Tengeri étel – halálomány?
2014/01/03 08:00
701 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a világtenger szerepe a földi ökoszisztémában, így az ember életében, felbecsülhetetlen. Ezért is fontosak a mérések és az adatok, melyek segítségével néha egészen megdöbbentő, máskor meglepő információkhoz jutunk.

Gaia és a világtenger

Ma már minden valamire való, a tengeri ökoszisztémák témáját érintő biológia vagy földrajz tankönyvből kiderül, hogy a tengeri ökoszisztémáknak milyen jelentős szerepe van a táplálékláncban, a biogeokémiai ciklusokban és általában a globális folyamatokban. Egyre gyakrabban hallunk híreket arról, hogy a túlhalászás az emberiség számára komoly élelmezési problémákat fog okozni a jövőben. Miközben a hírek az egyik oldalon arról szólnak, hogy az egészséges táplálkozás érdekében minél több halat, és tengeri állatot vagy akár növényt kellene megennünk, a másik oldalon azt halljuk, hogy az ilyen élőlények szervezetében döbbenetes mennyiségű, egészségre ártalmas anyag, sőt méreg halmozódhat fel. Nehéz tehát a döntés: akkor teszek-e jót, ha tengeri halat vásárolok, vagy akkor, ha nem, hiszen ezzel sem bátorítom a felelőtlen és elviselhetetlen mértékű halászatot…

OHI és UN WOA

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (UN) World Ocean Assessment (WOA) nevű szervezete, továbbá az Ocean Health Index (OHI) jelentős mennyiségű adattal dolgozik. A szervezetek megpróbálják felhívni a világ figyelmét az emberiségre leselkedő veszélyekre, de a cél nem a riogatás, hanem a tények, továbbá a világ jelenlegi és becsülhető jövőbeni helyzetének bemutatása.

Az adatok egy bizonyos része a világtenger jelentőségére hívja fel a figyelmet, mások pedig a veszélyekre, illetve további tényekre.

Mindenesetre megdöbbentő, hogy a turizmus 80%-a tengerparti környezetbe irányul és 2010-ben, csak a nemzetközi turizmus, 940 millió embert érintett (míg 1980-ban 277 milliót). Mivel a világ GDP-jének 10%-a a turizmushoz kapcsolódik, és mintegy 100 millió munkahely kötődik hozzá, ezért a tengeri ökoszisztémák gazdasági értelemben is kiemelkedő jelentőségűek, pedig még nem is említettük azt az 1,2 millió tengerészt, akik azon az 50 000 hajón teljesítenek szolgálatot, amelyek a különféle termékeket és terményeket az óceánokon, tengereken szállítják.

Szomorú tény, hogy míg a szárazföldek 10,7%-a védett, addig a világtenger területének csak 2,2%-a, pedig a becslések szerint a tengeri élőlények 85%-át még egyáltalán nem ismerjük.

A világ kőolajtermelésének egyharmada szintén tengeri környezetből származik, ami 3 milliárd dollár bevételt jelent a kőolajvállalatoknak, évente. Az intenzív emberi jelenléttel együtt jár a szemetelés is. Egyes felmérések szerint 13 ezer db szemét található a világtenger minden egyes négyzetkilométerén, ami még akkor is óriási szám, ha tudjuk, az adat nem veszi figyelembe azt, hogy a tenger kiterjedése nem kétdimenziós.

A világ lakosságának nagyjából egyharmada számára a fő táplálékforrás a világtenger, s ez azért nagyon aggasztó, mert 2050-re kb. 70%-al több élelmiszert kell előállítani az emberiségnek, mint manapság.

Intenzív-halászat-Föld A partmenti vizek túlhalászása (forrás: OHI)

Az egészséges óceán mutatói

Az „egészséges” óceánt több szempontból lehet vizsgálni, pontosabb adataink csak a part menti vizekről vannak, a pontosabb, globális méretű összehasonlítás ezért ezeknél a vizeknél indokolt. Az alábbi szempontokat vizsgálták részletesen: a teljesen „egészséges”, partmenti víz 100 pontot kapott az értékelés során, a legrosszabb állapot értelemszerűen a 0, de ez gyakorlatilag halott vizet jelent élőlények nélkül, szerencsére ilyen még nincs, de bizonyos mutatók aggasztó tendenciákra hívják fel a figyelmet.

  • Partmenti vizek ipari méretű halászhatósága (33)
  • A helyi lakosság lehetősége a halászatra önfenntartás céljából (95)
  • Természeti források (az élelmiszer kivételével) (31)
  • Parti vizek védelme (69)
  • Szénmegtartó képesség (74)
  • Fenntartható gazdaság és megélhetés (82)
  • Fenntartható turizmus (39)
  • Ökológiai érzékenység figyelembe vétele (60)
  • Víztisztaság (78)
  • Biodiverzitás (85)

A fenti mutatók egy teljesen természetes környezetben, illetve a természethez mindenben igazodó fenntartható gazdaságban mindenhol 100%-on állnának. De a helyzet ennél sokkal rosszabb. Igazán aggasztó az ipari méretű halászhatóság és a természeti erőforrások kérdése, hiszen jól mutatják a számok, hogy ebből a szempontból a tengerek kirablása folyik. Ráadásul ezek globális adatok, bizonyos területeken (pl. a Karib-térség egyes partmenti vizeiben) ez a szám: 1-2, ami azt jelenti, hogy a túlhalászás felfoghatatlan méretű. Sok probléma van a fenntartható turizmussal is, ugyanakkor talán rosszabb adatra számítottunk víztisztasági adatoknál, ugyanis bár vannak komoly gondok, a vizek szennyezettségi foka nem olyan borzasztó (egy-egy öböl vagy város környékét leszámítva).

Részleteket az OHI honlapján találunk, ahol rengeteg adattal, táblázattal, térképpel és infografikával találkozhatunk.

Tiszta-víz A világtenger tisztasága (forrás: OHI)

Kapcsolódó linkek:

Barta Géza cikke