Szigorúan ellenőrzik az őssejtlevételt
2003/11/04 08:00
768 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Október végén jelentette meg az Egészségügyi Minisztérium azt a rendeletet, amely a csecsemők köldökzsinórvérből származó őssejtjeinek levételét szabályozza. A beavatkozást az eddigiekkel ellentétben csak azokban az intézményekben végezhetik el, ahol a tárca által előírt szigorú feltételek mindegyike teljesül.

Csaknem egy éve tart a bizonytalanság és vita az újszülöttek köldökzsinórvérének levétele, illetve tárolása ügyében. A későbbi betegségek fellépése esetén kecsegtető gyógyulási esélyeket biztosító anyagot egyre több szülő szeretné eltetetni gyermeke születésekor, a jogi szabályozás hiányosságai ugyanakkor számos technikai, illetve etikai aggályt vetettek fel.

A két hete megjelent miniszteri rendelet szerint az őssejtek levételére a jövőben csak azok az intézmények jogosultak, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt négy alapkövetelménynek. Az eljárást e szerint csakis olyan kórházi osztályon lehet elvégezni, amely megfelelő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik, s ahol az esetleges komplikációk esetére hematológus, illetve transzfúziós szakember állhat az anya, illetve a magzat rendelkezésére. Annak megelőzésére, hogy a szülészek a kórház tudta és engedélye nélkül végezzék el a beavatkozást, a jövőben a várandós kismamának szerződésszerű megállapodást kell kötnie az intézménnyel.

A visszaélések elkerülését célzó fontos változás az is, hogy a kórházaknak olyan írásos tájékoztatást kell adnia a szülőnek, amelyben pontosan szerepel, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint mire használhatók a köldökvérből nyert őssejtek, és mire nem, illetve, hogy a szülő milyen betegségei zárják ki a köldökvér levételét. A feltételek teljesülését a tárca idén már nem, jövőre azonban szigorúan ellenőrzik majd, az ÁNTSZ szakembereinek ezzel kapcsolatos kiképzését már meg is kezdte a minisztérium.

Bár a beavatkozás szakmai része rendelettel tisztázódik, az eljárással kapcsolatos etikai kérdések továbbra is szabályozatlanok. A rendelet készítői szerint legfőbb problémát az emberek tudományba, illetve áltudományba vetett hite, pontosabban az ezzel való visszaélés jelenti. Kérdés ugyanis, felhasználható-e egy jelenleg kísérleti állapotban lévő eljárás arra, hogy költséges, profitorientált vállalkozásokat építsenek rá, visszaélve adott esetben a szülői jóhiszeműséggel. Azt egyetlen szakember sem vitatja, hogy köldökzsinórvérből nyert őssejtek terápiás felhasználása a közeljövő egyik ígéretes lehetősége, ám klinikai tapasztalatok hiányában - vagyis amíg nem tudni pontosan, hogyan kellene tárolni őket, illetve milyen mennyiség szükséges belőlük - nem tisztességes szerintük a szülői jó szándékot kihasználni.
A beavatkozás egyik legfőbb aggályának sokan egyelőre azt tekintik, hogy miután az őssejteket adó újszülöttről az adott pillanatban nincsenek genetikai információk, fennállhat a veszélye, hogy rendellenes, netán betegséget hordozó sejtek kerülnek tárolásra, illetve esetleg átvitelre.A beavatkozás etikai oldalának tisztázatlansága korábban nagy vihart kavart Magyarországon: mint emlékezetes, a nyáron bírósági eljárás is folyt az Egészségügyi Tudományos Tanács, a szülők, illetve az őssejtek közvetítését eddig egyedüliként végző Sejtbank Kft. között. Az állásfoglalások ellentmondásossága miatt az intézmények hónapokig nem merték elvégezni az egyes értelmezések szerint tiltottnak számító beavatkozást, majd az ESZCSM egy nyári rendeletében elvégezhető, ám engedélyköteles eljárásnak minősítette az őssejtlevételt. A beavatkozással kapcsolatos szakmai és etikai kérdéseket egyelőre az Európai Unió tagállamaiban sem szabályozzák megfelelően, a tizenötök várhatóan csak az év végén fogadják el az őssejtek levételét, feldolgozását, szállítását és tárolását szabályozó direktívát. A rendeletben rögzített irányelvek májusi uniós taggá válásunktól kezdve Magyarországra is vonatkoznak majd, egyben felülírják a már létező szabályzásokat.

A jelenlegi állapot szerint mindössze négy olyan kórház - a fővárosi Szent László, a miskolci megyei kórház, az Országos Gyógyintézeti Központ, illetve a pécsi orvostudományi intézet - működik hazánkban, amelyek biztosan megfelelnek az egészségügyi tárca újonnan kiadott követelményeinek, a minisztérium szerint azonban némi ráfordítással rövid idő alatt több intézmény is alkalmassá tehető. A gyermekükről gondoskodni kívánó szülők továbbra is a budapesti Sejtbank kft. Irodáját kereshetik fel, ha úgy döntenek, igénybe veszik a cég közvetítési szolgáltatásait.

-joó-