VÉROSZ programok cigány vállalkozók számára
2004/03/21 11:55
832 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Interjú Birta Jánossal a Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezetének az elnökével

Műsorunk vendége Birta János, a Vállalkozók Érdekegyeztető Roma Országos Szervezetének az elnöke. Birta úr nemrégiben ismertette a Cigányfélóra műsorában a szervezet elképzeléseit. Adásunk után olyan nagy volt az érdeklődés, hogy újra ezzel a témával foglalkozunk.

- Miként született meg az ötlet, hogy a cigány vállalkozók számára is kidolgozzanak programot?
- Ez a program azért indult be a cigányok számára, hogy egy lépcsőfokkal feljebb tudjanak lépni. Tehát, hogyha segítségeket és a segélyeket odajuttatja, vagy az Európai Unió vagy a kormány, akkor egy fokkal följebb lépve ne csak segélyként, hanem üzleti alapon, üzleti beruházásként kezelve tudjanak ők credit rendszert kiépíteni. Nem elég az erkölcsi, hanem a banki credit rendszerét is tudja kiépíteni, hogy a jövőben rendes adófizető állampolgár tudjon lenni. Ez a szervezetünk ötlete volt. Amikor átolvastuk a nemzeti fejlesztési terv alapjait, akkor láttuk benne rejlő feszültségeket, és ezeknek a kompenzálására dolgoztuk ki ezt a programot. Nem munkát adni, tehát nemcsak az, arról szól, hogy munkát adjunk az embereknek, hanem munkavállaló is tudjon lenni, tehát magyarul olyan helyzetbe hozzuk amelybe ő vállalkozást is el tud indítani.
- Én azt javaslom, hogy mielőtt folytatnánk a beszélgetést hallgassunk meg valakit aki Alsószentmártonban lakik, kosárfonó és úgy hívják, hogy Gyurgyovics István.
- Kosárfonással foglalkozom. Rokkantsági nyugdíj mellett űzöm ezt az ipart. Harmadmagammal vagyok, de nincsen aki keres még, de hát egyedül abból nem lehet megélni. Így az ember két-három ezer forintot még keres a nyugdíj mellé, mégis jobban bír az ember létezni.
- Lát-e valami reményt, vagy lehetőséget?
- Enyhíteni lehetne a nehézségen. Piacot kellene találni. Szentmártonban az emberek zöme kosárfonó, ért a kosárfonó szakmához és ezeknek az embereknek piacot találni. És akkor ebből a munkanélküliséget ebből meg lehetne legalább 30, 40 százalékban szüntetni. Mi nem vagyunk jártasak abban, hogy melyik országnak, hogy mennyi ilyen kosárfélére van szüksége, valakire gondoltunk, aki meg tudná ezt szervezni.
- A településről azt is lehet tudni, hogy többen részesültek átképzésbe méghozzá kosárfonásban. Ráadásul úgy tudom, hogy nemcsak kosarat, hanem bútorokat is készítenek. Ennek ellenére a falu 99 százaléka munkanélküli. Erre van-e gyógyír?- Tudunk gyógyírt találni. Nem egyik napról a másikra, de tudunk. Ezek voltak sajnos az eddigi átképzési programok rákfenéi, hogy az átképzés nem jelent munkahelyet is. Ismerek olyan települést, ahol százával végeztek el gipszkartonozó tanfolyamot csak éppen hát ugye nincs munkalehetőség, mert nincs annyira igény. Tehát igenis a piacot is meg kell találni hozzá, vagy pedig azokat a lehetőségeket, hogy ezek a kisvállalkozók hogy tudnak beszállítani olyan multinacionális cégeknek, mint a Tesco, Audchan, Cora. Viszont nem bírják el a hatvan, kilencven napos fizetési késedelmet. Ezt kell kidolgoznunk, hogy biztosítsuk az ő járandóságokat az átmeneti időre is, hogy tudjanak tovább dolgozni.
- Az a baj ezen a településen egyébiránt, hogy nagyon sokuknak a nyolc osztálya sincs meg.
- Ma már gyorsítottan is el lehet végezni a nyolc osztályt. Erre a Magyar Tudományos Akadémiával és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel dolgoztunk ki egy oktatási programot. Rengeteg olyan OKJ számmal rendelkező szakma van ami nyolc általánostól oktatható. Nem évek alatt, hanem pár hónap alatt meg tudja szerezni az ő szakmájához, amit ő választ, az OKJ számos vizsgát. Innentől viszont már vállalkozóként kezelhető.
- Ez a szövetség vajon gondolt-e arra, hogy akiknek nincs meg a nyolc osztályuk ők zömében harminc, vagy a fölöttiek? Tehát az idősebb, a középkorosztály.
- A szövetség csak fel tudja hívni a figyelmet arra, hogy van lehetőség. Mi nem kényszeríthetünk senkit iskolapadba. Aki akar és úgy érzi, hogy a jövőben akar érvényesülni az fel fogja ismerni azt a lehetőséget, hogyha nem tanul, akkor le is marad. Ha valaki mégsem tanul, azért az sem olyan nagy baj, hiszen akár az építőiparban, akár a mezőgazdaságban szükség van segédmunkásokra is. Ők nem vállalkozók lesznek, hanem bérért dolgoznak.
- Korábban ez a rendszer már működött, tehát mondjuk Alsószentmártonra buszok jártak be reggelente, három, négy busz vitte az embereket dolgozni. De ez megszűnt. Hogy lehet ezt újraéleszteni? Ha valaki úgy kap munkát, hogy a lakóhelyét el kell hagynia, akkor valahol hálnia kell, mondjuk munkásszálláson. Mi lesz ennek a módja?
- A mai napig is ingáznak emberek. Tehát megtalálják a munkákat. Szabolcsból jönnek föl Budapestre dolgozni, rendezetlen körülmények között, néha azt mondom, hogy embertelen viszonyok között laknak, de ezt lehet rendezetten.
- Vannak természetesen a cigányok között olyanok is, akik nemcsak a nyolc osztályt, de valamilyen szakmát is szereztek már. Orsós Péter több szakmát is megszerzett, mégis munkanélküli. - Úgy gondoltam elvégzem a vendéglátó kereskedelmi iskolát, és akkor kezdtem el először, mint pincér, elvégeztem az üzemvezetői iskolát, szakács, cukrász és akkor úgy dolgoztam vendéglátásban. A feleségemmel együtt csináltuk. Fél évig kocsmáros voltam, üzletvezetőként dolgoztam Baranya megye Vendéglátó Vállalatnál. Előtte az ÁFÉSZ-nál voltam üzletvezető, 90-től átmentem vállalkozóba, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalatnál üzletvezető voltam. Volt hat üzletem. Sajnos 90-ben privatizálták az üzleteket, eladták és így most munkanélküli vagyok.
- Hány emberrel dolgoztál?
- Hát összesen volt tizennyolc emberem. Nagyon tiszteltek, szerettek a pincérek is és az eladók is. Mind a három gyerekem, van három gyerekem egy fiú, két lány, mind a fiúnak megvan a büféi, eladói vizsgája, szakképzettsége, a lányom az most végezte el az üzletvezetőit és eladói szakképzettséget, a fiú az meg zenészként dolgozik vendéglátásban jelenleg is. Az én szüleim azok fakanállal foglalkoztak, teknőkkel. Azt csináltak, fakanalat és azt árulta anyám a piacon.
- Mi az a pont ahol elcsúszott ez a dolog?
- Hát az, hogy nincs pénzünk, pillanatnyilag bekövetkezett, eladták a fejünk fölött. Mind a három gyerekemmel együtt ki kellett, sőt a vőjeim is bent voltak a vállalkozásba és mind a hatan az utcára kerültünk. Munka nélkül lettünk.
- Nem lehet kölcsönt felvenni?
- Nem kaptunk kölcsön pénzt azért, mert nem volt rá fedezetünk. Még munkanélküli segélyt sem kapok, mert vállalkozó vagyok.
- Sajnos az elmúlt tizennégy év ezt hozta magával, hogy az ilyen vállalkozók hitelképtelenek. Erre dolgoztunk mi ki egy programot, amelybe keresztbiztosítékokkal célirányosan forgóeszköz hitelt tudunk biztosítani az arra érdemeseknek akik tényleg dolgozni akarnak és ezeket a forgóeszköz hiteleket tudják a pályázataikhoz önerőként fölmutatni. Tehát a rendszerbe benne van az ő pénze is. Ehhez nyitunk most egy tanácsadói irodát, amelyen keresztül megkeressük az ő pénzét, mert mindenkié ott van csak nem tud érte nyúlni.
- Mikorra várható, hogy itt történik valami, kik számítsanak rá? Ugye arról volt szó, hogy föl kell hívni az emberek figyelmét a lehetőségekre, de mikor indul ez be ténylegesen?
- Egy-két dokumentációra várunk, jobban mondva úgy néz ki, hogy a kormányzati akarat kinyilvánítása lassan már megtörténik. Néhány papírra várunk, és az iroda fölállítására, amit ebben a hónapban fölállítunk és meg fogjuk hirdetni. Sajtótájékoztatón, újságokban és a kisebbségi önkormányzatokat megkeressük, mindegyiket, a lehetőségeket leírva, hogy mihez és hogyan tudnak hozzá társulni.- Milyen reményeket lehet fűz ehhez a programhoz?
- Hát a reményeink nagyok. De azt tudjuk, hogy szépen lépésről, lépésre, csak lassan fogunk tudni dolgokat felmutatni, de el kell kezdeni, mert különben sehol nem, érünk el sehova.
- Ez azt jelenti, hogy még idén elindulhat valami. Tehát mondjuk a nyolc osztály befejezése, vagy a képzett embereknek valamilyen oktatása?
- Több programot dolgoztunk ki. Van például kisállattenyésztés, integrált kecske, nyúl tenyésztés. Ez már idén elindul. Vidékiek számára ez már most egy potenciális lehetőség. Keressük a kapcsolatokat, és tegnap óta mondhatom, hogy a nemzeti földalap biztosítja hozzá a területeket rendes, reális feltételekkel. Nagyon szeretnénk elindítani egy olyan piaci programot, amelyben Magyarország is új piacot tud nyerni külföldre szállított termékeik után.
- Földről volt szó. Ez azt jelenti, hogy a cigányemberek kaphatnak földet immár?
- Ez nem csak így megy. Ahhoz azért dolgozni kell. A Nemzeti Földalappal ezt a szociális munkalehetőséget az önkormányzatokon keresztül tudjuk célmegjelöléssel biztosítani, kedvezményes bérleti konstrukcióban.
- Tehát a falun élő cigányember bemegy az önkormányzatba és azt mondja, hogy nem tudom én egy, két hektáron én szeretnék dolgozni és akkor megkapja, vagy mi a feltétel?
- Ehhez biztosítani kell azért neki a feltéteket, tehát azt, hogy egyáltalán tudja azt, hogy mit akar csinálni, mert ha csak búzát akar termelni és rengeteg búzatermelő van a környéken, akkor ez nem fog működni, mert nem tudja értékesíteni. Tehát ehhez az értékesítési csatornákat is megtaláltuk zömében és meg vannak a lehetőségünk arra, hogy finanszírozzuk akár az ő eszközét amivel ő dolgozni tud, de ehhez előbb egy tudásszintet kell felmutatnia, hogy legalább tudja azt, hogy mit akar csinálni. Tudja azt, hogy mi az amivel foglalkozik ugye ez természetes, tudja azt továbbá, hogy mi a vállalkozásának a lényege, egyáltalán azt, hogy mi az a számla, mi az a szerződés és mi az, hogy a bank. Egy bankon keresztül egy fedezeti biztosítással egy forgóeszközhitelt biztosítunk neki amit ő bármikor használhat, de ennek legalább tudja a feltételeit. Tehát ezt mindenféleképpen előbb meg kell tanulnia, vizsgáznia kell, hogy ért hozzá.
- Külföldi piacokról is szó van. Ez azt jelenti, hogy a program megpróbálja azt is megtalálni, ahova majd el lehet adni az itthon termelt, készített árukat?
- Több országgal vagyunk kapcsolatban. Két éve dolgozunk ezeken a programokon. A csatlakozás során uniós pénzek állnak majd az ország rendelkezésére, valamint egy jóval nagyobb piac.
- Mi lesz itt a fő hangsúly, kik készüljenek inkább a vidékiek, inkább a városiak? - Mindenki készüljön. Városiaknak ugyanúgy vannak programjaink a taxizástól, egy vendéglátó nyitásáig, vagy gondolkodhatunk egy kis bolt, egy pékség, egy pecsenyesütő nyitásában. Ezek is mind, mind vállalkozók. Eltűntek a pecsenyesütők Budapestről ahol meg lehetett állni egy kolbászt, egy bablevest enni és igenis az emberek igénylik még ezeket a kis vendéglátó helyeket. A pestiek, a vidéki városok ugyanolyan sansszal indulnak. Az egyik program már megengedi azt, hogy forgóeszköz hitelt használjon föl a pályázataihoz önerőnek. Hát ezek már most májustól utolérhetőek és, hogyha ezt jól csináljuk, akkor még idén ezek kifizetésre kerülnek.
- Tehát a teljesen semmiből el lehet kezdeni valamit, hogyha az ember tudja, hogy mit akar és hogy akarja.
- Még ha nem is tudja akkor tudunk tanácsot adni neki és tanulja meg. A semmiből is el lehet kezdeni, de egy rendszeren keresztül ahol ő is vállalja azt, hogy ő végig fogja csinálni ezt a munkát.
- Úgy tudom, ha jól tudom, hogy a szervezet becsatlakozott a VOSZ-ba, az országos szövetségbe. Jelent-e ez előnyt, ad-e többletet?
- Rengeteg többletet jelent. Azért mi nem tudjuk azokat a feltételeket és a rendszereket, amiktől működik isten igazából a gazdaság. Tehát mivel mi nem értünk hozzá, csak ki tudjunk találni dolgokat, hogy mit kéne csinálni, a szakmát valakinek tartalommal kell megtöltenie.
- Ez akkor azt jelenti, hogy a cigányügyre érkezett pénz ebben az esetben a cigányokra is költődik.
- Hát ha szakmaiság kerül bele a programokba, akkor végre oda is fog kerülni.
- Cigányembereknek vajon miért fontos, hogy vállalkozók legyenek?
- Azért fontos, hogy vállalkozó legyen, mert utána, hogyha most csak a romatelep megszüntetéséről beszélünk, és nem vezetjük bele az életbe, hogy hogy is kell neki pénzt keresnie, nem tanítjuk meg egy bizonyos üzletpolitikára, egy bizonyos menedzselésre, akkor megint az lesz, hogy el kell adni a tetőt a feje fölül, mert nem fog tudni pénzt keresni. Ezért a romatelepek megszüntetéséhez is olyan programokat dolgoztunk ki, amely foglakoztatással együtt utógondozással és egy sorskövető mentori hálózattal végigkíséri, ha kell a holtig tartó tanulás keretén belül.
- Én is azon a nézeten vagyok, hogy előbb a munkahely, miközben nagyon fontos a tanulás, de éhesen az ember nem képes tanulni.
- Amikor az éhség gyötri az embernek a gyomrát és látja, hogy a gyerekei otthon sírnak, akkor mindent meg fog azért, hogy a gyerekeknek enni tudjon adni. Ezen kell nekünk előbb változtatni. Olyan helyzetbe és nem esélyt kell neki biztosítani, helyzetbe kell hozni, amivel ő be tudja bizonyítani, hogy igenis tud, és ezt a helyzetet próbáljuk mi megteremteni és a programunk úgy érzem, hogy erre tökéletesen alkalmas lesz.
- Tehát idén mindenképpen lehet számítani arra, hogy itt elindul valami. A beszélgetésünk végén azt kérném még, hogy valami elérhetőséget a hallgatók számára, hiszen egy korábbi beszélgetésünkkor többen kérték, vagy keresték.- Az Interneten www.verosz.hu néven utolérhetők vagyunk. A telefonszám: 06-1-272-08-83. Jelen pillanatban az új iroda felállítása miatt nem tudok központi címet adni, de ez a közeljövőben meg lesz.


Elhangzott a Kossuth Rádió Cigányfélóra c. műsorában, 2004-03-11-én