Az olvasás világnapja hazánkban
2013/09/10 08:00
1261 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Szeptember 8-án volt az Olvasás Világnapja, melyet először itthon is nagyszabású rendezvény keretében ünnepelhettünk az Olvasásklinika és az AKG jóvoltából. A Marczibányi Téri Művelődési Központ adott otthont az egésznapos, szülők és gyermekeik számára rendezett programsorozathoz, melynek legfőbb célja az olvasásra nevelés, az olvasás megszerettetése volt.

olvasas-napja-a

Az olvasás kihívásai

Számos programmal várta az érdeklődőket szeptember 8-án a Marczibányi Téri Művelődési Központ. Az Olvasás Világnapja rendezvény keretében sok programot szerveztek a kicsiknek és a nagyobbaknak is, így például a Kaméleon Olvasóklub mesés felolvasásokkal szórakoztatta a gyerekeket, volt zene- és vershallgatás, közös rajzolás, digitális feladatok és interaktív játékok, olvasósarok, saját meseírás a Mesekavics jóvoltából, könyvkiállítás és könyvadomány gyűjtés.

A szülők és a kilátogató pedagógusok, szakemberek sem unatkoztak, a rendezvény teljes ideje alatt lehetőség volt előadásokat hallgatni. Dr. Aczél Petra, a Corvinus Egyetem docense az olvasás kihívásairól beszélt az új kommunikációs kultúrában. Szentmartoni Lívia, a Szegedi Konfuciusz Intézet Igazgatója a kínai írásjegyekről tartott előadást a diszlexia tükrében, Dr. Cserne István pszihoterapeuta a leginkább bevált korai fejlesztésről beszélt, valamint arról, hogy hogyan segít az Olvasásklinika a családoknak. Dr. Győri János a Magyar Olvasástársaságtól egy rendhagyó irodalomórát mutatott be. Dr. Kiss Ilona irodalomtörténész Ljudmila Ulickaja, a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb és legkedveltebb szerzőjének könyveiről, Dr. Csík Tibor pedig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet  Pedagógiai Könyvtárának főkönyvtárosaként az Olvasás és könyvtár a digitális bennszülöttek világában címmel tartott előadást. A szövegek és olvasóik kapcsolatáról Dr. Horváth Zsuzsa, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa mesélt. Hozzá kapcsolódóan szólalt meg a Fulbright ösztöndíjas Daniel Nyikos is, aki előadásának középpontjába a kreatív írást helyezte, de szerző és olvasó egymásra gyakorolt hatásáról is szót ejtett.

olvasas-napja-b

Aki nem olvas, nem is tud mesélni

Ha megkérdezünk tíz írót, hogy mi is az a kreatív írás, 10 különböző választ kapunk. A storytelling, a mesélés az emberi élet része. Mikor elmeséljük, mi történt velünk a hétvégén, magunkról is elárulunk valamit, beavatjuk a hallgatóságot abba, hogy mi magunk milyenek vagyunk, hogyan gondolkodunk. Éppen ezért a történetmesélés annyiféle, amennyi félék mi, mesélők vagyunk. Nincs egyezményes szabályrendszer – magyarázta az Daniel Nyikos, aki kitért rá: a Biblia sem egyéb, mint történetek, vagy ha úgy tetszik story-k gyűjteménye, melyek tanító célt szolgálnak. Előadásában kitért az olvasás hasznosságára, hiszen aki nem olvas, az nem fog tudni mesélni sem, hiszen nem rendelkezik majd a közvetítés nyelvi eszközeivel és a megfogalmazást segítő szókinccsel. A Fulbright ösztöndíjas hallgató elmondta, hogy a kreatív írás már 120 éves múltra tekint vissza, ennyi ideje létezik ugyanis az amerikai egyetemi oktatásban, bár sokáig nem volt ennyire hangsúlyos. A hetvenes években került igazán előtérbe, addig ugyanis a tanárok szabták meg, hogyan is kell írni.

A 70-es években elindult az Írás módszer mozgalma, vagyis hogy az írás több részes folyamat, amely az ötlettel indul, a kutatással folytatódik és közös munkát is tartalmaz, amikor a többi íróval konzultálunk arról, hogy hogyan lehetne fejleszteni a művet. Daniel Nyikos hangsúlyozta, milyen fontos az együttműködés, a közös munka szerepe, hiszen ennek kapcsán elmélyül, átalakul, pontosabb lesz a készülő mű. Először azt nézzük meg, hogy mi tetszik egy adott műben, majd azt vizsgáljuk, hogy miben lehetne javítani, jobbá tenni egy művet. A közös munka kapcsán az író is figyelmesebbé válik, a közönségre is jobban figyel, mert megpróbálja az olvasói szemével vizsgálni azt, hogy ők hogyan fogadják majd az írását. Ez azért is fontos, mert nem lesz ott az író, amikor olvassák az írását – hangsúlyozta az előadó, aki elmondta, mennyire fontos, hogy az írás megkezdésekor az író megfogalmazza, miről is szól majd a története, tehát rendelkezzen a premisszával, azzal az egy mondattal, melyben összefoglalja története lényegét. A premissza az Odüsszeusz esetében például annyi, hogy egy férfi későn jön haza. Előadása végén Daniel Nyikos hangsúlyozta, hogy amikor tőle kérdezik meg, hogy miről is szól egy-egy könyv, mindig azt válaszolja, hogy olvassák el, hiszen minden szóra szükség van, ugyanis a részletességben rejlik minden, amitől a regény regény lesz.

olvasas-napja-c

Korán kell kezdeni

A rendezvény másik izgalmas előadója Pásztor Csörgei Andrea, a Manó könyvek szerkesztője és a Kaméleon Olvasóklub megteremtője, aki az olvasóvá nevelésről és a korosztályonként ajánlható könyvekről tartott előadást.

Pásztor Csörgei Andrea hangsúlyozta, hogy az olvasásra szoktatást nagyon fontos a gyerekek 12 éves kora előtt megkezdeni, hiszen ezt követően már nehéz ezt a tevékenységet a mindennapok részévé tenni. Elmondta, hogy egy felmérés mutatott rá, a mai gyerekek nagyon keveset olvasnak, a kötelező olvasmányok mellett évi maximum plusz egy könyvet. Ez összesen 4-5 olvasmányt jelent. A legnépszerűbb regények a Harry Potter és a hasonló népszerű, filmes adaptációkkal is bíró mesék, míg a minőségi ifjúsági irodalom csak nagyon kis mértékben jut el ehhez a korosztályhoz. Elmondta, hogy az okok összetettek, hiszen a szülők sem tudnak eligazodni a hatalmas kínálatban, nem tudnak dönteni, hogy melyik könyv a megfelelő választás és sok esetben a korosztály sem derül ki pontosan a könyvismertetőkből. Szintén probléma, hogy az ajándékozásnál is a sport és az ismeretterjesztő könyveket vásárolják meg a szépirodalmi kiadványok helyett. A felsőoktatás is le van maradva a gyerekirodalomhoz képest, az óvó- és tanítóképzőkben, a tanár- és bölcsészhallgatóknál is ritka, hogy pontosan megismernék az ifjúsági irodalom hasznos és ajánlásra érdemes műveit.

Az előadásban elhangzott, nagyon fontos, hogy az olvasóvá nevelés már a születéstől megkezdődjön, ám ennek előfeltétele, hogy a szülő maga is olvasó legyen. A kisbabáknak mondókákat, énekeket kell hallaniuk az édesanyjuktól, a kisiskolásoknak pedig érdemes olyan olvasmányt választani, ami kapcsolódik a megélt történetekhez, a napi eseményekhez, ami kapcsolódik az általuk meséltekhez. Érdemes kapcsolódó olvasmányt választani, illetve olyan könyvet adni a kezébe, amelyben megtalálja az áthallást a saját életéből, így megtanul azonosulni a saját dolgaival, élményeivel. Később következhetnek a hosszabb lélegzetvételű regények, a népmesék és bonyolultabb cselekményszálú történetek. Pásztor Csörgei Andrea elmondta, hogy az illusztrációk minősége legalább annyira fontos, mint maga a tartalom, hiszen a gyerekek vizualitását, esztétikai érzékét ez fejleszti igazán. 

Gaszner Vera cikke