Zsizsikkel a vízi jácint ellen
2003/05/29 00:00
1010 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A XIX. században a Brazíliából Afrikába dísznövényként bevitt vízi jácint az utóbbi időkben annyira elszaporodott, hogy veszélybe sodorta a helyi ökoszisztémákat. Az afrikai országok több módszerrel - kotrással, vegyszerezéssel - próbálkoztak, amelyek nem vezettek eredményre. A megoldást a vízi jácintot fogyasztó zsizsikek adhatják, ám ennek a természetes védekezésnek is lehetnek veszélyei.

Az utóbbi évtizedekben nagy veszélybe kerültek Afrika tavai, az eredetileg dísznövényként a kontinensre vitt vízi jácint olyannyira elszaporodott, hogy számtalan őshonos fajt szorított ki a helyéről és tömeges halpusztulást okozott a tavakban - olvasható a Zöldmagazin.com internetes oldalon. A kutatók sokáig keresték, mi lehet a megoldás a vízi jácint visszaszorítására. Próbálkoztak a tavak kotrásával, gyomirtószerekkel, ám egyikkel sem értek el eredményeket.

Amikor a XIX. század végén dísznövényként elültették az első vízi jácintokat, még senki sem gondolta, hogy ekkora problémát fog okozni. A növény szinte ellenállás nélkül szaporodott sok bosszúságot okozva az embereknek és nagy pusztítást végezve az eredeti ökoszisztémákban. A tavakat ellepve megbénította a hajóforgalmat, és hiába ruháztak be az afrikai országok rengeteg pénzt kotrógépek beszerzésére, a növény növekedésével nem bírták felvenni a versenyt.

A vízi jácint két hét alatt képes megnövelni az általa elfoglalt területet, olyan sűrű szőnyeget alkotva a víz tetején, amely elzárja a napfényt az alatta lévő élőlények elől. Ezzel együtt jár a halászat és a vízen való közlekedés lehetetlenné tétele, illetve az, hogy kitűnő búvóhelyet nyújt a krokodilok számára, akik nagy veszélyt jelentenek így a folyókhoz, tavakhoz vízért járó emberekre. További gondot okoz az is, hogy a folyóvizekben elszaporodva lelassítja azok sodrását, s ezáltal felgyorsítja az eliszaposodást. A legnagyobb veszélyről pedig még nem is szóltunk, ami abban nyilvánul meg, hogy a növények kivonják a vízből az oxigént, ezzel növelik annak savasságát. Ez a jelenség alapjaiban - mikrobiológiai szinten - teheti tönkre a folyók és tavak élővilágát.

A kotrást tehát nem tudják elég gyorsan elvégezni ahhoz, hogy elég hatékony legyen. A vegyszeres irtással az a probléma, hogy az őshonos növényeket is elpusztítja, illetve szennyezi a vizeket. A probléma megoldására a rovarvilág két kicsiny képviselője adhat véglegles megoldást. Egy tíz éve megkezdett kísérletnek az volt az alapja, hogy a tudósok találtak két olyan zsizsikfajt, amelyek kizárólag a vízi jácintokat fogyasztják.

A zsizsik mint kártevő nálunk sem ismeretlen, csak mifelénk a babot pusztítják előszeretettel. Az egyik legkárosabb rovarként tartják számon, szinte kizárólag pillangós növények magjában fejlődik. A magba rakott petéből először lárva fejlődik, amely benne él és táplálkozik, majd bebábozódik és bogárrá alakul. A zsizsik teljesen kifejlett állapotában kirágja magát a magból, végleg tönkretéve azt.

Az első zsizsiklárvákat Benin területén engedték szabadon, ezután folyamatosan érdeklődtek a környéken lakóktól az eredményről, amelyek biztatóak voltak. A mohó kis rovarok képesek akár 90 százalékkal csökkenteni a vízi jácintok által ellepett területeket.

A zsizsikek legfőbb előnye az olcsóságukban rejlik, több tízmillió dollárt meg lehet takarítani segítségükkel. Azonban ennek a módszernek is lehetnek veszélyei. A Zöldmagazin.com-on olvasható írás szerint nem tudni, hogy mi lesz akkor, ha a madarak rákapnak a zsizsikre, mennyire fogja ez megbolygatni a helyi ökoszisztémákat. Elképzeletőnek tarják, hogy ha a madarak áttérnek az új étrendre, az ahhoz fog vezetni, hogy esetleg más rovarfajok elszaporodhatnak.