Tudós muzsikusok
2002/03/26 08:00
1025 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Minden embernek szüksége van kikapcsolódásra. Nem lehet ez alól kivétel sem a király, sem az író, sem pedig a tudós. Vagyis nekik is szükségük van hobbira, olyan elfoglaltságra, ami távol áll mindennapi tevékenységüktől.

Így volt ezzel Albert Einstein és Albert Schweitzer is. Mindkettőjüknek a zene jelentette a nyugalmat, a pihenést. Lássuk, mi is volt a mindennapi rutin, amiből ki akartak lépni!

Albert Einstein minden idők egyik legnagyobb fizikusa volt, jelentőségét Newtonéhoz hasonlítják. Relativitás elmélete (ami tulajdonképpen két elmélet - speciális és általános relativitáselmélet) alapjaiban változtatta meg a fizikát. Ezek az elméletek annyira bonyolultak, hogy halandó ember nem értheti meg őket. Ráadásul kísérletekkel sem lehet bemutatni, mint mondjuk a Newton-törvényeket, mert Einstein elmélete tulajdonképpen egy matematikai levezetés. Legyen elég annyi, hogy szerinte mind a tér, mind az idő lehet relatív.

Einstein 1921-ben kapott Nobel-díjat, de nem a relativitáselméltért, hanem a fényelektromos hatást megmagyarázó értekezéséért. Azt már korábban is tudták, hogy a fény elektromágneses hullámokból áll, de Einstein volt az, aki bebizonyította, hogy a fénynek vannak fotonjai, részecskéi is. Előtte mindenki azt gondolta, hogy a hullám és a részecskék ellentétes fogalmak.

Einstein minden elmélete megelőzte korát, tudóstársaiban még álmukban sem merültek fel az ismert fizikától ennyire elrugaszkodó gondolatok. Rengeteget támadták is ezeket az elméleteket, de idővel mindegyik igazolódott, és ma már a modern fizika alapjait képezi.

Ez volt Einstein számára a mindennapi rutin, amiből a hegedülésbe menekült. Tehetséges játékos volt, rendszeresen lépett fel kicsi kamarazenekarokkal. Aki nem hiszi, járjon utána, például nézze meg az "Ifjú Einstein" című remek ausztrál filmvígjátékot.

Albert Schweitzer orvos volt. Először teológiát és filozófiát tanult, de elvégezte az orvosi egyetemet is, ami különösen nehéz lehetett számára, hiszen gyerekkorától fogva diszgráfiával küszködött. "1883 őszéig a gaubaschi iskolába jártam, bár az írást nem kis nehézség nélkül sajátítottam el. Mikor letettem az utolsó vizsgám, alig hittem, hogy véget érnek az orvosi tanulmányaimmal kapcsolatos szörnyű erőfeszítések."

És mégis egész életét e hivatásnak szentelte: 1913-ban Közép-Afrikába, Lamberénébe ment és létrehozott egy kórházat, amely sok évtizeden kersztül működött, és megmentett sok életet. "Albert Schweitzer áldozatos munkája azóta az önzetlen, feltétel nélküli humanitás szimbólumává vált." Schweitzer ötévesen kezdett zongorázni tanulni édesapjától. 1893-ban érettségi után Párizsban tanult orgonálni. És ez a hangszer maradt élete végéig fő hobbija. Kedvenc zeneszerzője Bach volt, akinek műveiből rengeteg koncertet is adott.