Irodalmi Nobel-díj Harold Pinternek
Kormos Edit
2005/10/13 08:00
517 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Harold Pinter angol drámaíró kapta a 2005. évi irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indoklás szerint Pinter "színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe".

A modern abszurd komédia angliai úttörőjének tartott Pinter 1930-ban született Londonban, a nyomoráról ismert East Enden. Fiatalkorától nagy hatást gyakorolt rá Kafka és Hemingway művészete: ilyen példaképek mellett talán nem is csoda, hogy később az angol dráma "dühös embereként" emlegetik. Egy ideig látogatja a Royal Academic of Dramatic Art színiakadémia óráit, de hamarosan otthagyja az iskolát, és színésznek áll. Első darabjai az 50-es években jelennek meg - teljes értetlenség kíséri őket (A szoba, Az étellift, A születésnap). A színházi bukások egy időre megkeserítik életét, azonban hamarosan a BBC lehetőséget ad neki egy hangjáték, az Egy kis fájdalom c. mű bemutatására. Ezután már megjön a régóta áhított siker: A gondnok c. darabját zajos ováció mellett mutatják be.

Színházi sikereit követően a televízió és a filmezés kezdi vonzani. Forgatókönyvíróként is befutott szerző lesz, kétszer is jelölik Oscar-díjra a legjobb forgatókönyv kategóriában. (A francia hadnagy szeretője, Árulás) Darabjainak kedvelt helyszíne a szoba, legtöbb jelenete zárt térben játszódik. Az önmagába záruló tér a védettség, elzárkózás és a menedék jelképévé válik drámáiban, mely szemben áll egy külső, fenyegető világgal. A legendás pinteri részvétlenség és szenvtelenség ezekben a terekben bonyolítja cselekményét, mely többnyire a biztonság széthullásáról szól. Pinter híres továbbá aktív politikai részvételéről is: pacifizmusa szembeállította az amerikai kormánnyal is az iraki háború kapcsán. 2003-ban verseskötetet is kiadott az értelmetlenül pusztító iraki háború ellen, amit Wilfred Owen-díjjal is kitüntettek.