Beszélni könnyű!?
2013/06/09 08:00
972 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az informatika érettségik írásbeli, gyakorlati része már lezajlott, a szóbelik vannak soron. Mire érdemes figyelni, készülni a szóbeli érettségin, ezt taglalja cikkünk.

Sokan furcsállották 2005-ben, hogy az informatika érettséginek is lesz szóbeli része, úgy gondolták, hogy egy ennyire gyakorlatinak tekinthető területen nincs mit szóban számon kérni. Pedig van, a vizsgaszabályzat öt nagyobb témakörben kéri az elméletet, jóllehet a számítógép a szóbelin is ott van, sőt több tétel esetében gyakorlati bemutatót is kell végezni a felelőnek.

Készültek is szinte rögtön olyan kiadványok, amelyek a lehetséges 60 szóbeli témakört dolgozták ki, de ezekkel érdemes vigyázni, mert az érettségi szabályzat nem konkrét tartalmakat ír elő, hanem csak a témaköröket. Így az emelt szintű tételsorban, de akár a középszinten is elképzelhető, hogy egy-egy adott cím mögé az ezekben a kiadványokban leírtaktól számos pontban eltérő tartalom kerül, hisz bizonyos szinten mindenki mást tanít, más környezetben használja a gépet, és a gép is más. Így sokban eltérő ismereteket és jártasságokat kérhet számon egy azonos című tétel egy másik helyen. És ekkor még nem is beszéltünk olyan gondokról, mint amit a hardver fejlődése okoz. Például már senki nem vágyik egy régen álomnak tűnő 200 MB-os winchester után, a mai középiskolások már nem használnak floppylemezt, sokan görgős egeret sem láttak, a CRT-monitor is ugyancsak ritkaság számba kezd menni.

A vizsga menete

A közép- és emelt szintű szóbeli vizsga előre megadott tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használhat csak, a felkészülés során nem. A számítógépet a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetővé kell tennie, a bizottság bármikor kérheti annak használatát. A jelöltnek joga van a gépet megismernie a szóbeli előtt, megtudni, milyen alkalmazásokat telepítettek rá.

Fontos tudni, hogy két tétel mindig könyvtárhasználattal kapcsolatos, ezek kihúzása esetén az érettségi vizsgabizottság könyvtárszakos vagy más témában járatos szakembert is felkérhet arra, hogy a vizsgáztatásban segítsen, mivel az informatika tanár nem könyvtárszakos, nem is ő tanítja általában ezt a részt.

A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat, például lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM, a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsorban megadott két feladattal.

A felelés

A szóbeli vizsga alapvetően egyetlen tétel kifejtéséből, valamint pár perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl.

A tétel kihúzása után minimum fél óra felkészülési időt kell biztosítani. Ezalatt számítógép nem használható akkor sem, ha a kifejtésnél ezt kötelezően előírják. Maga a tétel címe mellett 6-8 segítő mondat is szerepel a tételen, ami az önálló rész felépítésében, elvárt tartalmi elemeiben segíti a felelőt.

A tételt a vizsgázónak a felelet első részében önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor szabad, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt, de ezt is csak 5-6 perc után teszi kötelezővé a szabályzat, tehát nem kell megijedni attól, hogy a bizottság némán ül, maximum a folytatásra buzdít e rész alatt, és esetleg időnként jegyzetel. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztatónak kötelessége párbeszédet kezdeményeznie a témához kapcsolódóan, és a jegyzetei alapján azokra a kulcsszavakra fog rákérdezni, amelyekre a felelő nem tért ki, vagy nem elég pontosan. Középszinten a felelet 15 percig, emelt szinten 20 percig tart, így valóban bőven van idő a részletes megbeszélésre.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A vizsga előtt legkésőbb 60 nappal kell ismertetni a szóbeli tételsor témaköreit. Ez csak a tétel címeket tartalmazó listát jelenti, a tényleges tételek kifejtését segítő pontokat csak a tétel húzásakor ismerheti meg a jelölt. A tételsor legalább 20 tételből áll, akkor is, ha csak egy felelő van!

A szóbeli feladatokat a szabályzatban megadott 1-3., 7.1 és 9. számú témakörökből jelölik ki, bizonyos arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Nagyon fontos, hogy a nyilvánosságra csak a témakörök hozhatók, a segítő kérdések nem, így egy felkészülést segítő anyag kérdései elvileg nem is használhatóak, hiszen azok már publikusak.

Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melyre - a 7.1-es „Kommunikáció az interneten” témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc áll rendelkezésre.

Az „Információs társadalom” 8-20 %, az „Informatikai alapismeretek – hardver” 24-32 %, az „Informatikai alapismeretek – szoftver” 20-28 %, a „Kommunikáció az interneten” 20-28 %, és végül a „Könyvtárhasználat” 8-12 % százalékos arányban kell, hogy szerepeljen, ami már jól mutatja, hogy igencsak eltérő feladatsorok alakulhatnak ki.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet mindkét szinten maximum 30 pontot ér, ebből a logikai felépítés 6 pontot. Itt a jó időbeosztást, a lényeg kiemelését, a követhető gondolatmenetet pontozzák.

A kifejezőkészség, a szaknyelv használata ugyancsak 6 pontot ér, ezért különösen érdemes a szakszavak megtanulására is koncentrálni, bár nem kötelező az angol terminológia ismerete, de biztos nem árt.

A tartalom maximum 12 pontot érhet. Itt azt értékelik, hogy kifejtésben és a párbeszédben minden elvárt elem előkerült-e, ami a témakörhöz kapcsolódik, a vizsgáztató szerint elképzelt és előre leírt módon. Pontvesztés az esetleges tárgyi tévedések, rossz magyarázatok, zavaros indoklások, a témához kapcsolódó fogalmak, definíciók nem precíz kimondása miatt fordulhat elő.

Utolsó, de nem lényegtelen rész a kommunikatív készség, ami újfent 6 pontot ér, és a „kockák” számára a leginkább nehéz feladatot méri: hogyan és mennyire érthetően tudja átadni a tudását a jelölt. Ha magától nem jönne létre a párbeszéd, akkor lehet a vizsgázót a témában vezetni; de ha elakad, fontos lesz, hogy megérti-e, mit kérdez a bizottság; lehet-e ezután vagy e nélkül is a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.

Ily módon mindkét szinten a maximum 120 pontos írásbeli vizsga mellé maximum 30 pontot lehet szerezni.

Szóbeli vizsga „mentességei”

Gyakorta előfordul, hogy a felelő valamilyen tanulási vagy más zavarral küzd, számára a számítógépes világ viszont később önállóbb létet, akár megélhetést is biztosíthat. Épp emiatt a szabályzat felkészült arra, hogyan kell eljárni ilyen esetekben.

Alapszabály például az, hogy indokolt esetben a felkészülési idő maximum 20 perccel meghosszabbítható. Ha a jelölt szóbeli kifejezőképessége gátolt, akkor írásban is vizsgázhat. Ez esetben a tétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el a feleletét, középszinten az idő marad 30 perc, emelt szinten viszont 40 percet kell, hogy kapjon rá. A leírtakat vagy a vizsgázó, vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár olvassa fel. A szóbelinek minősülő rész helyett írásban tett vizsgát a szóbeli szabálya szerint kell értékelni.

Elmaradt írásbeli

Nem lehetetlen, hogy a vizsgázó nem tesz írásbeli vizsgát, csak szóbelit, a szabályzat számos esetet sorol fel, mikor fordulhat ez elő. Ekkor a szóbeli vizsgázónak két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt ekkor tételenként kell számítani. A két tétel között minimum 10 perc pihenőidőt kell adni, ha a vizsgázó kéri, de fontos, hogy a vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Az ilyetén formán tett vizsgát viszont záradékként jelezni kell a vizsgadokumentumokban.

A végpontszám kiszámítása is érdekes ilyenkor. Az írásbeli helyett tett szóbeli vizsga mindkét tételkifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. Az is fontos, hogy ebben az esetben a vizsgázónak mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

További érdekes oldalak

Rozgonyi-Borus Ferenc cikke