Savanyú káposzta a tengerész betegségre
Érsek Dóra
2007/11/12 08:00
1240 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Egy ember napi C-vitamin szükséglete 45-80 mg között mozog, amit helyes táplálkozással könnyedén, naponta a szervezetünkbe juttathatunk. Vagy fogjuk magunkat, berohanunk egy patikába, és tabletta formájában ugyan, de így is pótolhatjuk az esetleges vitaminhiányunkat. Az 1900-as évek közepéig azonban egyetlen megoldás volt csupán a C-vitamin pótlására: a savanyú káposzta, valamint a zöldség és gyümölcsfélék fogyasztása.

Szerintem a saját bőrén is tapasztalta már mindenki, hogy milyen is az, amikor az ember szervezete riadót fúj, mert szüksége van valamilyen vitaminra, mondjuk C-re, és annak mielőbbi utánpótlására. S szerintem már azt is mindenki tudja, hogy a vitaminok közül pontosan a C-vitamin az, amely a vizelettel távozik, vagyis a szervezetünknek ténylegesen szüksége van arra, hogy minden nap fogyasszunk egy-két olyan gyümölcsöt vagy zöldséget, amellyel pótoljuk eme vitaminhiányunkat. 

Persze, van aki hallani sem akar a paprikáról, paradicsomról, narancsról vagy citromról, inkább egy könnyed mozdulattal bekap egy C-vitamin tablettát, és máris le van tudva a dolog, szervezetünk bioritmusa a megfelelő mederben pöröghet nyugodtan tovább. Csak hogy a C-vitamin tabletta viszonylag fiatal találmány, egészen pontosan 1932 óta, Szent-Györgyi Albertnek köszönhetően található meg a patikák polcán. Mindaddig azonban ennek a vitaminnak a hiánya egy olyan betegséget eredményezett, amely jelentősen megtizedelte a tengerészek számát, s amíg rá nem jött egy bizonyos James Cook, hogy ennek a betegségnek, amit egyébként skorbutnak hívtak, az egyetlen ellenszerét jelentheti a savanyú káposzta, zöldség illetve gyümölcsfogyasztás. 

Na, de kezdjük az elején, mert hogy a skorbut egy a C-vitamin hiányából eredő táplálkozási betegség, vagyis az étkezések során hiányzik a zöldség és gyümölcs, s talán már érthető az is, hogy miért a tengerészek körében terjedt ez a betegség néhány évszázaddal ezelőtt. A skorbutról szól első feljegyzések Hippokratésztól származnak, de az első talán igazán jelentős írások 1536-ban láttak napvilágot. Ekkor ugyanis egy francia felfedező, Jacques Cartier, a Szent Lőrinc folyón hajózva a benszülött indiánok segítségével mentette meg skorbutos embereit a haláltól. 

Az indiánok valószínűleg egy cédrusfélének a tűleveleiből készítettek teafőzetet, s utóbb kiderült ez a növény C-vitaminban gazdag, vagyis ez vezethetett a tengerészek gyógyulásához. 1639-ben a Kelet-Indiai Társaság egyik orvosa, pontosan az indiánok által használt citrusféléket ajánlotta a skorbut megelőzésére, viszont ezek hatékonysága még akkoriban nem volt megalapozott.

Vagyis majdnem száz év kellett ahhoz, hogy egy James Lind nevű skót orvos teszteket végezzen el, az addig csak hiedelemnek számító tények igazolására. Kísérlete során a tengerészeket különböző csoportba osztotta, s a skorbut tüneteit (vérzékenység, ínysorvadás, izomgyengeség, gyulladások) más és más fajta szerekkel próbálta meg kezelni, így az utolsó csoport kapcsán, narancsot és citromot fogyasztatott a tengerszékkel, hogy igazolja a C-vitamin pótlására érvényes állítást. 

Javulást csak a gyümölcsöt rendszeresen fogyasztó tengerészek között tapasztalt, de még ennek felismerése sem győzte meg az orvostudományt, vagyis csak az 1700-as évek végétől ajánlották a tengerészeknek a citrusfélék fogyasztását. James Cook kapitány, aki első ízben hajózta körbe az Antarktiszt hajóján kötelezővé tette a gyümölcsök fogyasztását, így legénységét nem tizedelte meg a skorbut, bár akkor még mindig sokan azt gondolták, hogy mozgással, megfelelő higiéniával és jó kedélyállapottal megelőzhető a betegség, s egy esetleges járvány. 

Ennek ellenére azonban, 1911-ben Németországban hatalmas méretű skorbutjárvány ütötte fel a fejét, amit az év rossz zöldségtermése és az ebből eredő fogyasztási hiány okozott. A végső megoldást azonban Szent-Györgyi Albertnek köszönhetjük, aki 1932-ben felfedezte a C-vitamin, vagyis bebizonyította, hogy a skorbutot a hiányos táplálkozás okozza, azaz zöldség, gyümölcs, savanyú káposzta fogyasztásával a szervezet vitaminhiánya pótolható.