Sóbevitel, sópótlás
2014/08/05 15:52
3588 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A megfelelő folyadékbevitelről már írtunk, ezúttal azt nézzük meg, mikor szükséges a sóbevitelre is odafigyelni.

so-sozas-horizontal

Egészséges vagy nem?

Először is fontos tisztázni, hogy a Magyarországon népbetegségnek számító magas vérnyomás a mozgásszegény életmód, a stressz és a dohányzás mellett az egészségtelen táplálkozásnak is „köszönhető”, azon belül is a túlzott sófogyasztásnak. A hazai lakosság napi sófogyasztása kifejezetten magasnak tekinthető, ez nem csupán szándékos sózással érhető el, hanem az élelmiszerüzletekben megvásárolt kész vagy félkész termékekkel is. Számos pékárú tartalmaz sót, de említhetők a chipszek, a levesporok, számos készétel. Általánosságban magas sótartalmúak a menzai és éttermi ételek, nem kivételek a gyorséttermek sem. Nem beszélve azokról, akik minden étkezést úgy kezdenek, hogy kóstolás nélkül megsózzák az eléjük tett ételt. A leírtakból jól látszik, hogy általánosságban a sóbevitelre nem lehet panaszunk.

Miért is szükséges a só?

A hagyományos konyhasó kémiai összetétele nátrium-klorid, amely a szervezetünkben (vizes közegben) nátrium- és kloridionokra bomlik szét. Biokémiai értelemben a só kifejezésen azonban nemcsak a nátrium-kloridot értjük, hanem számos egyéb, ún. ásványi anyagot (ásványi sót). A túlzott kémiai mélyrepülést mellőzve olyan ionvegyületek (ionrácsos), melyek vizes közegben ionokra esnek szét. A már említett nátrium- és kloridion mellett szervezetünk normális működéséhez elengedhetetlen a kálium- és a kalciumion, melyeket szintén ásványi sókból veszünk fel. Ezek az ionok biztosítják a sejtek normális működését, elengedhetetlenek az idegrendszer és az izmok működéséhez. Hiányukban súlyos anyagcsere és működési zavarok lépnek fel.

Hogyan veszítünk sókat?

Ahogy már említettük a felsorolt ionok vizes közegben vannak jelen szervezetünkben (pontosabban kötött formában is jelen vannak, de ez ennél a témakörnél nem lényeges), így minden egyes folyadékvesztéskor távoznak szervezetünkből. A vizelés, az izzadás, de a hányás és hasmenés is jelentős ásványi anyagvesztéssel járhat.

Milyen tünetei lehetnek?

A sóhiány tünetei rendkívül általánosak, specifikus tünetek csak kimondottan súlyos esetben jelentkeznek. A fejfájás, az émelygés, vérnyomásesés számos élettani zavarra utalhat, így a sóhiányra is.

Hogyan pótoljuk?

Szerencsére a normál táplálkozással megfelelő mennyiségű sót juttatunk szervezetünkbe, és itt most az egészséges, azaz nem fokozott sóbevitelű táplálkozást értjük. Ennek tükrében jelentősebb ásványi anyag pótlásra csak ritkán kell odafigyelnünk, azonban ezekre az esetekre felhívnánk a figyelmet. A fokozott izzadás, aktív sport, nyáron a huzamosabb ideig napon tartózkodás során, illetve egyes betegségek kísérő tüneteként jelentkező, huzamosabb ideig fennálló hányás, hasmenés és magas láz esetén már szükséges a só pótlásra is gondolni.

Mielőtt azonban bárki arra gondolna, hogy ilyenkor egy-egy zacskó konyhasót nyalogasson el, eloszlatnánk elképzelését. A sópótlás leghatékonyabb módja a sportolóknál jól bevált, ún. izotóniás folyadékok fogyasztása, melyek megfelelő mennyiségű ásványi anyagot tartalmaznak. A hányás és hasmenéskor régóta alkalmazott sós, főtt krumpli fogyasztása szintén segítheti a sóveszteség pótlását, azonban vegyük számításba, hogy a sós ételek és italok hánytató hatással is bírhatnak, ez természetesen számos tényezőtől függ.

Marsi Zoltán írása