Véradás és vércsoportok
2002/06/05 08:00
962 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A szervezetben a vér az erekben kering. Megléte nélkülözhetetlen az élethez. Az érrendszert érő sérülés esetén a szervezetben olyan folyamatok lépnek életbe, melyek megakadályozzák a vérvesztést. Ez a véralvadás, ami azonban főként kisebb sérülések esetén jelentős. A szervezetünk képes pótolni a vért, de csak ha a vérveszteség 10% körül van. Ilyenkor kiürülnek a vérraktáraink.

Ennél nagyobb mértékű vérmennyiség pótlására azonban nem vagyunk képesek, és ez halálhoz vezet. Ilyen esetben az élet megmentéséhez nélkülözhetetlen, hogy vért kapjunk.
A véradás egy önkéntes tevékenység, melynek során 4,5 dl vért vesznek le. A véradó számára ennek a 4,5 dl vérnek a levétele nem jár veszéllyel, a szervezete könnyen pótolja. A vérvételt követően a véradó kicsit rosszul érezheti magát, de ez nem jelentős. Mindenesetre szólni kell a véradásánál jelenlévő személyzetnek, elsősorban az orvosnak, aki tudni fogja, hogy mit kell tenni. Ha valaki rosszul érzi magát, miután levették a vért, ne induljon útnak, hanem várja meg, míg jól lesz.
Vért adhat minden 18 és 65 év közti, egészséges ember. A nők évente 3-szor, a férfiak évente 4-szer adhatnak vért. Két véradás között 3-4 hónap teljen el, de minimum 8 hét! Vért adni ne menj üres gyomorral, de túl se edd magad, és kerüld a zsíros ételeket! Ne fogyassz előtte és utána sem szeszes italt! Ne cigarettázz előtte két órával! Igyál előtte 4-5 dl teát!
Hallgass meg mindent, amit ott mondanak neked, és aszerint cselekedj!
Nemcsak vért lehet adni, hanem plazmát, vérlemezkét vagy fehérvérsejtet is. Ezekben az esetekben a vér többi része visszakerül a vér eredeti gazdájába.
A levett vért mindig megvizsgálják, és csak akkor kerülhet felhasználásra, ha biztosan nem károsítja a vért kapó szervezetét. Szükség van a vércsoport meghatározásra, fertőző májgyulladás és az AIDS kizárására, végeznek májműködést minősítő vizsgálatot, valamint syphilist kimutató vizsgálatot. Ha bármilyen jellegű egészségügyi problémád van, vagy csak sejted, hogy lehet, azt jelezd a véradás előtt!
A vörösvérsejtek membránjának külső felszínén olyan molekulák helyezkednek el, melyek antigénként viselkednek. Ezeknek a csoportoknak a szerkezete öröklődik, és kémiai szerkezetüket tekintve csoportokba sorolhatók. A rokon szerkezetűek egy-egy vércsoport rendszert alkotnak. Az emberi szervezetben több, mint 15 vércsoportrendszert ismerünk, melyek egymástól függetlenek. Az antigének olyan szervezetben, mely ezekkel az antigénekkel születéséig nem találkozott, ellenanyag (antitest) képződést váltanak ki. Az ABO-vércsoportrendszer antigénjei rendkívül elterjedtek az élővilágban, pl. a mikroorganizmusok, vagy akár a növények körében. Az újszülött a születését követően nemsokkal találkozik ezekkel az anyagokkal és ellenanyagot kezd termelni ellenük. Ezek az ún. természetes antitestek. A többi vércsoport esetében testünk nem tartalmaz természetes ellenanyagot. Ezek csak akkor válnak antigénné, ha bekerülnek a szervezetbe pl. orvosi beavatkozás, vagy terhesség útján. Ilyen pl. az Rh-vércsoportrendszer.