Érettségi tételek - Informatika emelten 2014-ben
2014/05/21 13:13
1363 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Aki idén szövegszerkesztést várt az emelt szintű informatika érettségin, az csalódott, mert grafikai elemekkel tűzdelt bemutató készítése volt a feladat megszokott táblázatkezelés és a többtáblás adatbázis mellett, és persze a programozás sem maradt el.

Tekintsük át röviden, milyen ismereteket kértek számon a 2014. májusi informatika emelt szintű érettségin!

1. Körforgalom

A 30 pontos szövegkészítési feladat harmadát a szöveges részekre, a többit a grafikai elemek elkészítésére és átalakítására kaphatták meg a vizsgázók. 3 pontot ért az animációk és áttűnések elkészítése együttesen. Ezt a szokásosnál könnyebb feladatot sokan csinálták meg valószínűleg közel tökéletesen. Az alapvető szövegformázások rutinszintű feladatok voltak, a grafikai elemek is főleg vektorgrafikus műveleteket igényeltek, a feladat megoldható volt külön grafikai alkalmazás használata nélkül is.

körforgalom

Az utolsó dián elkészítendő animáció a mintán is igencsak remegős kézzel készülhetett, bár valószínűleg nem a vizsgadrukk miatt, hanem mert a szabadkézi útvonalmegadás nem könnyű az egérrel.

2. Futás

A táblázatkezelő-feladat alapvetően idén nem sok függvény ismeretét és használatát igényelte. A görgetett összegzés mellett a minimum és a maximum, átlag meghatározása szerepelt az alapfüggvények közül. Több egymásba ágyazott függvény használatára is szükség volt. A kerekítés mellett az INDEX() és a HOL.VAN() függvények szokásos formában kerültek elő.

Az átlagsebesség kiszámítása némi fizikaórai tudást is feltételezett, azaz a megtett utat kellett elosztani a megtételéhez szükséges idővel, előbbit km-ben, utóbbit órában meghatározva. Kissé kacifántosra sikeredett a fordítottja, az egy km-nyi út megtételéhez szükséges átlagos perc kiszámoltatása. Az I5=KEREKÍTÉS((ÓRA(I3)*60+PERCEK(I3)+MPERC(I3)/60)/I2;2) képlet ugyan jó, de az időpont felbontása a például az óó:pp:mm alakból az ÓRA(), PERCEK() és MPERC() függvényekkel értelmetlen is bizonyos szempontból. Ugyanis illik tudni, hogy az időpont törtnapban van tárolva, elegendő lett volna tehát a javítókulcsban is szereplő módon 24-gyel és 60-nal szorozni, hogy órában majd percben megkapjuk.

A számolás mellett előírt formázások a 15 pontból együtt összesen 3-at értek, ami azért kellemetlen, mert nem adható fél pont, és akár mind el is veszhetett emiatt. Ugyanis, ha a hat részfeladatból - ami valójában a minta alapján való munka miatt több -, ha pontozás szerinti csoportosításban mindegyikből egyet-egyet kihagy, de a többit megcsinálja, nem kaphat pontot.

3. Eurovíziós Dalfesztivál

Az éppen aktuális téma jó választásnak tűnt, és érdekes és életszerű kérdéseket sikerült feladatként kitűzni. A 30 pontból most négyet lehetett szerezni a rutinműveletekkel, mint például az importálás, kulcs megadása, csak a kért mezők megjelenítése. A lekérdezésekhez a megfelelő táblák kiválasztása, a többször összetettebb feltételek megadása, a vagy és az és helyes használata sok apró pontot ért.

A lekérdezések közül a hatodik összetett volt, ez már okozhatott plusz munkát. Az igazán érdekes kérdés viszont a hetedik volt, hogy mely év óta rendezik májusban a fesztivált. A megoldási mintában szereplő lekérdezések valójában a legutolsó nem májusi rendezés évét adják meg, és azt eggyel megnövelik. A megoldás ötletes, kihasználja azt, hogy az év nem dátumként, hanem számként került tárolásra.

A feladatot záró jelentés újra rutinfeladat, különösebb kihívást nem jelenthetett emelt szinten, ha előtte egy egyszerű lekérdezéssel a kért mezőket kigyűjtöttük, amire maga a feladat is felhívja a figyelmet.

4. IPv6

A 45 pontos feladat az új IP címzés igencsak hosszú címeinek rövidítési szabályait mutatja be, és készíttet programot a teljes cím egyszerűsítésére. A fájlból olvasás és írás mellett egy adott sorszámú elem és a minimum keresése, adott tulajdonságú elemek megszámlálása szerepel. A rövidítési algoritmus alkalmazása okozhatott némi fejtörést, de ha valaki a lépéseknek megfelelően bontva oldotta meg a műveletsor megvalósítását, nagyot nem hibázhatott. A rövidítés 16 pontot ért összességében, így a rutinfeladatok pontszáma volt igazán most is a meghatározó.

Ami elromolhat, az el is romlik

A régi bölcsesség sajnos ezen az eszközigényes vizsgán különösen húsbavágó lehet. Sok számítógép sok hibaforrás lehet, így pont ebből származóan sem köteles minden oktatási intézmény automatikusan informatika vizsgahelyszínként működni. Ahol ezt vállalják, ott komoly felkészülés kell, hogy megelőzze a vizsga napját, a rendszergazdáknak számos szabályt tartalmazó kézikönyv alapján kell kialakítaniuk a vizsgakörnyezetet.

Az egyik felmerülhető gond például az emelt szintű érettségin a programozási feladatok kapcsán az, hogy számos programozási nyelv közül lehet választani, és ezek fordítóinak a felhasználói jogosultságok vagy éppen a vírusvédelem miatt a közönséges alkalmazásokhoz beállított állapotától eltérőeket kell esetleg beállítani.

Vizsgázóként jó tudni, hogyha bármilyen működési gond van a számítógéppel vagy éppen a rajta futó programokkal, akkor azt a helyszínen kell azonnal jelezni. Ha a rendszergazda kezelni tudja a problémát, az jó, de ha az időveszteséget okoz a vizsgázónak, akkor számára meghosszabbított munkaidő jár. Ha a rendszergazda úgy ítéli meg, hogy a probléma megoldása hosszabb időt vesz igénybe, vagy nem megoldható, akkor egy másik gépet kell biztosítani a munka folytatásához.

Ha ennek ellenére a vizsgázó úgy érzi, hogy a hardver vagy a telepített szoftverek miatt nem tudta megoldani a feladatokat, akkor a vizsga után még 2 órán belül ezt jegyzőkönyveztetheti. Ha ezt nem tette meg, akkor sajnos már gondok lehetnek a panasz pontos kivizsgálásával, hisz a kifogásolt környezet valószínűleg már törölt lesz. A dolgozatok pontázás utáni megtekintésekor is lehet jelezni még egy napon belül a gondot ugyan, de ekkor már alig van remény arra, hogy pontosan megállapítható legyen a hiba és annak oka.

További érdekes oldalak:

Rozgonyi-Borus Ferenc cikke