Díszpolgárrá avatják Mikes Kelement
2012/06/14 08:00
1075 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Posztumusz avatják pénteken az egykori Rodostó (ma Tekirdag) város díszpolgárává a magyar származású írót, műfordítót.

mikeskelemen_200 Honvággyal élni

Mikes Kelemen 1690-ben született Zágonban és 1761. október 2-án hunyt el Rodostón. Apja Mikes Pál erdélyi nemes, akit 1700körl kivégeztek Fogarason, édesanyja Torma Éva.

A szülők református hitűek voltak, de Mikes Kelemen már gyermekként áttért a katolikus hitre nevelőapja, Boér Ferenc ösztönzésére. Kolozsváron tanult a jezsuitáknál, majd 17 éves korában II. Rákóczi Ferenc apródja, íródeákja lett.

1711-ben a Rákóczi-szabadságharc után ura elbujdosott Lengyelországba, Mikes Kelemen pedig követte őt. Később Franciaországba utaztak, majd 1717. szeptember 15-én III. Ahmed sziltán meghívta Rákóczit Törökországba.Október 10-é kikötöttek Gallipoliban, majd a szultán palotájában várták a további fejleményeket. Végül 1720-ban érkeztek meg Rodostóra, ahol Mikes Kelemen 42 éven keresztül élt. Érzéseiről, honvágyáról fennmaradt levelei tanúskodnak: „Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!”

Bár Mikes Kelemen folyamodhatott volna az amnesztiáért, ezt mégsem tette meg, kitartott az öreg Rákóczi mellett. Később ugyan Mária Teréziától kérte az engedélyt hazatéréséhez, ám ez nem hozott eredményt.

Egyedül egy rövid szerelem hozott némi vigaszt az otthonától távolkerült író számára, ám Kőszegi Zsuzsi később mást választott férjének.

1738-ban részt vett Rákóczi József expedíciójában, így elhagyhatta Rodostót, ám 1740-ben újra visszatért a városba.

Hátralevő idejét az írásnak és a francia műfordításoknak szentelte. Közben bujdosú társai sorban meghaltak, így végül egyedül maradt.

1761-ben pestisben hunyt el.

torokorszagilevelek_200 Művei

Mikes Kelemen legfontosabb műve a Törökországi levelek. A regényben Mikes alteregója üzen nem létező Konstantinápoly környékén élő P.E. grófnénak. A mű irodalmi jelentősége mellett történelmi szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen sokat elárul a korról, annak sajátosságairól. II. Rákóczi Ferenctől is sokat megtudhat az olvasó.

A 207 levél 1717 és 1758 között íródott, összefűzve, regényként pedig az első ilyen típusú magyar alkotás.

Díszpolgári kitüntetés

A kitüntetést 2012. június 15-én adják át a Rákóczi Emlékház és Múzeumban. Az alkalomból, valamint a 10. Magyar nap évforduló alkalmából a Török Posta díszborítékot és emlékbélyeget bocsájt ki

"Bemutatjuk Serif Baysalan Tekirdagban élő újságíró Yarapsan Camuru című kötetét, amelyben a szerző a város határában található iszapfürdő történetét dolgozza fel. Ott remélt ugyanis gyógyulást köszvényére 1700-ban a török menedékjogot kapott Thököly Imre, Erdély és Felső-Magyarország fejedelme, majd később az emigráció éveiben ott kúrálta magát mostohafia, II. Rákóczi Ferenc és a vele bujdosó magyarok" – tájékoztatott Erdogan Erken, rodostói tiszteletbeli magyar konzul.

Az eseményen Rodostó szerepéről és a magyar-török kulturális és történelmi kapcsolatról tart előadást Tasnádi Edit törökszakértő.

A Magyar-Török Baráti Társaság és a Rodostói Magyar Baráti Társaság bemutatja Mikes Kelemen - Rodostó magyar krónikása című könyvét, mely török és magyar nyelven is megjelenik.

Továbbá felavatják a Mikes Kelemen Park és Emlékhelyet.