Egerészünk még?
2013/07/31 15:02
988 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

88 éves korában, 2013. július 3-án meghalt az egér feltalálója, az amerikai Doug Engelbart. Találmánya a számítógép alapfelszerelésévé vált 80-as évektől napjainkig. Milyen más kurzormozgató eszköz volt előtte és mi lesz utána? Ezt járjuk egy kicsit körbe cikkünkben.

mouses 1985 és 2007 között készített egerek

Egy úttörő és két fém kerék

A számítástechnika több területén úttörőnek számító amerikai feltaláló, Doug Engelbart az 1960-as években fejlesztette ki az akkor még fa házas, két fém keréken gördülő egeret.

Doug Engelbart 1925. január 30-án született Portlandben, édesapja rádiószerelő, édesanyja háztartásbeli volt. Elektromérnöknek tanult, dolgozott az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA elődjénél is, de számítógépek iránti érdeklődése révén végül a Stanford Kutatóintézetben (SRI) kötött ki. Később Augmentation Research Center néven saját laboratóriumot alapított, amely közreműködött az internet elődjének létrehozásában is.

1961-ben kezdett el dolgozni azon, hogy új kezelőeszközzel váltsa le a radarkezelőknél elterjedt fényceruzát. Az intézet mellesleg az email, a szövegszerkesztő és a videokonferencia korai változatain is dolgozott, a grafikus felület kidolgozásában is részt vett.

Az egeret 1968-ban San Franciscó-i prezentáción mutatta be először, amelyen az első videokonferenciát is tartotta. Egyik nyilatkozatában Engelbart elmondta: „Már az első tesztekből kiderült, hogy az egér pontosabb, gyorsabb és könnyebben használható, annak ellenére, hogy előtte még csak hasonló eszköz sem volt a kezünkben.”

Nevet kap

Ma már homály fedi, hogy ki adta végül is az eszköznek elsőként az egér nevet; Engelbart elmondása szerint hatan dolgoztak a projekten, és egyikük sem emlékszik pontosan, ki kezdte el így hívni a találmányt. „Őszintén csodálkozom, hogy rajta ragadt ez a név” – vallotta be egyszer.

Engelbart nem gazdagodott meg az egérből, szabadalma 1987-ben, még az egér elterjedtté válása előtt lejárt. A kilencvenes években uralkodó egér kezdetben hasonló volt az orosz borotváló automatához: a kezet kellett hozzáidomítani. Hamarosan viszont megjelentek az ergonomikus egerek is, amelyek már nem csak a kéz méretéhez igazodtak, de balkezesek is használhatták őket.

Más megoldások

Az egér vetélytársai is hamar megjelentek. A trackball, magyar fordításban a hanyattegér a grafikai alkalmazásokkal foglalkozók kedvence lett, mivel finomabban volt pozícionálható a golyót tartalmazó egérnél, és kevésbé könnyen koszolódott le.

A következő konkurens a digitalizáló tábla volt, amely újra egy speciális toll használatát hozta vissza. A toll az A6-os vagy nagyobb táblán nem csak pozícionálható, hanem a nyomás erősségét is képes érzékelni. A profi grafikai munkák esetében ez óriási előnyt jelent ma is. A többlettudásnak persze ára is van: egy digitalizáló tábla ma is többszörösébe kerül még egy speciális kialakítású ergonomikus egérnek is.

Az egér visszavág

A görgős egér gondjait az optikai egér látszott megoldani. A visszavert fény mérésén alapuló egér már szinte bármilyen felületen használható lett, az elmozdulás érzékelési felbontása is tetemesen megnőtt, ami a nagyfelbontású képernyők esetében is rövidebb kézmozdulásokat tett már szükségessé. A gombok száma is megnőtt, és megjelent a görgő is az egér két gombja között, ami a böngészésben, lapozásban jelent igazi előnyt.

Eközben viszont megjelent egy újabb konkurencia a laptopokkal együtt: a touchpad, azaz magyarul tapipad. A kezdetben sokak által nem használt eszköz idővel egyre okosabb lett: a szélein megjelentek a görgetősávok, majd az egér számára az első megingató ütés az egyidejűleg több érzékelési pont megjelenése lett. Ez már lehetővé tette a korábban csak billentyűzettel együtt elvégezhető műveletek egyszerűbb megvalósítását is, mint például egy kép nagyítása vagy forgatása két ujjal.

Újabb válasz

Az optikai egérről is kiderült, hogy le tud koszolódni: a felületen való mozgatása során a talpra ragad rá a kosz, és emiatt tapad, vagy az alig érzékelhető billegése miatt válik bizonytalanná. A megoldást a giroszkóp beépítése hozta: a légegérnek már nem kell felülettel érintkeznie, a kézben fogott egér billegtetése alapján mozgatható a kurzor. Ez a megoldás az okostévék esetében népszerű is lett. Egy gond viszont maradt: továbbra is csak egy érzékelési pont maradt kezelhető.

Várhatóan az egér számára a kegyelemdöfést a táblagépek és okostelefonok elterjedésével az érintőképernyő adja meg. A kezdetben ugyan nem sokkal tudtak többet egy egyszerű egérnél, de ma már olyan változatai is léteznek, amelyek akár egyidejűleg 10 érintéssel is meg tudnak birkózni a felületükön, azaz akár 5 ember is játszhat egyszerre a felületen két-két ujjal!

Születtek már érdekes házasítások is. Ilyen például a hazánkban is már kapható a Samsung Ativ Smart PC Pro netbook-táblagép kombináció, amely 1024 nyomásszintet képes érzékelni a speciális tollával, emellett 10 ujj érzékelésére képes a kijelzője.

Kéz sem kell?

Kevésbé ismert, hogy már a hetvenes években elkezdődtek azok a kísérletek, amelyek az agyhullámok érzékelésével való kurzorirányítást célozták meg. Az egyik első működő modell informatikusokra jellemző módon a Ping-Pong játék ütőjének irányítását valósította meg. Jobban elterjedt, és a fegyverek irányításában már régebben használt, a szem mozgásának követésén alapuló kurzormozgatási technika, ahol a kattintási utasítást adja ki az agyi hullám. A scifinek tűnő megoldásokat az orvostudomány ma már javában alkalmazza mozgássérültek segítésére.

A hétköznapi életben viszont a mozgásérzékelésen alapuló megoldások a játékkonzolok tartozékaként tarolnak, akár már külön testhez rögzített érzékelők nélkül is irányíthatjuk kedvenc játékunkat otthonunkban.

További érdekes oldalak


Rozgonyi-Borus Ferenc cikke