Vérzések
2007/12/02 08:00
1816 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Balesetek, sérülések alkalmával, amikor az érpálya folytonossága megszakad, vérzés keletkezik. Vérzés azonban létrejöhet akkor is, amikor az erek falán szivárog át a vér: ez különböző táplálkozási betegségekben, súlyos fertőzésekben fordul elő. A vérzés lehet külső, amikor látjuk a kifolyó vért, vagy belső, amikor valamelyik szervbe történik a vérzés. A kis vérvesztés, még ha hirtelen történik is, nem veszélyes. Rövid idő alatti nagy mennyiségű vér elvesztése viszont akár halálhoz is vezethet.

verzesek

Nagyon veszélyes a vérzés, amikor a test vértartalmának kb. 1/3-ad része (kicsivel több, mint 1,5 liter) kifolyik az érpályából. A belső vérzés veszélye, hogy nem minden esetben tűnik fel a hétköznapi ember számára, hogy vérzés van a rosszullét hátterében. Kivérzés pedig nem csak a külvilágba történhet: a hasüregbe, de akár a comb laza szövetei közé is el lehet vérezni. A légutakba (tüdő) történő vérzések fulladáshoz vezethetnek, a szív környéki vérzések a szív feladatát akadályozzák: emiatt is meghalhat a sérült. A légutakba és a szív külső burkába történő vérzéseknél már nagyon kis mennyiségű vér (kb. 1-3 dl) is elegendő a tragédiához.

A fentiekből látszik, mennyire fontos a vérzések mielőbbi elállítása. Az ellátás hatásossága miatt fontos tudni, milyen jellegű vérzéssel állunk szemben. Az artériás (ütőeres, verőeres) vérzésfajták ritkábban fordulnak elő, ugyanakkor igen veszélyesek. A verőér sérülésénél a sebből élénkpiros vér spriccel kifelé az ér nagyságától függően vastag vagy vékony sugárban. A spriccelés a szív lüktetéséből adódik, a vérzés rendszerint igen erős, önmagától nehezen csillapodik. Főleg mély sebeknél lehet vele számolni, de néhány helyen (pl. a csuklónál) a felületes sebzések is eredményezhetik.

A verőeres vérzések csillapításához ismernünk kell az anatómiai viszonyokat. A verőerek a friss vért a szív felől vezetik a test legtávolabbi pontjaiig. Tehát verőeres vérzés csillapításakor a vérzéstől "feljebb", a szív felé kell elszorítani az eret. Mivel az eret magát nagyon körülményes közvetlenül elszorítani, a környező szöveteket szorítjuk rá az érszakaszra. Hatásos az érleszorítás, ha olyan végtagra tesszük fel, melyben egyetlen csont van (felkar, comb).

Vérzéscsillapításra alkalmasak még a nyakon a fejbiccentő izom előtti részen, a hónaljban a hónaljárok felé szorítva az eret, valamint a lágyékhajlatban, a térdhajlatban lehet még ereket összenyomva a vérzést csillapítani. Fontos, hogy mindig a sérüléstől a szív felé eső területen kíséreljük meg a vérzést leszorítással csillapítani. A leszorítás ideje alatt megállapíthatjuk a vérzés pontos helyét, ahová az artériás nyomókötést felhelyezzük.

Artériás vérzés nyomókötése: a sérülésre összecsavart gézzel nyomást gyakorolva kell a vérzést elállítani szoros pólyázás segítségével. Ha nem sikerül, átvérzik a kötés, újabb nyomókötést helyezünk fel az előző felengedése nélkül. Teljes szorító körülkötést ne alkalmazzunk, csak végszükségben (mivel ez a végtag vérellátását csaknem teljesen megszünteti). A vérzés végleges ellátása orvosi feladat, minél hamarabb vigyük a sérültet kórházba vagy a legközelebbi orvoshoz.

Vénás (visszeres, vivőeres) vérzés esetén sötétpiros, lassan szivárgó vérzést láthatunk, mely felületes sérülésekből származik leggyakrabban (mély sebekből is láthatunk ilyen vérfolyást, ekkor mély, nagy véna sérülésével kall számolnunk). Nagy véna vérzésénél, az artériás vérzéseknél leírtakkal azonosan, rövid időn belül elvérzés, halál is bekövetkezhet. Az anatómiai viszonyok ismeretében (a vénák az elhasznált vért a szív felé viszik) a vérzéscsillapításhoz a sebtől a szív irányába eső érszakasz minden leszorításának megszüntetésével járulhatunk eredményesen hozzá. Először meg kell próbálnunk a vérzést úgy csillapítani, hogy a vérző, sérült végtagot felemeljük, hogy a seb magassága a fekvő ember szívének magassága felett legyen. Gyakran már erre a beavatkozásra is csillapodik a kisebb visszeres vérzés. Ha mégsem, vénás nyomókötést alkalmazunk: a sebre helyezett steril mull-lap köré szorosan felhelyezett mull-pólyával történik.

Horzsolt sebek ellátását a baleseti sérüléseknél beszéljük meg. A hajszáleres vérzés apró pontszerű, felületes érsérülés eredménye. Csillapítást nem igényel, magától bealvad a legtöbb esetben. Fontos, hogy a horzsolt sebet megfelelően fertőtlenítsük, és a sebet steril gézlappal lefedjük ez általában elegendő a hajszáleres vérzés megállításához. Normális esetben ilyen sérülésből elvérezni nem lehet.

Belső (hasűri) vérzések gyanúját veti fel, ha baleset következtében a sérült a látható (csekély) vérmennyiség ellenére sápadt, verejtékezik, gyors szívverést tapintunk és a hasat ért erős ütés lehetősége áll fenn a balesetből kifolyólag. A hasűri vérzés életveszélyes, ezért a legkisebb gyanú (pl. kerékpárost gépkocsi üt el, de az illető feláll, de hasi fájdalmai vannak, néhány lépés után vagy órák múlva rosszul lesz, sápad, verejtékezik, hasi fájdalmai fokozódhatnak) esetén is mentőt kell hívni, és kórházba kell szállítani.
Minden vérzéscsillapításnál fel kell hívni az első ellátást végző figyelmét arra, hogy sok betegség a vérrel terjed, ezért saját magunk védelmében a vérrel való érintkezés előtt húzzunk gumikesztyűt, ami minden elsősegélycsomag fontos tartozéka, de nem árt ellenőrizni.

Fel kell hívni a figyelmet ezenkívül arra, hogy a sérülések, vérzések a bőrön kaput nyitnak mindenféle kórokozónak, néhány közülük akár halálos, még ma sem gyógyítható betegséget (pl. tetanus) okoz. Ennek elkerülése érdekében ajánlatos minden szennyezett sebet orvosnak megmutatni, aki a tetanuszfertőzés elkerülése érdekében védőoltást fog adni. A védőoltást a farizomba adják, helyét ajánlatos néhány napig vizes ruhával borogatni, az izmot mozgatni, hogy a kellemetlen izomfájdalmakat, izommerevséget elkerüljük. A védőoltással kapcsolatosan legfeljebb erre a jelenségre kell számítanunk, ami az egészségre nem veszélyes. Ha más melléktünetet tapasztalna bárki, keresse fel azt az orvost, aki a védőoltást beadta. A védőoltás elmulasztása életveszélyes állapotok kialakulásához vezethet.