Tartósítás
2003/01/23 08:00
1322 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Cikkünkben a gyógynövények szakszerű tartósításával és szárításával foglalkozunk.

szaritas7hatar520

Tartósítás

Miután hazaértünk begyűjtött zsákmányunkkal, kritikus szemmel át kell válogatni gyűjteményünket. El kell távolítanunk a száraz, szétzúzódott vagy már rothadó részeket, majd szét kell válogatnunk, tövüknél összekötni, majd felakasztani, hogy száradjanak.

Szárítás

Mivel hosszútávú tárolásra a nyers növényi részek alkalmatlanok, azokat valamilyen módon konzerválni kell. Ebben nagy szerepet játszik a gyorsaság. Minél gyorsabban sikerül megszárítani a nyersanyagot, annál szebb és jobb minőségű lesz gyógyfüvünk, mert megfelelően szárítva megőrzi hatóanyagának jelentős részét. Ezért fontos a szárítási hőmérséklet, ami szinte növényenként eltérő, mert a szobahőmérsékletű szárítástól egészen a 90°C forrólevegős szárításig terjed a skála. Minden esetben fontos a folyamatos légcsere és a levegő nedvességtartalmának alacsony szinten tartása. (Megfelelő ventilláció, szellőzés biztosítása.) Szükség szerint időnként forgassuk meg a száradó növényi részeket is.

Az egyes leveleket vagy virágokat finom szemű szűrőre terítjük ki, ha magokat szárítunk, fehér papírt terítünk alá. A szárításra szinte valamennyi száraz és védett hely alkalmas. Nyáron erre különösen megfelel a padlás vagy egy szellős kerti ház. Aki ezeket nem tudja használni, keringetett levegőjű sütőt is alkalmazhat e célra(max. 50 C-on). Ennél azonban alkalmasabb a mikrohullámú sütő, de segítségünkre lehetnek a szakkereskedők által kínált szárítóeszközök. Tűző napon a gyökereket, kérgeket, fehér és sárga virágokat (közönséges bojtorjángyökér) szárítjuk.

Árnyékban (padláson, csűrökben vagy a szabadban) a zöld és színes föld feletti részeket, illetve az illóolaj-tartalmú növényeket szárítjuk (nagy csalán). Tűz felett (konyhai sütő) akár 35 C-ra felmelegített sütőben szárítjuk az igazi édesgyökeret, mezei kakukkfüvet.

A száradás gyakran szemmel látható változásokkal jár. A száradó növényi részek összezsugorodnak, ráncolódnak, keményednek. Gyakran színük, szaguk, ízük is megváltozik. Hasznunkra lehet a jelzőtábla (Lyukasztóval vagy szegecsfogóval kilyukasztott lapok) alkalmazása, amire kezdettől fogva célszerű feljegyezni a növény faját, gyűjtésének idejét és helyét, s ami egy madzaggal könnyedén a gyógynövény-csokorra vagy a szárítókeretre köthető.

Kép forrása: www.7hatar.ro

Vissza