Anglia titkos hőse
2013/09/30 12:05
1354 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Sokáig titok volt, hogy a második világháború alatt matematikusok tömege segítette a szövetséges erőket. A feladatuk a németek által használt Enigma titkosító berendezés kódjának megfejtése volt. Ebben a munkában is kiemelkedő szerepet játszott Alan Matison Turing, de számos más területen is újat alkotott.

Turing 1912. június 23-án a Londonhoz tartozó Paddingtonban született, felső-középosztálybeli család második fiaként. Édesapja Indiában látott el tényleges szolgálatot, de nem akarták a gyermekeiket kitenni a brit kolóniák veszélyeinek, így 1926-ig különböző rokonoknál laktak.

Turing

Turing már korán mutatta a zsenialitás jeleit. Saját bevallása szerint 3 hét alatt egyedül megtanult olvasni, kiskorától érdekelték a számok és a fejtörők világa. Szülei a St. Michael's-be íratták be hatéves korában. Az iskola igazgatónője felfedezte zsenialitását, akárcsak későbbi tanárai a Marlborough College-ban, ahol később középiskoláját elkezdte. Itt viszont viselkedési problémái már jelentkeztek, ezért 13 évesen a Sherborne Internátusban tanult tovább. Sherborne tanárai és igazgatói nagyobb hangsúlyt helyeztek a klasszikus humán képzésre, mint a tudományosra. Ennek ellenére 16 éves korában megismerhette Albert Einstein elméleteit, de bizonyos következtetéseket a newtoni mozgástörvények kapcsán maga is le bírt vonni.

Az érettségi vizsgán több alkalommal is bukott a humán tárgyakból, mert nem tanulta őket igazán. Ennek ellenére a felvételi bizottság felismerte benne a zsenit, és a Cambridge Egyetem King's College-ába felvételt nyert. 1931 és 1934 között többek között Hardy, a kor kiváló és elismert matematikusa is a tanára volt.

Újabb ösztöndíj elnyerése után már főként a logika és a valószínűség-számítás érdekelte.

Az ifjú tudós

Eredményeit a „Kiszámítható számokról” szóló, 1936 decemberében megjelent dolgozatában vetette papírra, megalkotva sajátos téziseit. Az alapvető matematikai problémán túllépő munkájában a fizikai folyamatok, a gondolkodás és a cselekvés szintézisét próbálta meg megteremteni. 1936 és 1938 között már a Princeton Egyetemen dolgozik a PhD-jén, ahol Alonzo Church a tanára. Itt már az első elméleti munkái révén ismert matematikusnak számított, különösen a Turing-gép teóriája révén.

Diplomamunkája a gépi adatfeldolgozásból szól „Systems of Logic Based on Ordinals” címmel. Turing ebben a munkájában olyan matematikai problémákról is ír, amik nem kiszámíthatóak, azaz akármennyi idő és memória is áll rendelkezésre, nem lehet olyan gépet készíteni, amellyel a probléma megoldható lenne. 1938 nyarán tért vissza a Cambridge Egyetemre, a King's College-be, ahol Ludwig Wittgenstein előadásait is hallgatta a matematika alapjairól. Pár kérdésben eltérő véleményük miatt össze is különböztek, mivel Wittgenstein szerint a matematika túlértékelt és nem fedezhet fel abszolút igazságokat.

Kódfejtés

1939 őszén, a második világháború kitörésekor a Bletchley Parkba kerül, a kódfejtők csapatát erősíti. Lengyel kódfejtő matematikusoknak Rejewski vezetésével már korábban sikerült az Enigma titkát megfejteni, de a háború kitörésével ezen módszerekből kiindulva kellett azt ipari méretekben is elvégezhetővé tenni a megfejtéshez szükséges kulcs meghatározásához. A Turing-bombának nevezett első szerkezet a kulcs megkeresésében segített csak, azt gyorsította igazából fel. Amikor a németek a 3 tárcsás készülékekről 4 tárcsásra tértek át, a készülék már túl lassúnak bizonyult.

A Colossus nevű digitális számítógép megépítésével és alkalmazásával tudták újra eredményesen elvégezni a kulcsmeghatározást. Max Newman és Thomas Flowers már korábban is talált ki különböző gépeket a kód feltörésére, de az 1943-ban megalkotott Colossussal már valóban rutinfeladattá vált a kódfejtés. A teremnyi gépből több példány is készült, több építés alatt állt, de ezeket a háború vége miatt már nem állították üzembe. A készülékek alkalmazása a legszigorúbb becslések szerint is 2 évvel rövidítette meg a háborút.

Colossus

ACE és MARK 1 építése

Turing a Colossus megalkotását és működtetését elméleteivel segítette. Ezért nem volt meglepő, hogy 1945 és 1948 között Londonban, a National Physical Laboratoryban folytatta a munkát, ez első angol általános célú számítógép, az ACE (Automatic Computing Engine) projektjében dolgozott. Eközben elméleti munkákat publikált a programozásról, Neumann Jánost is megelőzve a neurális hálókról, valamint a mesterséges intelligenciáról.

1948-tól a Manchester University számítógéplaborjába hívták. Irányítása alatt itt dolgozták ki a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester Mark 1-et, ez a gép felelt meg elsőként a Neumann-elveknek. Ez idő alatt folytatta elméleti munkáját is, és 1950-ben jelentette meg később híressé vált írását, Computing Machinery and Intelligence („Számítógépek és intelligencia”) címmel, amiben elsőként írja le a Turing-tesztet, amivel el lehet dönteni, hogy egy gép gondolkozik-e. Máig az egyik legtöbbet támadott, kritizált, de legtöbbet emlegetett munkája ez a teszt.

1951 márciusában a Royal Society tagjai közé választotta, ami ilyen fiatalon igen nagy megtiszteltetés volt.

ACE komputer

Magánélete

A matematika mellett hamar kitűnt a sportokban is. 14 évesen a helyi újságba is bekerült, mert 60 mérföldet kerékpározott az iskoláig, hogy az általános sztrájk miatt ne maradjon le a beiratkozásról. Később is végig atletizált, elsősorban futott. Utóbbit olyan szinten űzte, hogy az 1948-as londoni olimpián való részvételét csak egy sérülés tudta meghiúsítani.

A kamasz Turing nehezen tudott a lányokkal kapcsolatot teremteni, bár több hölgy is szeretette volna „férjül venni”, végül is kijelentette, hogy nem vonzzák a hölgyek.

1952-ben betörtek a házába, amiért Turing feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során kiderült, hogy akkori partnere segítette a betörőket. A nyomozás során Turing beismerte, szexuális kapcsolatban is állt a fiatalemberrel. Angliában az 50-es években a homoszexualitást betegségnek tekintették, gyakorlását vagy börtönnel büntették vagy kényszergyógykezelést írtak elő. Turingot is vád alá helyezték, elítélték, de választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó kezelés között. Az egy éven át tartó hormonkezelés mellett döntött.

Az ügy miatt a kódtörői állását elvesztette, egyre inkább kezdett veszélyt jelenteni a kormány bizonyos körei számára, hisz mind a kódfejtési, mind a gépépítési tevékenysége folytán számos államtitok birtokába került. 1954. június 8-án találtak rá holtan lakásában. Halálát valószínűleg egy félig elfogyasztott, ciánnal megmérgezett alma okozta, melyet az ágya mellett találtak meg ugyan, de nem vizsgáltak meg, a ciánt a holttestéből mutatták csak ki. 1954. június 12-én helyezték örök nyugalomra.

Mai napig folyik a találgatás, öngyilkosságba kergették-e, vagy meggyilkolták. Lehet, hogy kedvenc meséje, a Hófehérke ihlette meg, és anyja megnyugtatására döntött így. Sokan úgy vélik, a tudós halála nem lehetett véletlen, egyre félőbb lett, hogy államtitkok szivároghatnak ki rajta keresztül. Gordon Brown brit miniszterelnök 2009-ben bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért a megalázó bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején a hatóságok, és ezzel halálba kergették.

További érdekes oldalak

Rozgonyi-Borus Ferenc cikke