Védőoltások
2002/06/24 08:00
834 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Életünk során nagyon sok mikroorganizmussal találkozunk. Ezek lehetnek baktériumok, vírusok, gombák stb. Szervezetünk rendelkezik ellenük védőmechanizmussal, ami nem más, mint az immunrendszerünk. Sok olyan mikroorganizmus él körülöttünk, ami közömbös ránk nézve, és vannak olyanok is, melyek megléte elengedhetetlen testünk védelméhez.

Sok olyan mikroorganizmus él körülöttünk, ami közömbös ránk nézve, és vannak olyanok is, melyek megléte elengedhetetlen testünk védelméhez. Egészséges immunrendszerrel tudunk védekezni számos fertőzéssel szemben, azonban vannak olyan esetek is, mikor az immunrendszerünk védelme nem elegendő. Azok, akiknek védelmi rendszere károsodott, képtelenek megsemmisíteni egy egészséges ember számára teljesen ártalmatlan baktériumot, vagy vírust.

A védőoltások felfedezésével lehetővé vált, hogy egy védelmi vonal kiépítése bizonyos fertőzésekkel szemben. Kétféle védőoltásról beszélhetünk. Az egyik a passzív immunizálás, mikor a kész ellenanyagot juttatjuk a szervezetbe. Ez gyorsan kialakuló védelmet jelent, de nem tartós hatású. A másik típus az aktív immunizálás. Ilyenkor a szervezetbe antigént juttatunk, ami ellen a szervezet ellenanyagot kezd termelni. Az immunrendszer ún. memóriasejtei elraktározzák az információt (ami nem más, mint az antigén szerkezete), és minden további alkalommal, amikor találkozásra kerül sor az adott antigénnel, fel fogják azt ismerni, így az ahhoz tartozó kórokozót is. Ennek hatására megkezdik az ellenanyag termelést és mozgosítják az immunrendszer többi részét is. Ezzel a fajta immunizálással tartós védelem érhető el, aminek kialakulásához azonban időre van szükség.

Általános megelőzés céljából, optimális esetben az egész lakosságot immunizáljuk. Az immunizálásnak meg kell előznie a legveszélyeztetettebb életkort, ezért életkorhoz kötötten, kötelező formában adják. Az oltás beadását követően oltási reakció jöhet létre. Ez helyi vagy általános, enyhe betegségtünetek együttese, ami bizonyítja a védettség kialakulását. Elmaradása nem jelenti, hogy az oltás eredménytelen volt.

Iskoláskor előtt a gyerekek folyamatos oltási rendszerben kapják az oltásokat, ami azt jelenti, hogy egyénileg el kell érni a megfelelő életkort. Iskoláskorban a gyerekek egyidejűleg kapják meg az oltást, és az adott évben érik el a megfelelő életkort. Ennek megvalósításához fejlett, jól működő gyermekorvosi hálózatra van szükség. Önkéntesen igénybe vehető oltások:

  • Kullancs-encephalitis ellen
  • Influenza ellen
  • Passzív védőoltást kap az a terhes nő, aki rubeolafertőzésnek van kitéve és védettséggel nem rendelkezik, a fertőzéstől számított 48 órán belül.