Sportbalesetek - Agyrázkódás, törés, rándulás
2002/04/22 08:00
1448 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Sportolni jó és fontos! Sajnos azonban mindenkit érhetnek balesetek. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ilyenkor mi történik a testünkben, mi a teendő, ha társunk kerül bajba. A következőkben megpróbáljuk a leggyakoribb sérüléseket megemlíteni és egy-két hasznos tanáccsal szolgálni.

Agyrázkódás

Ez az agyműködési zavar nagyobb, a fejre mért ütés vagy kisebb sérülések után alakulhat ki. Az agy ilyenkor hozzáütődik a koponyacsontokhoz. Az agyrázkódás fejfájással, zavartsággal, aluszékonysággal jár, ezek a tünetek néhány óra vagy nap alatt elmúlnak.

Komoly vita folyik az agyrázkódás utáni tünetegyüttesről. Ezek a tünetek legtöbbször az enyhe sérüléseket követik. A beteg szédül, koncentrációs nehézségei vannak, depressziós, érzés- vagy érzelemhiányban szenved és szorongásokkal küzd. Ez az állapot napokig, de akár hetekig is tarthat. A vita alapját az okok szolgáltatják: egyesek szerint mikroszkopikus sérülések, mások szerint pszichológiai tényezők felelősek a bajokért.

Ha valakinél fenn áll az agyrázkódás lehetősége, akkor feltétlenül orvoshoz kell vinni. Sok esetben a tünetek csak később jelentkeznek, s órák, esetleg napok múlva súlyosbodnak. A sérültet érdemes lefektetni, és így várni az orvos megérkezését, de ha nem nagyon súlyos esetről van szó, akkor nyugodtan elvihetjük a legközelebbi kórházba. Általában nincsen szükség kezelésre, ha az orvos kizárta a komolyabb sérülés lehetőségét. A beteget megfigyelés alatt tartják, hogy rögtön észleljék, ha állapota mégis rosszabbra fordul, de ez legtöbbször otthon is elvégezhető szakértői utasítások alapján.

Törések

A törés akkor következik be, ha a csontra nagyobb erő hat, mint annak ellenállása. Az erőhatás sebessége, iránya és nagysága határozza meg a törés típusát és komolyságát. Természetesen fontos tényező az életkor is, hiszen a fiatalabb csontok rugalmasabbak.

Az egyszerű, zárt törés nem feltétlenül jár külsérelmi nyommal, míg a nyílt törés során a csont átszakítja a bőrfelszínt. Mind a két sérülés erős fájdalommal jár, amely az idő múlásával és mozgatásra rosszabbodhat. A törés körüli terület általában megduzzad, összezúzódik, ennek tapintása is fájdalmas. A sérült csontból sokszor, akár nagy mennyiségben is, vér szivárog. Ilyenkor véraláfutás vagy nyílt törés esetén vérzés alakul ki.

A szilánkos törés súlyos közvetlen ütés vagy erő nyomán alakul ki. Ilyenkor a csont több helyen apró darabokra törik. Ezen esetek legnagyobb részénél a későbbiekben műtétre van szükség.

A törött végtagot nem szabad mozgatni, megterhelni. A sebesült semmiképpen nem állhat lábra, nem foghat, emelhet törött karjával. Meg kell próbálni a lehető legkisebb mozgás mellett kórházba szállítani, esetleg mentőt hívni, akik hordággyal rendelkeznek. A sérülést mindenképpen látnia kell orvosnak. Az esetek túlnyomó részében nincs szükség a gipszelésnél vagy bekötözésnél nagyobb beavatkozásra. Ha azonban ezt nem szakértő végzik, a csontok esetleg rosszul forrnak össze, és később műtétre lesz szükség vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki.

Rándulások, szakadások

A legveszélyeztetettebb testrészünk ebből a szempontból a boka. Elég egy rossz lépés, és bármely ínszalagja könnyen megsérülhet. A legtöbb rándulás úgy történik, hogy a boka kifelé mozdul viszont a talp befelé, a másik láb irányába.

Az enyhébb, 1-es fokozat során a szalagok megnyúlnak ugyan, de nem szakadnak el. Ilyenkor nem jelentkezik komolyabb fájdalom vagy duzzanat, viszont nő az újabb hasonló baleset esélye. Az ilyen sérüléseket egyszerűen fáslival lehet gyógyítani. Érdemes a lábat felpolcolni, és esetleg jegelni az érintett részt.

A 2-es fokozat esetén a rándulás során a szalagok részben elszakadnak. Ezt már erős fájdalom és duzzanat kíséri, a járás ilyenkor nehéz és egyáltalán nem ajánlott. Általában nincs szükség műtétre. A beteg minimum három hétre járógipszet kap, míg újra összeforrnak a szalagok. Természetesen a kötés levétele után a lábat tornáztatni kell, és csak fokozatosan szabad újra kitenni a mindennapos megterhelésnek.

Súlyos esetben a szalagok elszakadnak. Akár a műtét is szóba kerülhet, hogy összekapcsolják a sérült szalagokat. A gyógyulás ilyenkor hosszú időt vesz igénybe, több hét fekvő, aztán járógipsz szükséges. Mondanunk sem kell, hogy ezekben az esetekben a gyógytorna és a fokozott odafigyelés még fontosabb.

Az ilyen jellegű balesetek ellátására ugyanaz vonatkozik, mint a törésekre. Minél gyorsabban kórházba, szakértő kezekbe kell juttatni a beteget.
Vannak, akik fokozottan hajlamosak hasonló jellegű sérülésekre. Nekik érdemes bokarögzítőt használni, esetleg más, cipőbe helyezhető segédeszközöket.