Meghalt Joseph Heller
2000/01/10 08:00
1361 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Közvetlenül a 2000. év előtt, 76 éves korában elhunyt a 22-es csapdájának írója, a XX. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja.

Isten Önnel, Mr. Heller!

"Úgy van - harsogott vissza Yossarian - Úgy van, úgy van, úgy van. A virsli, a Brooklyn-híd. Anyuka hamuban sült pogácsája. Ez az, amiért mindenki harcol. De ki harcol a rendes emberekért? Ki harcol azért, hogy a rendes embereknek több szavazat jusson? Nincs patriotizmus, erről van szó. És nincs matriotizmus se."

Joseph Heller Talán kevesebb olyan könyv van az egész világirodalomban, aminek olyan kultusza van, mint a 22-es csapdájá-nak (Catch 22). Mert szeretheti valaki az Anna Kareniná-t, vagy a Háború és békét, esetleg a Lassie hazatér-t, mégsem jön össze úgy egy társaság, hogy egymást túlharsogva tárgyalják meg azt, hogy "És az milyen jó rész, amikor Andrej herceg haldoklik a csatatéren és azt gondolja" vagy "És arra emlékszel, hogy amikor Lassie először rájön, hogy elveszítette a gazdáit". A 22-es csapdájá-ból rengetegen tudnak idézni, a legtöbben kapásból sorolják a szereplők nevét és így tovább. Aki esetleg túl fiatal és nem olvasta e neves munkát, annak elárulhatjuk, hogy az először 1961-ben megjelent könyv a második világháború alatt játszódik, amerikai bombázópilóták közt. A főszereplő Yossarian kapitány, aki látván, hogy a háborút már úgyis meg fogják nyerni, neki viszont még mindig jó esélye van arra, hogy megöljék, úgy dönt, hogy túléli az egészet. De amint teljesíti az előírt bevetések számát, azt mindig megemelik. Amikor le akarja magát szereltetni, szembetalálja magát a 22-es csapdájával.

"Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája volt, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges. akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie, de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell. Yossarian mélységesen megrendítette a 22-es zárótételének abszolút egyszerűsége. és tisztelettel füttyentett. - Ez ám a csapda, ez a 22-es - jegyezte meg. - A legtökéletesebb, ami valaha is létezett - hagyta helyben Daneeka Doki."

A regény további része a csapda elleni harcról szól, de nem egy kafkai, elvont metaforát kell olvasnunk, hanem egy vérbő, halálosan mulatságos, húsvér szereplőkkel teli könyvet, amelynek minden sora remekmű és egyszerre rém vicces és rémesen komoly. Bár sokan a háború ellenes irodalom részeként fogták fel, a könyv igazából az élet minden területét érinti, a szexet, a pénzt, Amerikát, Európát, a civil életet és a hadsereget. És persze mindenki vagy hülye vagy balek, áldozat, tehát szintén hülye. Kevés ilyen tökéletesen megírt, féktelen, abszurd humorú olvasnivalót találhatunk, tehát aki eddig még nem találkozott vele, eredjen a nyomába.

A 22-es csapdája annyira jó, hogy majdnem tönkretette Heller pályáját, mivel minden későbbi munkáját ehhez mérték a kritikusok és az olvasók, és egyiket sem találták elég jónak. Pedig azok sem rosszak. Az amerikai politikáról szóló Valami történt (Something Happened), Gold a Mennybe megy (Good as Gold) vagy a Dávid király magánéletét egyes szám első személyben elbeszélő Isten tudja (God Knows) mind jó könyv, csak hát ott van a 22-es. Amikor Heller megírta 30 évvel később játszódó folytatását, a Zárórát (Closing Time), mindenki szentségtörést emlegetett. Maga a nagy mű nyolc évig íródott és a szerző világháborús élményeit dolgozta fel. Heller, aki 1923-ban született Coney Iland-on, Brooklyn-ben, majd egy kovácsműhelyben dolgozott és a háborúba repülős tisztként vonult be. B 25-ös bombázókon repült és az olasz fronton harcolt. Leszerelve elvégezte az egyetemet, majd világhírű író lett. Magas kora ellenére viszonylag keveset írt, hat regényt, két színművet és két önéletrajzi munkát, ám ezek mind-mind gyöngyszemek.

Az éles elméjű kiadók feltehetőleg most majd mindent újra megjelentetnek, úgyhogy rajta fiatalok, már tudjátok mit kell kérni szülinapra, karácsonyra és más ünnepekre!