Phablet, a jövő mobilja?!
2013/05/14 10:53
2188 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Tíz éve még kinevették azt, aki egy 3,5 hüvelykes PDA-val telefonált, ma már pedig az látható, hogy az okostelefonok egyre nagyobbak lesznek. Miért tud egyre több embert meghódítani a táblagépeknél éppen hogy kisebb készülék? Erre próbálunk fényt deríteni.

tablet-wide

Az ősök, egy kis mobiltörténet

A Motorola mérnökét, Martin Coopert tartják az első, gyakorlatban is használható kézi mobiltelefon feltalálójának. Cooper egy modern, bár meglehetősen nehéz, hordozható készülékkel 1973. április 3-án kezdeményezte az első mobilhívást. A mobiltelefonok megjelenése után az alapvető törekvés az volt, hogy a készülékek egyre kisebbek és könnyebbek legyenek, és emellett minél több időt bírjanak ki egy töltéssel. 1992-ben született meg a PDA (Personal Digital Assistant), azaz a személyes digitális titkár fogalma, az első ilyen készülék pedig 1993 áprilisában került forgalomba, ez volt az EO Personal Communicator. Ezek a készülékek az irodai munkát igyekeztek mobilizálni. 1996-ban jelent meg az első mobiltelefonként is használható változatuk, a NOKIA 9000 Communicator.

A mobiltelefon is ezzel egy időben egyre több eszközt próbált magába olvasztani: óra, majd ébresztőóra, határidőnapló, rádió, fényképezőgép, filmfelvevő, MP3-lejátszó, videolejátszó, e-könyvolvasó, stb. akart lenni. Az érintőképernyős vezérlés használatával már megkezdődött a kijelzők növekedése, jóllehet kezdetben csak egy stílusnak nevezett rudacskával lehetett kezelni a készüléket, de később már ez sem kellett.

A PDA-k lassan eltűntek, kiszorították őket a feladatukat beolvasztó mobiltelefonok, azaz az okostelefonok. A kijelzők mérete 2 és 4 hüvelyk között maradt sokáig, de egyre kezdett nőni a felbontás, megindult egy csendes pixelháború: 320×200 képpont helyett 640×480, majd 1280×720 képpont is megbújt a kijelzőben. Ez a felbontásbeli ugrás lehetővé tette az addig csak az asztali gépen élvezhető játékok jó minőségű változatainak megjelenését a telefonokon, majd a mobilinternet elterjedésével a netezéshez is megfelelő lett már a kijelző. Egyre többen gondolták úgy, hogy levelezésüket is a telefonjukkal követik nyomon. Aztán útjára indult a Facebook, ami kifejezetten arra ösztönzött embereket, hogy életüket azonnal dokumentálják és publikálják, ehhez az okostelefon látszott a leggyorsabb és legjobb megoldásnak.

A mobilinternet sávszélességének megnövekedésével egyre többen kezdtek videókat is nézni a készülékükön, amelyhez viszont már jól jött volna a HD felbontás is.

Nő a gyermek

Nem csoda hát, hogy 2010 körül már megjelentek a színen a 4 hüvelykes kijelzős készülékek, bár ezeket még kinevették a szakmai körökben, de a felhasználók döntöttek, óriási kereslet lett irántuk a piacon. Amikor aztán 2011-ben a Samsung bemutatta az 5,3 hüvelykes Galaxy Note-ot, sokan nem tudták eldönteni, hogy ez egy túlméretezett okostelefon vagy egy kisebb méretű, telefonálásra alkalmas táblagép. A szaksajtó leghasznavehetetlenebb mobilnak nevezte, a nyersebben fogalmazók mutánsnak nevezték, és azt is kijelentették, hogy szerintük nem embernek tervezték. Aztán mindenki meglepődött, mennyire népszerű lett.

Valójában nem is a Samsung gyártotta az első nagyméretű, öthüvelykes mobilt, hanem a Dell 2010-ben mutatta be a Streak nevű minitáblagépét, de akkor még nem sikerült piaci áttörést hozniuk ezzel, egy év után le is állították a gyártását.

Az emberek ma már hatalmas kijelzőket akarnak, mert telefonálás helyett facebookoznak, és sokan csak egy készüléket akarnak, ami mindent tud. 2013-ra elérkezett a phabletek korszaka – ez a megnevezés az okostelefon és a táblagép, angolul phone és a tablet összevonásából alakult ki, és egyre inkább ezt a megnevezést használják az 5 és 7 hüvelyk közötti kijelzős hibridekre.

Kinek kell?

A phabletek iránt főleg ott mutatkozik nagy kereslet, ahol nincs a felhasználónak pénze külön egy okostelefont és egy táblagépet venni, de mindkettőt szeretnének maguknak, vagy egyszerűen nem akarnak két készüléket. Ennek megfelelően ma Japán és Dél-Korea a phabletek legfőbb piaca, de várhatóan hatalmas lesz a kereslet Indiában, Kínában és Malajziában. Kínában és Indiában van más tényező is: ott szeretnek minél nagyobb mobilt vásárolni, hogy utána dicsekedhessenek vele ismerőseik előtt, és az utcán is mutogathassák. Az előrejelzések szerint már idén meghaladják az eladások a 140 millió darabot, az Android operációs rendszereknek is köszönhetően az áruk 200-350 dollár körül marad, a kijelző felbontásától és a processzortól függően persze lesznek drágább változatok is.

Mire jó?

A vásárlók hozzáállását egyrészt az változtatta meg, hogy a telefont egyre kevésbé használjuk telefonálásra, igazából multimédiás eszköz lett, amelyet internetezésre, kapcsolattartásra, közösségi oldalak látogatására használunk. Egy felmérés szerint az emberek napi két órát használják az okostelefonokat, de ebből csak tíz-tizenöt percet töltenek el tényleges telefonálással. Ugyan még telefonálunk, de az ezzel járó kényelmetlenség elviselhető a netezésnél megjelenő előnyök miatt. Emellett az emberek rájöttek arra, hogy nagyméretű mobilok nem is annyira kényelmetlenek, mint gondolnák első pillanatra.

Az átlagfelhasználó egyre több vizuális tartalmat fogyaszt, ez viszont kívánja a jobb és nagyobb kijelzőt. Emiatt is tettek szert hatalmas népszerűségre a csak wifis héthüvelykes táblagépek, a felhasználók hozzászoktak azok funkcióihoz, és így felmerült az igényük, hogy a két tulajdonságot összekapcsolják: nagy kijelzős, mobil eszközt szerettek volna.

Ezt az igényt szolgálja éppen ki a phablet.