Megvalósult álom
Abonyi-Tóth Andor
2005/02/23 13:00
733 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
80 éves álom valósult meg Szegeden az új Tanulmányi és Információs Központ megépítésével: könyvtára lett az egyetemnek, ami igyekszik mind az olvasók, mind a könyvtárosok igényeinek megfelelni.

A könyvtár tereit az építészek a könyvtár dolgozóival közösen alakították ki, 4-5 éve kezdték el ezt a munkát, jóllehet maga a könyvtár gondolata már közel 80 éves. A Kolozsvárról ide költöztetett egyetem központi épülete kezdetben megfelelő volt könyvtárnak is, mert az intézmény nem örökölte meg a könyveket: Kolozsvárott nem sokkal Trianon előtt világszínvonalú könyvtárat avatott fel Andrássy gróf, és persze ez a könyvtár maradt, vele a gyűjtemény is. 1929-ben  vetődött fel először komolyabban, hogy könyvtár kell, de ez csak mára valósulhatott meg.

Az építés kisebb megtorpanásokkal folyt, összesen 8 milliárd Ft-ba került, amely magában foglalja a teljes belső kiépítést is: az informatikai rendszert, a bútorokat is. Nagyjából 400 millió Ft-ot fordítottak az épületen belül a csillagpontos üvegkábel-hálózat és a WLAN hozzáférési pontok kiépítésére. Közel 1400 gép csatlakozhatna egyszerre, ha az olvasóterekben a vezeték nélküli lehetőségeket is beleszámítjuk. A belső sebesség 1 Gbit/s, amit egy sok gépből álló linuxos klaszter szolgál ki. A régi könyvtári szerverek mellé 2 újat is beállítottak, ezek a munkaállomásokat kezelik. Ezek kialakítása már eredetileg is 15"-es LCD monitoros volt, és már most 300-nál is több áll a diákok rendelkezésére. A sebesség akkora, hogy online lehet videót nézni a gépeken, szinte várakozás nélküli váltásokkal. Ezt a sebességet a közel 500 állomást szolgáló 2,5 Gb/s routerrel érik el. A könyvtár jelentős konkurenciája lett az internetkávézóknak.

Az állomány

58 intézményi, tanszéki könyvtárból hordták össze azt a 1,5 millió könyvet, amely az új épületbe került, de még így is maradtak könyvek külső raktárakban. Ott az általában kevésbé értékes, ritkán kért művek maradtak, mivel az új könyvtár nem raktárnak készült, hanem a ténylegesen használt könyvek elérését hivatott biztosítani.

Ezt jelzi az is, hogy már most szabadpolcon közel 300 ezer könyv van, elméletileg még százezer elférne, a többi az épület raktárrészében van. 4 ilyen 10×80 méteres raktár található az épület bal szárnyában.

A zárt polcos raktárszinten 300-350 ezer kötet, folyóirat helyezhető el. Ez jóval több, mint amennyit a hagyományos raktárban el lehet helyezni, de ennek a kialakítása kerül a legtöbbe is, és itt inkább a kevésbé használt állományt szokás elhelyezni. Így a régebbi állományokat helyezték ide, a másik három szinten ugyan kevesebb kötet van, de könnyebben elérhetően elhelyezve.

A könyvek beáramlása még most is folyamatos, de selejtezéssel megválogatható úgy az állomány, hogy elegendő lesz a kihasználható hely hosszabb távon is, nem kell áttérni a többi szinten is zárt tárolókra.

A TIK nem nemzeti könyvtár, hanem egyetemi könyvtár, azaz a feladata az oktatás kiszolgálása, nem az archiválás. Legenda is lett, hogy nem fér be az egyetem összes könyve az új épületbe, de ennek nem az az oka, hogy kicsi a könyvtár, hanem az, hogy 70 éve nem selejtezték az állományt. Így a Zürcher Zeitung és a Times számai is több évtizedre visszamenőleg megvannak, ami ebben a formában egyrészt kutathatatlan, másrészt a helyet igencsak foglalják: 5 millió Ft értékű területen lehet raktározni ezeket. Ezek egy részét digitalizálva az interneten már el lehet érni, az évenként egy-két kérés miatt meg nem érdemes tárolni, főleg amiatt, mert 3000 Ft-ért könyvtárközi kölcsönzéssel bármi lekérhető külföldről is.

A 136 dolgozó 8-tól 20-ig lépcsőzetes kezdésű műszakokban működteti a könyvtárat. A jelenlegi munka egyrészt a tanszékekről ömlesztve bekerült könyvek katalogizálása, hogy minél gyorsabban lehessen ezeket újra kölcsönözni, másrészt tisztázni azt, mi van oktatói kölcsönzés alatt. Minden nap átlagosan 2000 ember megy be, ami jól mérhető, mivel a hallgatók és az oktatók kártyával használhatnak mindent. 1300 hallgató használja naponta átlagosan a gépeket. A látogatók fele külföldi, jóllehet az egyetemen a tényleges arányuk jóval alacsonyabb, de ők a könyvtárban olvasnak, nem szeretik hazavinni a könyveket, míg a magyar hallgatók kölcsönözni járnak, és inkább otthon olvasnak, alig maradnak benn.

Régi könyvek tára

Díszes üvegablak, hermetikusan lezárt rész jelzi, hogy a régi gyűjteménybe léptünk be. A szkafanderszerű védőruhába öltözött restaurátorok éppen a régi állomány konzerválását végzik. A könyvtáros kissé rezignáltan fogadott, mert azt hitte, hogy én is a híres szakácskönyv miatt jöttem, mint aznap már három tévéstáb. Az érdeklődés könyvtáros szemmel azért érthetetlen, mert a mű már 30 éve itt van, ugyan egyetlen honi példány, de egyébként semmi jelentősége. A média viszont nagy úr, amit felkap, az magasra repül, és onnan zuhan is le. A korvinák nem futottak be ekkora karriert a Magyarhonban, jóllehet nagyrészük teljes egészében hozzáférhető már az interneten is.

Olvasóterek

Az épület belső kialakítását megpróbáljuk pár képpel, videóval érzékeltetni. Az eredeti tervek szerint a földszinten egyik oldalt található tantermek a könyvtárosképzést szolgálnák, míg a másik oldal a külön gyűjteményeknek adna helyet, ahova egy-egy terület kutatói visszavonulhatnak. Itt viszont most kényszermegoldásként a hallgatói önkormányzat kapott helyet, remélhetőleg csak ideiglenesen.

A földszinten a bejáratnál található egy kis referenciakönyvtár, de itt lehet a kölcsönzést is rendezni.

Az olvasói ág első emelete a sárga szint, ez a társadalomtudomány, a galériája a történelem, ami zöld kódú lett a tájékozódás megkönnyítésére.
A második emelet a barna szint, ez a nyelv- és irodalomtudomány, a galériája a kék és lila, ami a természet- és orvostudományt jelöli.

A háttér

A vezérlő részbe is bepillanthattunk, ahol viszont kép nem készülhetett. Kamerákkal figyelik, mi történik az épületben, ezek képei bizonyos ideig vissza is kereshetőek. Innen szabályozzák a világítást, a fűtést, de még a levegő cseréjét is. Az épületellenőrzési infrastruktúra elegendő az üzemeltetéshez, de persze jóval többet is lehetett volna költeni rá.

Az informatikai főigazgató-helyettes, Kokas Károly a szerverszobát is megmutatta. A régi helyről is ide kerültek a szerverek. A fő kiszolgáló elemeket tartalmazó szekrény annyi hőt termel, hogy hajszárítónak is használható, jóllehet a helyiségben nincs átlagosan 20 foknál több. A fotó kedvéért nyitott ajtóval nézhetjük meg a központi géptornyot. Ebben együtt található a szerver és a hálózatot kiszolgáló összes elosztó elem. A központ a kívülről érkező kéréseket is itt szolgálja ki. A tároláshoz kétszer 1,5 teraB, illetve egyszer 2,5 teraB áll rendelkezésre, ami a RAID 5 miatt kell is. A "bivalyerős - innentől pontos idézet az egyik rendszergazdától - Opteron processzor miatt nem meglepő, hogy szoftveres megoldást használunk, mert ezt a Linux igen jól ütemezi, és a várakozási idő a SATA ellenére SCSI sebességű lesz."

Feladat

A TIK két épületrészét igen szellős csarnok köti össze, amelybe zászlókat lógattak be.

Keressük meg a díszzászlók értelmezését, amelyek a két épületrész közötti térben lógnak!

Linkek

Módszertani ajánló

tantárgy informatika
témakör könyvtárhasználat
évfolyam/korosztály 6-12. évfolyam
módszer Virtuális vagy valóságos látogatás egy modern könyvtárban
idő 45 perc
célok A tanulók ismerjék meg egy nagyobb könyvtár tereit, a könyvtár működésének hátterét.
tanulási helyzet az elméletben megismert könyvtár főbb részeinek megismerése
szükséges böngésző
szerző Rozgonyi-Borus Ferenc (ABAX)
cím http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ae/0/25438/1

Rozgonyi-Borus Ferenc