Emelten mértek - informatika érettségi
2013/05/15 08:00
1092 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

2013. május 13-i informatika emelt szintű érettségi kisebb meglepetéseként a magyar nyelvű vizsgán újra weblapkészítés és grafikai feladat szerepelt elsőként, míg az angol nyelvű feladatsor szövegszerkesztési példával nyitott. A többi feladat viszont jóllehet eltérő módon, de már hasonló tudást kért számon. Nézzük mit is!

vetesi-varju

1. A vetési varjú

Az összesen 30 pontot érő feladat első 6 pontját meglévő képek felhasználásával készített montázsért lehetett megkapni. Tükrözés, forgatás, kicsinyítés alkalmazása mellett 5 beillesztésre is szükség volt ezért.

Weblapkészítési részfeladat első pontját a HTML kiterjesztésű névért lehetett kapni, ahogy ez már régóta szokás. A weblapon a háttér és a szöveg színe mellett a hivatkozások színét is be kellett tudni állítani. A szakmai bírálók szerint nem korszerűnek tartott táblázatos kialakítást kérték most is: konkrét szélesség és egyéb kialakítás előírásával.

További pontokat értek a szöveg importálása után a címszintek beállításai, majd ezek felhasználásával az oldalon belüli hivatkozások létrehozása. A beillesztendő képek esetében a buboréksúgókra is kellett figyelni külön 1 pontért.

Összességében rutinfeladatnak tekinthető munkát kellett elvégezni a weblapon.

2. Sikerfilm

A 15 pontos táblázatkezelési feladatban a nagyméretű (319 soros) forrástábla már a képletekkel való gyors feltöltési ismeretek szükségességét is jelezte. Az adatok beolvasása után megoldandó első három számítási feladat rutinmunka volt: a SZUM(), ÁTLAG(), DARABTELI() függvények neve szinte a feladat szövegében is szerepelt. Az 5. pontban ugyancsak szokásos, de már összetettebb feladatként az INDEX(), HOL.VAN() és MAX() függvények használatával kellett egy rutinszerű keresési feladatot megoldani 3 pontért.

A 6. feladat ugyancsak 2 pontot ért, de megfogalmazása miatt nehezebbnek tűnik, főleg, hogy a MAX() függvény használatához előtte egy segédszámítást kellett elvégezni, aminek az elvárt helyére is utal ugyan a feladat dőlt betűs útmutató része. A következő pontban megkívánt görgetéses összegzés elvárása is inkább szövegértési tudást igényelt, nem táblázatkezelésit. Azt, hogy a 8. feladatban kissé körülményesen leírt kerekítési előíráshoz a sok lehetséges függvény közül melyiket kell alkalmazni, a megadott minta segíthetett leginkább eldönteni. A változás kiszámítása és százalékként való megjeleníttetése már egy megszokottabb feladat volt.
A formázást részben a leírás, részben a minta alapján kellett elvégezni, itt általában mindenki elkövet kisebb kihagyásokat, de a pontozói útmutató az 1 pontért szinte mindent precízen előírt az idén.

A diagram elkészítése nem igényelt extra ismeretet az értéktengely beállításain túl, inkább azt kellett a mintából kitalálni, hogy mit nem kell megcsinálni.

3. Védett természeti területen

Többtáblás adatbázis kezelési ismeretét írja elő a szabályzat, amit idén is megkövetelt a 30 pontért. A négy tábla precíz importálása, a kulcsok beállítása, a kapcsolat ábra utáni kialakítása együtt 3 pontot ért.

A 3meret lekérdezés egy táblát, egy feltételt és csökkenő rendezés megadását igényelte. A 4kicsi lekérdezésben a TOP 1 használatával kikerülhető volt az összetett lekérdezés alkalmazása, a 2 felhasználandó tábla miatt is már nehezebb, amit dupla pontszámával jeleztek is az értékelésnél. Az 5arany lekérdezés nehézsége inkább abban állt, hogy a MAX() és a MIN() függvények alkalmazása után ezeket még egymással osztani is kellett, azaz mélyebb szerkesztési ismereteket kértek számon.

Mind a 4 táblát kellett már használni a 6duna lekérdezésben, ahol az egyedi érték megjelenítés vagy a csoportosítás használata mellett rendezni és szűrni is kellett a 3 pontért. A 7legtobb lekérdezés bár 3 táblát használt, de a TOP 1 használata a csökkenően rendezett COUNT() függvénnyel együtt nyert oszlopra emelt szinten rutinművelet, ezért egy kicsit soknak érzem érte a 4 pontot.

Az igazi nehéz munka a 8ujnev lekérdezéssel jött el, amely várhatóan sokakon kifogott. Egyrészt a NOT IN szűrés, bár már többször szerepelt emelt szinten, mégiscsak ritkán használt, és hogy pontos eredményt adjon, helyesen kellett kezelni a feltétel megadásában a * karaktert, valamint itt nem volt elkerülhető az összetett lekérdezés készítése sem. A csak két tábla használata mellett is jogosan járt érte az 5 pont.

A 9stat lekérdezésen alapuló jelentéskészítés nem volt igazán nehéz feladat, a két szempont szerinti csoportosítás, COUNT() alkalmazása nagy kihívást nem jelenthetett, maga a jelentés formázása sem igényelt sok munkát, csak inkább a leírásra, a mintára és a megjelenésre való odafigyelést.

4. Választások

Az emelt szint mumusa szokott lenni a 45 pontot érő programozási feladat, főleg azoknak, akik csak azért választják ezt a szintet, hogy több idejük legyen az alkalmazások kidolgozására. Az idei feladat talán azzal tűnhet ki a korábbiak közül, hogy kifejezetten egyszerű volt megoldani, ha előtte alaposan és figyelmesen végigolvasta a vizsgázó a feladat teljes szövegét. Emellett ez a feladat is inkább adatkezelési probléma volt, amely adatbázis-kezelővel is megoldható lett volna.
Csak a beolvasásig eljutva már lehetett pontokat szerezni idén is, ahogy a kimenetként kért fájl valamilyenképpen való létrehozásáért és bele való írásért is járt pont. Ezzel így többé-kevésbé érdemi munka elvégzése nélkül is 10 pontot össze lehetett így gyűjteni.

Az egyes pontokra adott válaszokban inkább a kerekítési követelmény, mint magának az eredménynek a meghatározása okozhatta a több munkát. A megszámlálás vagy elemszám meghatározás, a kiválasztás és az összegzés algoritmusának alkalmazását kérte számon az első három beolvasás utáni feladat. Az 5. pontban leírt feladat már a kiválogatás és az összegzés együttes alkalmazását igényelte, de az előző pontban kért kerekítés algoritmusát már fel is használhatta az eredmény megjelenítésekor a vizsgázó.

A 6. és 7. pontban leírt feladatot sorrendileg megcserélve, utóbbi alapján, a kerületi győztesekből már meghatározhatók lettek a maximum meghatározásával és a kiválasztás alkalmazásával a legtöbb szavazatot kapók is. A fájlba való kiíratás bonyolíthatta meg esetleg a munkát, ha mindezt nem elkülönített eljárásban akarta valaki megoldani.

Összegezve: szakmailag korrekt, adott idő alatt kényelmesen megoldható feladatsor az idei, amelyben többségében vannak a rutint igénylő és egyszerűen megoldható részfeladatok, csak pár pontban igényelt valóban a középszintnél emeltebb alkalmazói ismereteket a feladatsor. A programozási feladat is inkább az elemi algoritmusok és fájlkezelési rutinok ismeretét kívánta csak meg, amelyek kevés átalakítási munkával az adott problémára egyszerűen alkalmazhatóak voltak.