Vigyázat, kullancsveszély!
Joó Hajnalka
2005/03/01 08:00
840 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A hirtelen ébredő tavasz a kullancsok szaporodását is meggyorsítja. A közhiedelemmel ellentétben sajnos nem elég, ha az erdőn-mezőn tett kirándulások során óvatosak vagyunk, az élősködők ugyanis nemcsak bokros-lombos-ligetes területen, de a belvárosban is szép számmal megtalálhatók.

A hosszúra sikerült tél után megérkezett tavasz kétségkívül örömmel tölt el minden természetjárót, a jó időnek, rügyfakadásnak azonban sajnos nemcsak kellemes velejáróival találkozhatunk: a zöldülő természettel, a levelek, bimbók kipattanásával egy időben a szezon nem kívánatos élősködői, a kullancsok is megjelennek. A tavaszi esők, a nedves, harmatos lombok és a tavaszias meleg különösen kedvez a rovar szaporodásának, a sokasodó lárvákból kikelve rövid idő alatt újabb és újabb élősködőgeneráció széled szét környezetünkben. A kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. A fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban megtelepedő várszívó hang- és szaginger hatására ejti rá magát "áldozatára", majd a ruhán vagy a bőrön továbbmászva megkeresi a legmegfelelőbb helyet és megkezdi a táplálkozást.

A kullancscsípés veszélyének a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a kirándulók-természetjárók, de a városlakók is ugyanúgy ki vannak téve, a rovar által terjesztett betegség elleni megelőző védőoltásokat óvatosságból ezért nekik is érdemes megkapniuk. Bár a világszerte kb. 300 betegséget terjesztő kullancsok által hordozott fertőzéseknek csak töredékük veszélyes az emberre, az a kevés igen súlyos következményeket, akár halált is okozhat az állat fertőzöttsége esetén. Hazánkban, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (az ún. kullancsencephalitis) és a baktérium okozta Lyme-kór fordul elő nagyobb számban, de szerepet játszanak egyéb betegségek kórokozójának terjesztésében is. A kullancs-encephalitis természeti gócai az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók. Ezeken a helyeken legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, az ország más területein pedig öt-tízezer kullancs közül csak egyben található kórokozó.

A betegség kialakulása passzív vagy aktív védőoltással megelőzhető. Ez természetesen nem véd meg magától a kullancscsípéstől, csupán a szervezetbe kerülő vírusfertőzéssel szemben. A passzív oltás (FSME-bulin) a kullancscsípés után 96 órán belül adható. Hatása csak 70% körüli és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. Ennél hatékonyabb az aktív védőoltás, ami elölt vírust tartalmaz. A tartós védettség eléréséhez aktív, 3 oltásból álló alapimmunizálás, illetve háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot már a hideg évszakban ajánlott elkezdeni, hogy március-áprilisra megfelelő védettséggel rendelkezzünk. Az első oltás után néhány nappal már jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből, amelyek mennyisége az oltás ismétlésével tovább növekedik. A leggyakoribb kullancs által terjesztett betegség, a Lyme-kór szempontjából. Közép-Európa a világ egyik legfertőzöttebb területe, szerencsére azonban nem minden fertőzött kullancs csípése fertőz, és nem minden fertőzésnek van klinikai következménye. Feltételezések szerint Magyarországon évente kb. 10 ezer friss fertőzés fordul elő.

A legelső tünet általában - 1 naptól akár három hónapig tartó lappangási idő után - a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú, alig viszkető, fájdalmatlan bőrpír, az ún. Lyme-folt, amelyek száma a góc szaporodásával akár az 50-et is elérheti. A betegség leggyakoribb tünete, mégsem jelenik meg mindig, de megjelenésekor is elkerülheti figyelmünket, mert lehet egészen halvány is. A kezdeti tüneteket hosszabb-rövidebb lappangási idő után fejfájás, láz, fáradtság, szívizomgyulladás, idegrendszeri elváltozások és ízületi és izomfájdalom követheti. Kezdeti stádiumban a betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható, ezért fontos, hogy kellő időben orvoshoz forduljunk. A kezeletlen vagy nem megfelelő módon kezelt fertőzésekhez már késői szövődmények is társulhatnak. Jelenleg még nem áll rendelkezésre oltóanyag, így a kullancsok csípésének elkerülése jelenti a megelőzést.

A betegségek kialakulása leginkább a kullancscsípés megakadályozásával kerülhető el. Mivel ezek az ízeltlábúak ősi szervezetek, igen jól alkalmazkodtak a környezetükhöz, így irtásuk rendkívül nehéz feladat. Permetezéssel átmenetileg mentesíthető egy fertőzött terület, azonban a madarak és kisemlősök néhány hónap alatt ismét behurcolják a kullancsokat. Az említett védőoltások mellett a csípések ellen rovarriasztó szerekkel is védekezhetünk, ha pedig mégis a bőrbe fúródott az élősködő, fontos az állatot minél előbb eltávolítani. A parazita eltávolítás módjára nincs egyértelműen jó módszer, van a ki a "csavarásos" van, aki a csipeszes verzióra esküszik. A lényeg, hogy ne nyomjuk össze a rovar potrohát, így nem fecskendezzük magunkba annak tartalmát. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes szakemberre (orvosra) bízni az eltávolítást!

Végezetül néhány jó tanács

  1. Természetjáráskor legyünk körültekintőek: kerüljük a sűrű bozótokat, aljnövényzetet. Lehetőleg húzzunk hosszúnadrágot és hosszú ujjú felsőrészt
  2. A hosszú hajat fonjuk be, tűzzük fel, viseljünk vászonsapkát.
  3. A kerti munkát befejezve vagy természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan a hajlatokat és a deréktájat, ahova a kullancsok előszeretettel befúrják magukat.
  4. Kullancsriasztó szer vásárlásánál ügyeljünk arra, hogy a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatoljon a termékért.

Kép

  • www.dfmk.hu/~MEOE/Kullancs.jpg