Zempléni veszedelem
Varga Gábor
2007/12/02 11:13
617 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A szerencsi hőerőmű terve szinte környezetbarát ártatlanság ahhoz a szivattyús energiatározóhoz képest, amelyet három cég a Tokaj-hegyaljai borvidék nyugati peremén, a Zempléni-hegységben tervez. A kiszemelt áldozat az Aranyos falucska fölötti Aranyos-völgy, valamint egyik mellékága, a Hideg-völgy. A Tokaj-hegyaljai és zempléni tájat északról a tőketerebesi szénerőmű, délről pedig a szerencsi hőerőmű is fenyegeti.

Az energiatározóra állítólag azért van szükség, mert a jelenlegi villamosenergia-hálózat alig tudja kezelni a termelés és a fogyasztás növekvő ingadozásait. A hálózat merevsége a fő akadálya az újabb szélerőművek létesítésének, legalábbis a Magyar Energia Hivatal szerint, amely évekkel ezelőtt korlátozta a szélerőművekre kiadható engedélyek számát. A technika a világon mindenütt ugyanaz: létesítenek egy nagy alsó víztározót és egy kisebb felsőt, a kettőt csövekkel összekötik, és az olcsó éjszakai árammal felpumpálják a vizet a hegy tetejére. Nappal, amikor az áram drágább, a víz lezúdul az alsó tározóba, és közben meghajtja a föld alatti erőmű turbináit. A Zempléni-hegységet már a nyolcvanas években megvizsgálták a projekt egyik lehetséges helyszíneként, ám akkoriban a műszaki szempontból jobb adottságokkal rendelkező Dunakanyart választották. Az energiatározó a Prédikálószék tetején épült volna meg, a nagymarosi erőmű kapcsolódó részeként, a terv azonban a gátépítéssel együtt megbukott, és hosszú időre feledésbe merült.

Az aranyos-völgyi energiatározó megvalósulása esetén az erdővel borított, szinte érintetlen zempléni hegyvidék ipari tájjá alakulna. A völgyet kibetonoznák és leszigetelnék, bejáratát70 méter magas vízzáró gáttal zárnák el, a Nagykorsós-hegy vagy a Szegénylegény-hát tetejét "levágnák", és ott alakítanák ki a felső víztározót. Az Aranyos-völgy víz alá kerülésével a Zemplén déli része elszakadna a hegység tömbjétől, mivel ez az út jelenti az egyetlen átjárást a Hegyalja és a Hernád völgye között. Az alig száz lakosú Aranyos a föléje tornyosuló völgyzáró gát elé kerülne. Mivel a területen nincs jelentősebb természetes vízfolyás, a tározót a Hernád és a Bodrog csővezetéken ideszállított vizével töltenék fel, s az egyébként is gyenge utánpótlású folyókból pótolnák a párolgási veszteséget.

Bár több környező település, köztük a leginkább érintett Abaújszántó polgármesterét sikerült megnyerni a tervnek, a környezetvédelmi és az erdészeti hatóságok megtagadták a szakhatósági engedélyeket. A beruházó SZET Kft. egyelőre kérte a másodfokú eljárás felfüggesztését. A tározó elleni tiltakozást szervező Abaújaranyos Faluszépítő Egyesületnek sikerült ügyfélként belépnie az engedélyezési folyamatba. A beruházás ellen az Energiaklub, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet és a WWF Magyarország is fellépett, mivel az érintett terület az uniós védelem alatt álló Natura2000 hálózat része.