Örkény István száz éves lenne
2012/04/25 08:00
2197 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Mely alkalomból a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) kiállítást rendezett így emlékezve meg a leghumorosabb magyar novellistáról.

orkeny_520 „Stílusom a groteszk”

Örkény István élete

Örkény István 1912. április 5-én született Budapesten, egy jómódú értelmiségi polgári családba. A piarista gimnáziumban tett sikeres érettségije után a Műszaki Egyetem vegyészmérnök karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, ám később gyógyszerész végzettségű diplomát is szerzett. Apja kérésére együtt végezte a tudományegyetemet a műszaki egyetemmel.

„Apám afféle Mikszáth- vagy Krúdy-hősként élt. Három patikát mulatott el. A Szent Hermina patikát a Hermina úton, a Szent Kristóf patikát a Kígyó utcában és a Csillag patikát, nem…a Török patikát a Király utcában.”

Az egyetem befejezése után azonban nem a patikus szakmát választotta, hanem megpróbálkozott íróként elhelyezkedni. Megalapította a Keresztmetszet című lapot és itt kezdett publikálni.

„Néhány fiatal barát, akik valamennyien íróknak érezték magukat és jó néhányan közülük írók is lettek, kihasználva azt a sajtótörvényt, amely évente tízszer kiadott lapok engedély nélküli megjelenését lehetővé tette, összedobtuk, ami kis pénzünk volt, megállapodtunk egy nyomdással és így hozzuk létre Keresztmetszet címen ezt a lapot.”

A Keresztmetszet azonban nem maradhatott fent sokáig anyagi támogatás nélkül, Örkény pedig úgy gondolta, ideje komolyabb lapokhoz beadnia munkáit. Egyik szerkesztőség a másik után utasította el, mígnem lehetőséget kapott, hogy néhány novelláját megmutassa a Szép Szó felelős szerkesztőjének. József Attila felismerte Örkény tehetségét és megjelentette írásait. Bár kölcsönösen tisztelték egymást, mégsem lettek igazi barátok az anyagi különbségek miatt. Ám a Szép Szónak is hamar vége szakadt.

orkeny.istvan_200 „Egyszer csak apámnál megjelent két nyomozó – ez is egy ilyen groteszk helyzet – és rendkívül tisztelettudó hangon azt mondták:
- Méltóságos uram […] kellemetlen dolgot kell Önnel közölnünk.
- Micsodát? – kérdezte apám.
- Kérem, a kedves fia rossz társaságba keveredett.
- Az én fiam? Hát hogyhogy?
- Kérem, bajok lesznek. Szabad egy tanácsot adnunk? Küldje ki a fiát Párizsba, vagy valahová egy időre.
Így hát apám kiküldött Párizsba. „

A II. világháború kitöréséig külföldön tartózkodott. Londonban és Párizsban élt, alkalmi munkákat végzett. Hazatérve megpróbált bekapcsolódni az irodalmi életbe, de behívták katonának. Ekkor már látszott, hogy nem fog működni első házassága, melyet négy évvel korábban, húga legjobb barátnőjével, Gönzi Flórával kötött. 1940-ben el is váltak.

1941-ben megjelenik első kötete, a Tengertánc.

1942 áprilisában Örkényt behívták katonának a második világháborúba, ám kiderült, hogy munkaszolgálatot kell teljesítenie. Egy évvel később orosz fogságba esett, először Tambov, majd Krasznogorszka városában volt fogoly. Nemrég megjelent Lágerek népe című szociográfiájában leírja a hadifogságban szerzett emlékeit. Az egyik táborban 800-an laktak egy földbe ásott barakkban, egy másik táborban pedig 30 ezren laktak együtt. A táborban is írt, honfitársaival magyar nyelvű újságot szerkesztett, ezeket és írásait pedig hazaküldte, hogy hazatérése után megjelentethesse.

„… a haláltól való félelmet nevetségessé kell tenni.”

1946 karácsonyán hazatért. 

„A keleti felől az első utam a hídhoz vezetett. Anyámat sem láttam még;”

Belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd a Szabad Nép belső munkatársa lett. 1948-ban elvette feleségül második nejét, F. Nagy Angélát. Második házassága tíz éven át tartott, ezalatt két gyermeke született: Angéla és Antal.

Örkény István az írás mellett műfordításokat készített és a filmgyárban is vállalt munkát. Dramaturgként tevékenykedett több színháznál, majd a Szépirodalmi Kiadó lektora lett.

Tevékeny karrierjének azonban vége szakadt, miután 1956. október 24-án részt vett a tüntetésekben, ott volt a Rádió ostrománál, ráadásul ő írta meg a Szabad Kossuth Rádió beköszönő szövegét, mely október 30-án hangzott el. Még ezalatt a Magyar Írók Szövetsége elnökségi tagnak választotta.

1957-ben a Kortárs folyóirat számában bírálta az ’56-os események megítélését. Nem volt hajlandó ellenforradalomnak minősíteni az eseményeket és úgy gondolta, nem határolódhat el. Ellenállása miatt szilenciumra ítélték. Nem vállalhatott több munkát sem a kiadónál sem a filmgyárban. Magánélete is válságba került, második házassága is válással végződött. Azcél Györgynél, a Kádár-korszak kulturális vezetőjénél kérvényezte, hogy gyógyszergyári munkát kaphasson.

Az egyesült Gyógyszer és Tápszergyárba került az orvostudományi osztályra. Feladata, ahogyan ő fogalmazta „gyógyszer propaganda” volt. Új készítményekről írt szakmai tájékoztatókat, úgynevezett orvosi leveleket, emellett pedig gyári kiadványokat is szerkesztett. Az tette igazán fontossá ezt az öt évet a tápszergyárban, hogy itt kezdte el írni Egyperces novelláit.

„Valóban kialakítottam magamnak valamit, ami csak a sajátom, amit szinte úgy találtam föl, mint Irinyi a gyufát.”

1965-ben harmadszor is megnősült, feleségül vette Radnóti Zsuzsa irodalomtörténészt.

Még életében két József Attila-díjjal is kitüntették, 1969-ben Párizsban pedig Fekete Humor Nagydíját is megkapta. 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkáját.
1979. június 24-én hunyt el.

Interjú Örkény Istvánnal.

Egypercesek

egyperces_200 Örkény István hatalmas életművel gazdagította a magyar irodalmat, ám legismertebb művei Egyperces novellái, melyhez használati útmutató is készült:

"A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások.
Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet.
Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát.

Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető!
Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a cím.
Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód.
Figyelem!
Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában van a hiba.
Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!"

Egypercesek – információ

Az Egypercesek mellett Tóték című munkája is méltán vált népszerűvé. Az utóbbiból film is készült Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével, Fábry Zoltán rendezésében Isten hozta Őrnagyúr címmel.

„Én Tótékkal érzek, de az Őrnagy is én vagyok.”

A Tóték digitális formában itt olvasható.

Az Isten hozta Őrnagyúr című film erre a linkre kattintva nézhető meg.

Kiállítás a PIM-ben

A Petőfi irodalmi Múzeum kiállítást rendezett Mi mennyi? – Örkény István százéves címmel. A kiállítás életének főbb állomásait és néhány művét mutatja be sajátos környezetben ábrázolva. A kiállítást Örkény István személyes tárgyai, levelei, naplói színesítik, beszámolókat, interjúrészleteket olvashatunk, melyek az Egyenes Életrajz és az Életrajzi beszélgetések, valamint Vitray Tamás Ötszemközt című műsorából származnak. Az Egypercesek filmesített változataiból láthatunk jeleneteket, de egy árnyékszéken megnézhetjük a Tóték egyik emlékezetes jelenetét is. Ugyanez a mű ihlette a kiállítás második felét: karton dobozok közé rendezve ismerhetjük meg a kiválasztott novellákat, szűnni nem akaró mosollyal olvashatjuk Örkényt, aki a „közlés minimumát nyújtja és a képzelet maximumát várja”. A Múzeum még egy dologra figyelmezteti a látogatót: "A kiállítás megtekintése nem mentesít Örkény műveinek olvasása alól!"

Válogatott egypercesek ide kattintava olvashatók.

Örkény István prózamondó verseny - felhívás

 

(A képek forrásai itt, itt és itt.)