Mutasd a profilodat, megmondom, ki vagy!
2014/11/18 11:48
2152 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Próbáljuk ki: ha beütjük a saját nevünket a keresősávba, milyen oldalakat, milyen információt kapunk magunkról az interneten? Tudatában vagyunk ennek? És vajon ez az, amit szeretnénk látni? Mennyire alakítható tudatosan a digitális identitás?

A digitális identitás

Mindennel, amit az interneten keresztül teszünk, intézünk, nyomot, ún. digitális lábnyomot hagyunk magunk után. Ezek az információk részben lekérdezhetőek, hozzáférhetőek lesznek mások számára. Ez alapján képet hagyunk magunkról az interneten: érdeklődési körünkről, szokásainkról, szociális hálónkról stb. Ezeknek az adatoknak az összessége a digitális identitás.

ki (1)

A digitális identitásunk egy részét tudatosan alakíthatjuk: ilyenek a különböző közösségi oldalakon létrehozott személyes adatlapok, és az ezeken keresztül megosztott információ (pl. Facebook, iwiw, LinkedIn, tumblr stb.). Ezeken az oldalakon sokszor azt is szabályozni tudjuk, hogy a feltöltött információk közül ki, mit láthat. A kiemelt jelentőséggel bíró Facebookra például feltölthetünk magunkról képet, elérhetőségi adatokat, végzettségünkre, foglalkozásunkra vonatkozó információt, a hobbinkkal, érdeklődési körünkkel kapcsolatos oldalakat oszthtatunk meg, de közzétehetjük aktuális lelkiállapotunkat is, tulajdonképpen bármit, amit valamiért megosztásra érdemesnek találunk. Az ehhez hasonló profilokon általában pozitív benyomást próbálunk kelteni magunkról, hiszen ez társadalmi elismertségünkben szerepet játszhat. Az ezeken az oldalakon adott visszajelzések is általában pozitívak, vagy ha nem azok, kitörölhetjük, vagy mások elől elrejthetjük őket.

Manapság igen gyakori, hogy ha valaki ismeretlenül kapcsolatba kerül valakivel akár üzleti, akár egyéb ügyben, a személyes találkozás előtt felkeresi a másik internetes profiljait, elsősorban a Facebook-profilját, hogy tájékozódjon a személyről. Bizony, akár állások is múlhatnak ezen, hiszen előfordulhat, hogy a munkaadó a Facebook-profil alapján úgy dönt, be sem hívja a jelöltet interjúra, pedig egy személyes találkozás alkalmával pozitív képet kapna róla.

digital-identiy3 (1)

Legyünk tudatában!

Egyre többen használják tudatosan a digitális identitást mint önreklám-lehetőséget: profiljaikon olyan információt tesznek közzé magukról, ami mások számára pozitív hatást kelthet, ugyanakkor személyes adataikat védik, és a magánszférájukat nem teszik elérhetővé (vagy csak barátaik egy kis csoportja számára láthatóak ezek az adatok). Ezzel párhuzamosan próbálnak minél több „ismerőst” szerezni az adott közösségi oldalon, hiszen ettől szociálisnak, nyitottnak tűnhetnek. Ha tetszik, ha nem, az interneten magunkról közvetített információ beszél rólunk. Esetenként torz kép is kialakulhat, hiszen az internetes tevékenységünk nem tükrözi a mindennapjainkat.
A rólunk a neten keringő információ egy része tőlünk függetlenül kerül oda, és nincs is ráhatásunk. Ilyen lehet például hivatalos eseményekről készült beszámolók, amelyeken részt vettünk, vagy a Magyar Családtörténet-Kutató Egyesület honlapján a saját családfánkat is megtalálhatjuk, családtagjainkra, családi állapotunkra vonatkozó adatokkal. Ilyen módon tehát bele kell törődnünk, hogy akarva-akaratlanul is nyomot hagyunk az interneten. Csak az ezen kívül eső információt tudjuk tudatosan is formálni. A digitális identitásukat tudatosan használók a legtöbb esetben saját maguk reklámozására, illetve karriercélokra használják azt: próbálják magukat pozitív színben, professzionálisként feltüntetni, kevésbé térnek ki szabadidőtöltésükkel, magánszférájukkal kapcsolatos adatokra.

Identity_Management_468 (1)

Visszaélések

Az internet lehetőséget ad rá, ezért sajnos a felhasználók visszaélések áldozatává eshetnek: mások a nevükben jelentethetnek meg információkat, esetleg kompromittáló módon, vagy felhasználják a róluk készült képeket, egyéb adataikat a hozzájárulásuk nélkül. Előfordul az identitáslopás is, amikor a nevükön profilt hoznak létre – például szakmai körökben való – lejáratás, ellehetetlenítés céljából. Az információ gyorsan terjed az interneten keresztül, és minél többekhez eljut, annál nehezebb utólag közzé tenni, bizonyítani a korábban terjedt információ valótlanságát. A visszaélés áldozata védelmet és az ügy vizsgálatát kérheti a rendőrségtől és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól.

Adataink, digitális identitásunk védelme érdekében érdemes odafigyelni, hogy ne adjunk ki információt személyes adatainkról, hozzátartozóink, ismerőseink adatairól, és válasszunk megfelelő jelszavakat, amiket rendszeresen le is cserélünk. Korlátozhatjuk azt is, hogy milyen velünk kapcsolatos tartalmakhoz kik férhetnek hozzá – amennyiben a tartalmakat mi magunk osztottuk meg. Az is előfordul, hogy valaki hamis vagy alternatív profilt hoz létre, és ezen jelenik meg az interneten, olyan módon, hogy a közeli ismerősei felismerjék, de aki személyesen nem ismeri, ne tudja, kit rejt a profil. Számtalan módja létezik tehát, a lényeg: figyeljünk oda, hogy mit teszünk közzé magunkról, milyen kép él rólunk az interneten, és védjük magunkat és hozzátartozóinkat a visszaélésektől!

További érdekes oldalak:

Ónodi-Szabó Lenke cikke