Szőlőskertek énekes madara
2003/04/22 00:00
1944 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A kerti sármányra, hazánk fokozottan védett madarára számos veszély leselkedik. A terjeszkedő mezőgazdaság megfosztja fészkelőhelyeitől, növény- és rovarirtó szerek tizedelik sorait, Franciaországban több ezer példányt esznek meg évente. A kerti sármány állománya évről évre kisebb lesz, megmentésükhöz szigorú intézkedésekre lenne szükség.

A kerti sármány Magyarországon időről időre szigetszerű populációkban megjelenő madár. Az eddigi megfigyelések szerint különböző helyeken fordulnak elő, azonban néhány év után, valószínűleg a zavaró körülmények hatására, rendre eltűnnek. Az elmúlt húsz évben a Mátra környékén Baranya és Békés megyében találtak költőhelyeire. Fészkelő területén belül egyébként is egymástól elkülönülő csoportokban fordul elő, de a közép-európai állomány különösen felszabdaltnak számít.

Az európai állomány elsősorban bozótokkal, fákkal tarkított nyílt mezőgazdasági területeken, illetve szőlőskertekben, erdőszéleken telepszik meg. De előszeretettel tartózkodnak fenyőerdőkben, nyírfás sztyeppeken, hegyoldalak fái között és meredek völgyekben is. Előfordulhat folyó-, vagy tóparton is, ám ezeket a helyeket, akárcsak az emberi települések közelségét nem kedveli, ha teheti, messzire elkerüli őket. Déli elterjedésének határán a bozótos, olajfákkal tarkított sziklás réteken rak fészket, délkeleten magasabb, 700-3000 méter körüli helyeken fordul elő. Északon körülbelül Svédországig figyelhető meg, tölgyekkel és fenyőkkel kevert sziklás gyepeken, Finnországban viszont csak mezőgazdasági területeken költ. Hazánkban elhagyott gyümölcsösök, szőlőskertek és szőlőültetvények, valamint faiskolák és tölgyfaültetvények nyújtanak a kerti sármány számára otthont, énekes madár létére mindenhol fontos számára az éneklőhely.

Ezek a kistermetű madarak a földön raknak fészket, amelyet mindig a tojó épít. Ha teheti, akkor sűrű fű között, szőlősbe, lehetőleg növényzet vagy szikla takarásában fészkel, amely készülhet fűből, gyökérszálakból, belül pedig finom gyökerekkel, szőrrel, ritkábban tollal béleli ki. Az elkészült fészekbe általában 4-5, néha 3 vagy 6 tojást rak, amelyeket egyedül a tojó költ ki. A 10-12 nap múlva világra jövő fiókák etetésébe a hím is besegít, de ekkor is a tojóra jut a munka nagyobb része. A kis kerti sármányok körülbelül 2 hét elteltével hagyják el először szülőhelyüket, bár ekkor még nem képesek repülni. Szüleik még 4-5 napig folyamatosan táplálják őket, ezután is csak 8-12 nap után válnak teljesen önállóvá. Előfordulhat, hogy a kiröppenő fészekaljat még egy rövid ideig megosztva eteti a tojó és a hím

A hűvösebb éghajlatú vidékeken egy évben csak egyszer költ, de délebbre előfordul, hogy kétszer rak tojásokat. A hazai megfigyelések szerint az itteni populáció egésze is kétszer költ. A tojásrakás kezdete északon május utolsó hetében kezdődik, ezzel szemben például Spanyolországban már április közepén hozzálátnak a családalapításhoz. Magyarországon május elején kezd költeni, a második fészekaljat pedig júniusban rakja le.

A kerti sármány állomány teljes egészében útra kel, ha ennek eljön az ideje. A költőhelyet általában augusztus végén, vagy szeptember elején hagyja el. Hosszú útjának végcélja Nyugat-Afrika Szaharától délre eső részei: Guinea, Elefántcsontpart, Nigéria és Etiópia területe. Ezeken belül is az 1000 és 3000 méter közötti fennsíkokat keresi. Visszatérésére április közepén kell számítani.

Kedvenc elesége gerinctelenekből - rovarokból, csigákból és kisebb csúszómászókból - tevődik össze, de a költési időn kívül nem veti meg a különféle növények magvait sem. Csőrének alakja lehetővé teszi számára mind a magvak, mind az ízeltlábúak felcsippentését. A rovarok közül a szitakötők, egyenesszárnyúak, bőrszárnyúak, fülbemászók, recésszárnyúak és legyek teszik ki fő táplálékát. A magok közül pedig a fenyőféléket, a kendert és a fűféléket fogyasztja előszeretettel.

A kerti sármányok száma Európa szerte csökkenőben van. Nemzetközi szinten élőhelyeik védelme a legfontosabb feladat. Az egyre terjeszkedő mezőgazdaság megfékezése, a ligetek, cserjések megmentése és a visszafogott mezőgazdasági vegyszerhasználat sokat lendítene a megmentésükért tett erőfeszítéseken. De másféle veszély is leselkedik a kerti sármányra, Franciaországban évente több ezer madár kerül kedvelt csemegeként az asztalokra. Magyarországon a szőlők vegyszerekkel való permetezése jelenti számukra a legnagyobb veszélyt. A kerti sármány fokozottan védett madár, eszmei értéke 100 000 forint.

(forrás: Magyarország madarai)

Kerti Sármány a Sulineten