Kovács Győző - a magyar számítástechnika egyik alapítója
2013/06/27 14:43
1305 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Kevés ember részese annyi dolognak egy élet alatt, mint Kovács Győző. Jelen volt az első hazai számítógépépítéseken, a magyar programozók hírnevének megalapozásakor, az iskolaszámítógép program indításakor, de egyik elsőként ismerte fel, hogy a jövő számára meg kell őrizni a gyorsan avuló gépeket, és azt is jól látta, hogy a digitális bennszülöttek mellett a kirekedőket is oktatni kell.

kovacs-gyozo-tall Kovács Győző magyar villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus, az informatikai kultúra terjesztője Szekszárdon született 1933. február 27-én.

14 éves koráig a bajai ciszterekhez járt, ekkor még osztályfőnöke hatására szerzetesnek készült. A kálomista apa a papi szándékot megismerve átíratta a szekszárdi Garay János Gimnáziumba, egy szabadelvű civil iskolába, ahol óriási tanáregyéniségek oktattak. Sokoldalú érdeklődését, nyitottságát bizton alakították ők is. 1950-ben érettségizett. Volt iskolájára mindig büszke volt, ahogy különösen a később kapott szekszárdi díszpolgárságára. Az alma mater fényét emelendő 1986-ban megalapította a Garay számítástechnika diákversenyeket, amelynek „élethossziglani” zsűrielnökévé is választották.

Apját koncepciós perben elítélték és lecsukták, ezért a „kor szokása szerint" az ország összes felsőfokú oktatási intézményéből kitiltották. Egy évig inaskodott, ennek köszönthetően már mint a munkásosztály megbízható tagját (!) küldték egyetemre. A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a gyengeáramú tagozaton végzett villamosmérnökként 1957-ben.

A hőskor szemtanúja

Az egyetem után az MTA Kibernetikai Kutató csoportjához került tudományos segédmunkatársnak. Dömölki Bálint mellett nagy szerepe volt az első magyar számítógép, az M-3-as létrehozásában. Munkája elismeréseként 1959-ben kinevezték az első magyarországi számítóközpont vezetőjének.

Nem csak itthon épített gépet: 1960-61-ben segédkezett Temesváron üzembe helyezni az első román számítógépek egyikét, a MECIPT-1-et. Ugyancsak ettől kezdve rendszeres előadásokat tartott a számítógépekről a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, és egyetemi tankönyveket is írt. Emellett számítástechnikai előadásokat tartott franciául a Bukaresti Egyetemen. 1963-ban az URAL-2 számítógép átvételére három hónapos tanulmányúton vett részt Penzában, az URAL-gyárban, mivel a következő évben az MTA Számítóközpontjában üzembe állították az URAL-2 számítógépet itthon is. Ennek egy szinte teljes példánya ma a Műszaki Múzeumban látható.

A közszereplő

Húszas tagkönyvsorszámmal lett tagja a magyar számítástechnikusok szervezetének, amit 1968 óta hívnak Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak. A társaság főtitkáraként majd alelnökeként is tevékenykedett hosszú éveken át.

1983–1990 között Könyves Tóth Pállal kettesben megalapították és szerkesztették az első havonta megjelenő számítástechnikai képes diáklapot, a Mikroszámítógép Magazint. 1984-ben megszervezte a Magyar Televízióban az első távtanulási tanfolyamot, a TV-BASIC-et, amelyen először lehetett távtanulási formában programozói képesítést szerezni.

A SZÁMALK-ban megalapította az ország első távtanulási felsőfokú intézetét, amit később Open Business Schoolnak hívtak. 1994-től kapcsolódott be a teleház-mozgalomba, olyan hévvel, hogy később örökös tiszteletbeli elnökké választották.

A múlt óvása

1988-tól állandó és időleges számítástechnika-történeti kiállításokat szervezett főleg itthon, de Ausztriában is. 1990-től már nyugdíjasként előadásokat tartott, tudománytörténeti cikkeket és könyveket írt, konferenciákat szervezett és konferenciákon vett részt. 1999-ben az INFO ’99 kiállítás magyar számítástechnika-történeti kiállításának a kigondolója és szervezője volt.

Neumann János életének és munkásságának egyik legalaposabb ismerője és emlékének ápolója. A 2003-as Neumann centenáriumi év fő szervezőjeként és szakmai vezetőjeként kiállítást hozott létre a Természettudományi Múzeumban. A szegedi Informatika Történeti Múzeum Alapítvány egyik kezdeményezője volt, amely múzeum egy konferenciával 2013. június 25-én nyílott meg hivatalosan, rá is emlékezve, Marina von Neumann, Neumann János lányának jelenlétében.

Az elismert ember

A Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktorrá avatta Kovács Győzőt. Az ünnepélyes avatásra és a díszdoktori székfoglaló előadásra 2006. január 18-án a Corvinus Egyetem dísztermében került sor.

Minden akadályoztatás mellett Neumann János számára méltó emléket szeretett volna és kitartásának köszönhetően tudott is állítani Princetonban. Saját kézipoggyászaként vitte ki az itthon elkészíttetett emléktáblát, amit végül is az IAS épületével szemközt tudott elhelyeztetni.

Egész életében szerencsésnek mondta magát, mert jó időben, jó helyen volt. Egy szerény ember nevezi ezt szerencsének, szerintem ez a tehetség egy igen sajátos megnyilvánulása. Nyolcvannyolc évet szeretett volna megélni, 80 adatott meg, de annyi mindent tett, hogy az másik 8 életet is teljesen kitöltött volna. 2012. december 18-án zárta le naplóját. Szavaival élve: nekem is szerencsém volt, mert személyesen is ismerhettem.

Kovács Győzőről

Rozgonyi-Borus Ferenc cikke

(A kép forrása)