Pályázati források - A Strukturális és Kohéziós Alap
Érsek Dóra
2007/12/08 12:56
633 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Nemrég napvilágot látott híresztelések szerint, több vád is illette hazánkat azért, mert az uniós támogatások jelentős része nem ott és arra került felhasználásra, amire a forrásokat elnyerték. S ha már forrásokról és pályázatokról esett szó, úgy vélem kevesen tudják, mi a Strukturális vagy éppen Kohéziós Alap, s az innen elnyert támogatások mire fordíthatók.

A Strukturális Alap célja, hogy támogatást nyújtson az alacsonyabb fejlettségű régióknak, s hogy ezt a régiók közötti különbséget megpróbálja a lehető legminimálisabb szintre csökkenteni. Ehhez az alaphoz két strukturális alap tartozik, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint az Európai Szociális Alap, ami azt jelenti, hogy a korábbi négy alaphoz képest, immár csak két alap látja el a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat. Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta jelentős összegeket költött az elmaradt régiók felzárkóztatására, ma már ennek a két alapnak, valamint a Kohéziós Alapnak is az a célja, hogy támogatást nyújtson, illetve a 2007 és 2013 között időszakban növelje az európai területi együttműködést, elősegítse a konvergencia program lebonyolítását, illetve fejlessze a regionális versenyképességet és a foglalkoztatást. 

Természetesen ezek a célkitűzések csak nemzeti operatív programok keretében valósíthatók meg, amelynek alapfeltétel hazánk esetében a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása. Ez a fejlesztési terv a 2007-es évtől az Új Magyarország Fejlesztési Terv nevet viseli, s ennek keretén belül, mintegy 22,4 milliárd euróban támogatásban részesülhet az ország 2013-ig. A strukturális alapból elnyerhető támogatások esetében csak azoknak az országoknak kell nemzeti stratégiai tervet kidolgozni, amelyeknek az egy főre eső GDP-je az EU átlag 75 százalékát nem éri el. A jelenleg érvényben lévő terv 15 operatív programban nyújt lehetőséget pályázatok kiírására és elnyerésére. A Kohéziós Alap 1993-ban jött létre, azzal a céllal, hogy támogassa a környezetvédelmet, valamint a transzeurópai hálózattal kapcsolatos programokat, és segítséget nyújtson a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében.

Innen érkező támogatásra csak azok a tagállamok pályázhatnak és számíthatnak, ahol az egy főre eső GNI, vagyis bruttó nemzeti jövedelem alatt marad a közösségi átlag 90 százalékos értékének. Éppen ezért az alap célja az, hogy támogassa és felzárkóztassa ezeket a régiókat, egyszóval az olyan országokat, mint Bulgária, Észtország, Görögország, Málta, Portugália és még sorolhatnánk, természetesen ebben a felsorolásban hazánk is szerepel, tehát az innen elnyerhetők támogatások az alábbi területek fejlesztésére használhatók fel: 

  • a transzeurópai hálózat fejlesztése, ezen belül is olyan projektek megvalósítása, amelyek jelentősen befolyásolják az összeurópai érdeket - a környezetvédelem tekintetében olyan programok támogatásában nyújt segítséget, amelyek például a megújuló energiafelhasználásokra irányulnak, az energiafelhasználás hatékonyságát kívánják előremozdítani, vagy egyszerűen csak a helyi közlekedést kívánják a tagállamok a támogatásokból fejleszteni. 

A 2007-től 2013-ig tartó időszakban tehát az előbb említett három alapnak az a célja, hogy olyan programokhoz nyújtson segítséget a tagállamoknak, mint a konvergencia, amely során 17 tagállam mintegy 84 régiójának felzárkóztatására van szükség. A regionális versenyképesség fejlesztése és a foglalkoztatottság növelésének tekintetében viszont 168 régió nyerhet el a támogatást az alapokból, ezzel is segítve a probléma tekintetében a hatékony előrelépést. A határokon átívelő együttműködés jelentős növelésének további motorját a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezés szolgáltatja, amelynek anyagi fedezetét az ERFA biztosítja az Európai Unióban. Mint látható tehát, számos területen biztosít támogatást az Unió a tagállamok számára, most már csak az a kérdés, hogy mit tesz a pénzek felhasználhatóságának átlátása és ellenőrzése kapcsán, s ha tesz is, azok kideríthetik-e a magyar és ehhez hasonló tisztességtelen felhasználásokról szóló hírek igazságtartalmát.