Stresszcsökkentő technikák
2003/07/29 08:00
1122 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Minden ember életében adódhatnak olyan időszakok, amikor még a megszokottnál is zsúfoltabbá válnak a napjai. A munka, a kicsi gyerekek és a háztartás önmagában is erőt próbáló feladat, de ha közben még idős rokonunk is ágynak esik, párunkat vidékre helyezi a cége, akkor könnyen összecsaphatnak fejünk felett a hullámok.

Rövid ideig persze szinte bármit kibírunk, - akár féllábon is, ahogy a mondás tartja, - de ha a szokottnál is nagyobb terhelés huzamosabb ideig tart, abba testileg, lelkileg egyaránt belerokkanhatunk.

Ha sokat dolgozunk, keveset alszunk és túl sok nehéz élethelyzettel kényszerülünk nap mint nap megküzdeni, akkor stresszhatásnak vagyunk kitéve. Szervezetünk alkalmazkodik ugyan az extrém terheléshez, stresszhormonokat termel, melyek segítségével növekszik a teljesítmény (gyorsabb szívverés és légzés ritmus, magasabb vérnyomás és vércukor szint, stb.), hosszútávon azonban nem bírja ezt az iramot. Ha a felfokozott készenléti állapotot túl sokáig tart, az nemcsak mindenféle testi nyavalyához (pl. migrénes fejfájáshoz, gyomorfekélyhez, magas vérnyomáshoz) vezethet, hanem állandó rosszkedvhez, idegességhez, akár depresszióhoz is. Valamennyire önmagunkkal is törődnünk kell tehát, bármennyire strapás élethelyzetben vagyunk is. A túlterhelt, folytonos időhiánnyal küszködő embernek tudatosan kell az életrendjébe iktatnia néhány stresszcsökkentő technikát.

Lássunk néhányat ezek közül!

1.Igyekezzen reális elvárásokat támasztani önmagával szemben!
Lehet, hogy tavaly még volt rá ideje, hogy minden héten ablakot pucoljon, és a zoknikat is kivasalja, de amióta a nagymamát gondozni kell, és a gyerekekért is el kell menni az edzésre, azóta erre már valahogy sohasem marad idő. Ha így van, felesleges emésztenie magát! A fontosabb teendők kiszorítják a lényegtelenebbeket, és ez így van jól.

2.Ne szégyelljen segítséget kérni és elfogadni! A környezetünkben élő emberek, főleg, ha látják, milyen nehéz élethelyzetben vagyunk éppen, sokszor gondolnak rá, hogy szívesen segítenének. Többnyire azonban nem tudják, hogyan. Ha meg is kérdezik, tehetnek-e értünk valamit, mi ezt udvariasságból visszautasítjuk. Pedig nem mindenki puszta formalitásból kérdezi, bizonyára van olyan hozzátartozónk, akinek örömöt okozna, ha önzetlenül és nagyvonalúan viselkedhetne velünk. Bajban ismerszik meg a barát, de csak akkor, ha esélyt is adunk neki! 3. Változtassunk a családi munkamegosztáson!
A megnövekedett terhek súlya alatt nem elég a háztartási teendőket fontossági alapon egy kicsit megrostálni, amit mégis el kell végezni, abba ezentúl jobban be lehet vonni a többi családtagot is. Ha sikerül megértetni a gyerekekkel, hogy a mosogatást, bevásárlást vagy a tiszta ruhák elrakását közvetve tulajdonképpen az ápolásra szoruló nagymamáért is teszik, aki ráadásul mindezt ugyanúgy megtette értük, amikor még kicsik voltak, akkor nemcsak ügyesedni és önállósodni fognak, de a jellemük is fejlődik.

4. Ápolja a társas kapcsolatokat!
A túlterhelt ember hajlamos az elmagányosodásra. Mivel úgy érzi, még az igazán fontos teendőkre sincs ideje, könnyen beletörődhet, hogy ezentúl ritkábban látja a barátait, és szinte soha nem mozdulhat ki otthonról. Minden kikapcsolódással töltött percért bűntudatot érezhet, hiszen addig sem a ráutalt emberekről gondoskodott. Pedig a magányosság és a szórakozás hiánya nemcsak unalmassá, de lelkileg is sokkal megterhelőbbé teszi a mindennapokat. Fontos, hogy bánatunkat, gondjainkat, dilemmáinkat valakivel meg tudjuk megosztani, kérhessünk tanácsot, erkölcsi támogatást vagy egyszerűen csak néhány megértő, bíztató szót.


5. Fogadjuk el az érzéseinket!
Magától értetődő, hogy a nehéz élethelyzetekben sem adjuk fel, és igyekszünk tisztességesen helytállni: a betegeket ápolni, a kicsikről gondoskodni, a háztartást rendben tartani, a munkákat kifogástalanul elvégezni és a rokoni kapcsolatokat is fenntartani. Szentek azonban nem vagyunk, fáradtan, kimerülten, számos kompromisszummal és lemondással a hátunk mögött, bizony néha nincs valami jó kedvünk. Könnyebb a haragon, ingerültségen, indokolatlan szorongásokon változtatni, ha ezekről az érzéseinkről tudomást veszünk, elfogadjuk őket, és nem eltagadni próbáljuk.

6. Ép testben ép lélek!
A stresszes, túlterhelt életet élő embernek erőnléte megőrzése érdekében még nagyobb szüksége van az egészséges életmódra, mint másoknak. Bármilyen hajszoltak is a napjai, ügyeljen a rendszeres és egészséges étkezésre, és arra, hogy legalább heti két-három alkalommal sportoljon, tornázzon vagy legalább sétáljon a jó levegőn egyet.


Képek:
www.spabenefits.com/images/health/stress.jpg
www.hbhealthonline.com
ww.ninemsn.com.au