Antall József nevét viseli majd az EP új épülete
Érsek Dóra
2007/12/05 16:03
621 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Antall Józsefről, a kommunista rendszer utáni első szabadon választott miniszterelnökről nevezik el az Európai Parlament új brüsszeli épületének egyikét. A döntés nem véletlen, hiszen az Unió vezető politikusai úgy látják, hogy a néhai miniszterelnök hitt a demokráciában és Európa békés újraegyesítésében. A jelöltek között még Nagy Imre és Bibó István neve is szerepelt.
Antall József

Az európai politikusok jelentős része már korábban is úgy vélte, hogy az újonnan épülő Európai Parlament egyik szárnyát egy nemrégiben csatlakozott tagállam valamely kiemelkedő politikusáról fogják majd elnevezni. Az Európai Néppárt már ez év júniusában támogatta azt a magyar javaslatot, amelyben Antall József, volt miniszterelnök neve említésre került, döntés azonban a kérdésben csak a napokban született Így már biztosra vehető, hogy az első szabadon választott miniszterelnök nevét fogja viselni a hamarosan átadásra kerülő új épületszárny. 

A júniusban megfogalmazott javaslatban a Néppárt tagjai hangsúlyozták: „"fontosnak tartják, hogy az EU 2004-es és 2007-es bővítését követően a brüsszeli parlament új épületrésze közép-európai, az unióhoz újonnan csatlakozott országból kikerült személy nevét kapja. Antall József politikai öröksége minden tagállam számára büszkén vállalható: ő egyszerre testesíti meg Európa 1989-90-es újjáegyesítését, a demokráciába vetett tántoríthatatlan hitet és a közös Európa eszméjét". Akkoriban még a miniszterelnök neve mellett Nagy Imre neve is szóba került, s említése kapcsán Tabajdi Csaba akkor azt nyilatkozta, hogy: „„az ő neve és az 1956-os forradalom egybefonódik Magyarországgal”. Sokan úgy vélik, hogy ezzel a döntéssel az Unió fejet hajtott a magyar politikus és annak munkássága előtt, s elismerte annak érdemeit és erőfeszítéseit, amelyeket Magyarország európai integrációja felé tett a rendszerváltást követő időszakban. Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum elnökének, s ezzel egyértelművé vált, hogy ő lesz az elkövetkező választásokon a párt miniszterelnök-jelöltje.

A rendszerváltás idején

Az ezt követő évben megtartott első demokratikus választáson az MDF szerezte meg a szavazatok többségét, s ennek köszönhetően május 23-án Antall József alakíthatott kormányt az országban. A rendszerváltozás legnehezebb időszakában a miniszterelnöknek és kormányának kellett megteremtenie az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaság fellendítését és a külkapcsolatok kiépítésében is fontos lépéseket kellett tennie. A térségben egyedülálló nemzetközi elismertségre tett szert, s még az Egyesült Államok akkori elnöke is elismerően nyilatkozott személyiségéről, s a politika, politizálás terén nyújtott nagyszerű képességeiről. „Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés, a KGST felszámolásában és az orosz csapatok 1991es kivonásában. Magyarországot bevezette az összeurópai intézményrendszerekbe és kormánya által tette meg az első lépéseket az ország a NATO és az Európai Unió tagsága felé.” 

Nem véletlen tehát az Unió most meghozott döntése, s hogy végül Nagy Imre helyett az ő neve mellett döntöttek az uniós honatyák. A politikus munkásságát egy percig sem zavarta meg, vagy befolyásolta súlyos betegsége, amely miatt nem tudta letölteni az elnökséggel járó négy éves mandátumát. Az első szabadon választott magyar parlament miniszterelnöke végül 1993. december 12-én feladata a küzdelmet a betegséggel szemben. Antall Józsefhez hasonló nagyságként tartják számon, s éppen ezért az Európai Unió Parlamentjének egy másik és hasonlóan új épülete Willy Brandt, volt NSZK kancellár, Nobel-békedíjjal kitüntetett politikus nevét fogja majd viselni.