Támadnak a kullancsok
2014/05/22 11:21
878 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ahogy beköszöntenek a melegebb napok, megszűnnek az éjszakai fagyok, a vérszívók is felélednek.

Kullancsok életmódja és testfelépítése

A kullancsok a pókszabásúak osztályának egyik rendjébe, az atkafélék közé tartoznak. Világszerte közel 900 fajuk ismert, ezek közül hazánkban kb. 50 fordul elő, legnépesebb hazai csoportja az Ixodes nemzetség, a legismertebb faj a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).

kullancs

Testfelépítésük

A legtöbb pókszabásúhoz hasonlóan testük két részre, elő- és utótestre(vagy fejtorra és potrohra) tagolódik, méretük általában 1-4 mm közötti. Szintén közös jellemzőjük a négy pár láb. Szájszervük, a csáprágó vérszívásra specializálódott, nagyfokú rögzülést biztosít a gazdaállatba, míg nyáluk fájdalomcsillapító és véralvadásgátló anyagot tartalmaz.

Életmódjuk

A kullancsok elsősorban az aljnövényzetben élnek, de előfordulhatnak a bokrokon, magasabb fákon is. A növényhez való rögzülésüket a hátsó lábaikon lévő apró karmok biztosítják. Érzékszerveik fejlettek, képesek érzékelni a hőt, a testszagokat, a kilégzett szén-dioxidot, sőt az apró rezdüléseket is. Ezek mind az áldozat felismerését segítik.

Külső, ún. ektoparazitaként elsősorban emlősök és madarak, ritkábban hüllők és kétéltűek bőrében kapaszkodnak meg, ott megkeresve a legvékonyabb bőrréteget, elkezdik a vérszívást. A vérszívás akár több napig is eltarthat, ezalatt a kullancs testének akár tízszeresére is megduzzadhat. A vérrel telt állat elhagyja a gazdaállatot, a későbbiekben azonban kereshet újabbat. Ez a folyamat igen jelentős járványügyi szempontból.

Szaporodásuk

A többi ízeltlábúhoz hasonlóan nemzedékváltakozással fejlődnek. A kullancspetékből először a lárva kel ki, egyes fajoknál akár több lárvastádium is lehet. A lárvából kikelő nimfáknak már nyolc lába van (a lárváknak csak hat). Szaporodásra csak a kifejlett állat (imágó) képes. Mindhárom fejlődési állapot vérszívó parazita.

Hol találkozhatunk kullanccsal?

A lombhullató erdőkön kívül gyakorta találkozhatunk kullanccsal a magas fűben, avarban és bokros területeken. Meglepő, de vizes területeken, nádasban, sásosban is előfordulhatnak, továbbá a kertben és a szántóföldi növények között is.

Mikortól számíthatunk kullancstámadásra?

Április elejétől egészen késő őszig találkozhatunk a vérszívóval.

Hol vagyunk biztonságban?

Nehezen viselik a tűző napot, az alacsony füvet, a fenyőerdőt és 1500 méter felett sem kell kullancstámadástól tartanunk.

Kullancsok okozta betegségek

A kullancsok számos betegség kórokozóját terjeszthetik, ezek lehetnek vírusok, baktériumok és egysejtűek. Hazánkban leggyakrabban a Lyme-kór és vírusos agyvelőgyulladás kórokozója okoz betegséget.

Lyme-kór

A Lyme-kór kórokozója a Borrelia burgdorferi baktériumfaj, leírója W. Burgdorfer (1982), míg az első megbetegedéseket Old-Lyme településen észlelték (1975). Az Antarktisz kivételével világszerte előfordul, a fertőzést elsősorban a kullancsok terjesztik, fertőzhet azonban szúnyog, bögöly, szarvas, egér, erdei vadállat, kutya stb. Kullancs esetében a kórokozó átviteléhez minimum 24 óra, más irodalmak szerint minimum 48 óra szükséges.

Tünetek

A baktérium szervezetbe jutását követő 3-30 nap elteltével a csípés környékén növekvő, közepén halványodó piros folt jelenik meg (erythema chronicum migrans - ECM). Az esetek többségében enyhe fájdalom, illetve a közeli nyirokcsomók megduzzadása is megfigyelhető. Előrehaladott állapotban jelentkezhet ízületi fájdalom, szívritmuszavar.

Következmények

A kórokozó számos elváltozást okozhat, ezek közül megemlítjük:

- szívritmuszavar (carditis, EKG-n megfigyelhető AV-blokk) - az ECM megjelenése után 1-4 héttel,
- fejfájás, levertség, láz,
- izületi gyulladás - az ECM megjelenése után 1-4 hónappal,
- tumorszerű, lilásvörös elváltozások pl. fülcimpán, mellbimbó környékén,
- krónikus bőrelváltozások - évekkel később.

Kezelés

Nagy dózisú, szokásosnál hosszabb ideig tartó antibiotikumkezelés.

Vírusos agyvelőgyulladás

Hazánkban a legtöbb állatról emberre átvitt vírusos megbetegedést a kullancsencephalitis-vírus okozza. A vírus közvetítője (vektora) a kullancs, azonban ismertek kecsketej által közvetített megbetegedések is.

Tünetek

A fertőzés gyakran tünetmentes, míg máskor a tünetek két stádiumban jelentkeznek. A kullancscsípést követő 7-14 nap között láz, levertség, fejfájás, influenzára hasonlító ízületi fájdalmak jelentkeznek. Ezt követően kb. egy hét tünetmentes időszak következik, majd magasabb láz, fejfájás, hányinger, hányás, tarkómerevség jelentkezik. Súlyosabb esetben komoly idegrendszeri zavarok, eszméletvesztés, légzésbénulás is bekövetkezhet.

Következmények

A vírus a vér- és nyirokkeringés útján számos szervhez eljut, de leginkább a központi idegrendszerben okoz drasztikus elváltozást, gyulladást. A központi idegrendszeren belül, az agykéreg mozgató idegeit támadja, de eljut a többi agyterülethez is (híd, nyúltvelő, talamusz, hipotalamusz stb.). Nem megfelelő kezelés esetén akár halálos is lehet.

Kezelés

Specifikus kezelés nincs, a terápia a fellépő tünetek kezelését célozza meg.

Védőoltás

A vírus okozta encephalitis ellen létezik védőoltás, ennek beadása 10-14 éves kor között javasolt. Az immunizálást 3 évenként ismételni kell.

Marsi Zoltán cikke