Veszélyek a tengerben
2014/08/06 15:13
798 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A partközeli vizekben is gyakoriak lehetnek a csalánozók, melyek olykor csak kellemetlen, olykor akár életveszélyes csípést okozhatnak...

meduza

A csalánozók törzsének mintegy 10 ezer faja ismert, első képviselőik mintegy 700 millió éve alakultak ki. Kivétel nélkül vízi életmódúak, főleg tengerben élnek, de vannak édesvízi fajaik is. Testfelépítésük viszonylag egyszerű. A sugaras vagy a kétoldali szimmetria jellemző rájuk. Érdekességük, hogy legtöbb fajuknak két megjelenési formája van: a polip és a medúza. A polip alakúak a helytülőek, míg a medúza alakúak rakéta-elvvel mozognak. Valamennyi fajuk ragadozó, zsákmányukat csalánsejtjeikkel bénítják meg. Mikor a zsákmány közelébe érnek és azt fogókarjaikkal megfogják, a csalánsejtek kipattannak, és a bennük lévő méreganyaggal megbénítják az áldozatot. Náluk jelenik meg először a sejten kívüli emésztés. Szaporodhatnak ivarosan és ivartalanul is.

Több mint 100 fajuk veszélyes lehet az emberre. A csalánsejtekben található méreg komplex összetételű, hatása is sokféle lehet. Zavart okozhat a nátrium- és kalciumszállításban, bonthatja a sejtmembránokat, inaktiválhatja a gyulladásközvetítőket, és hatással lehet a szívizomzatra, idegtüszőkre és a vesékre is. A méreg tartalmazhat neurotoxinokat, cardiotoxinokat, mytotoxinokat, nephrotoxinokat, antigén fehérjéket, különböző aminosavakat és enzimeket.

Csalánozók csípése

Szerencsére az Európa-közeli tengerekben csak veszélytelen fajok élnek, ezek csípése csupán kellemetlenséget okoz. Az igazán veszélyes, akár halált is okozó fajokkal Ausztrália és Észak-Amerika partjainál találkozhatunk. A többi állati csípéshez hasonlóan ez esetben is a figyelmetlenség áll az első helyen. Érdemes figyelni rájuk, hiszen belegabalyodhatunk a problémába úszás közben, de a partközeli vizekbe sodort állatokra akár rá is léphetünk.

A csalánozók külső sejtrétegében található csalánsejtek a bőrfelületünkkel érintkezve allergiás reakciót válthatnak ki. Ez esetben az allergiás reakciókra jellemző általános tünetek jelentkeznek, így viszketés, bőrpír és csalánkiütés. Gyakran jelentkezik csípő érzés a csípés helyén, szúró fájdalom, zsibbadás és/vagy bizsergés.

A veszélyesebb fajoknál percek vagy kb. egy óra elteltével émelygés, hányinger, hányás, hasi fájdalom és hasmenés jelentkezhet, Súlyosabb esetben izomgörcs, erős fájdalom, vérnyomás-emelkedés, végső esetben szívbénulás vagy légzésbénulás is előfordulhat.

Elsősegély

A csípést követően minél előbb áztassuk az érintett testrészt sós vízbe - ne édesbe -, szerencsére ez a tengerben általában adott. Inaktiválhatja a méreganyagot és csökkentheti a tüneteket az ecet, így öntsön a csípés helyére mielőbb belőle. Ha a csalánozó karjai (és nem csápjai!) a sebben maradtak, óvatosan távolítsa el, de ne felejtse el, hogy a leszakadt karok további sérüléseket okozhatnak! Alkalmazhat antihisztamint vagy fájdalomcsillapító krémet. Súlyos vagy súlyosbodó tünetek esetén forduljon azonnal orvoshoz!

A súlyos, életveszélyes csípések esetén oxigénterápia és légzéstámogatás lehet indokolt, továbbá gyógyszeres kezelés (fájdalomcsillapító, görcsoldó, antiallergikum, ellenszérum).

Hívjon mentőt!

Veszélyes fajoknál hívjon mentőt mielőbb! Érdemes megfontolni a mentőhívást kevésbé veszélyes fajoknál is abban az esetben, ha a csípés gyereket vagy idős embert ért, légzési nehézség vagy mellkasi fájdalom lép fel, a csípést erős fájdalom kíséri, vagy a csípés nagy testfelületet, arcot, esetleg a nemi szervet érte.

Marsi Zoltán írása