VIII. Nyári Akadémia, Szabadka, 2004.
2004/08/14 00:00
839 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Beszámoló a VIII. Nyári Akadémiáról, amelyet az ÉMPE - Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete - Szabadkán szervezett meg 2004. augusztus 2-6. között.

"Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni."

A fenti - Bay Zoltántól származó - idézet szellemében igyekeztünk megszervezni a nyári tanári továbbképzést, de az igényeknek megfelelően tudománytörténetből, módszertanból, pedagógiából, pszichológiából is fontos témákat dolgoztunk fel, mégpedig az oktatásban megjelenő új módszerek és eszközök segítségével. A matematika szakcsoportban egykori gimnazista diákunk, a szabadkai dr. Illés Tibor, a budapesti ELTE operációkutatással foglalkozó tanára megismertetett bennünket a matematika ezen ágának legújabb eredményeivel és alkalmazási lehetőségeivel. Az előadása magas színvonalú volt, csak a mai iskolákban már nincs a programban a lineáris programozás.

A tudománytörténeti témákat Szabó Péter Gábor a SZTE informatika tanszékének tanársegédje adta elő. Általa megismerhettük Neumann János, a számítógép megteremtőjének életét és munkásságát, valamint a magyar számítástechnika megalapozójának, Kalmár László professzornak a tevékenységét, életét és munkásságát. A felfelé menő törtek téma feldolgozása kapcsán sok érdekes összefüggést fedeztetett fel velünk, amelyekre még nem is gondoltunk. A szangaku táblákon található matematikai problémák pedig igazi csemegék volt számunkra, mert ezeken felfedeztünk olyan geometriai körrel kapcsolatos feladatokat, amelyeket érdekességként feladhatunk a tanulóinknak. Kevés olyan magyar tudománytörténész van, aki ezzel foglalkozik, és ezért Szabó Péter meghívást kapott Japánban egy konferenciára.

Pintér Klára az SZTE JGYTFK adjunktusának feladatsorai aratták a legnagyobb sikert, mert ezeket közvetlenül lehet alkalmazni a tanításban. A kombinatorika téma a tanítóknak bemutatta, hogy hogyan kell rávezetni a tanulókat a különböző sorrendbe rakás rendszerezésére, az összes lehetőség összeszámlálására, a kiválasztási lehetőségek bemutatására, persze mindezt képletek nélkül, ezenkívül kitalálós játékokkal, "bűvészmutatványok"-kal is szórakoztatta a hallgatóságot. A tanárok számára pedig a szöveges feladatok megoldási módszereit mutatta meg, de egyenletek nélkül, kedvenceivel, a beszédes ábrákkal. Rámutatott arra, hogy a szöveges feladatoknál mennyire fontos az adatok elemzése és a szükségesek kiválasztása, illetve hogy van-e elegendő adatunk a feladat megoldásához, ugyanakkor kivizsgálni , hogy van-e megoldás, és ha van, akkor hány megoldás van. Felvetődött az is, hogy a kérdéssel kezdjük-e a feladványt, vagy azt a legvégére tegyük - ez különböző helyeken másképp szokás. Fontos viszont az eredmények ellenőrzése és a válasz megfogalmazása, hogy melyik megoldás a valódi.

dr. Szilassi Lajos - az SZTE JGYTFK docense - is igen fontos témakört járt körül: a térszemlélet kialkítását és az axonometrikus ábrázolás legfontosabb szempontjait. Szilassi-féle poliéder Nagyon érdekes szemléltető eszközöket hozott és tanáraink kipróbálhatták a különleges, kevésbé ismert testek modelljeinek elkészítését. Megismertük a saját találmányát is, a Szilassi-féle poliédert (olyan hétlapú test, amelynek - a tetraéderhez hasonlóan - minden oldala szomszédos), ennek egy modellje Franciaországban, Fermat szülőházának udvarán van felállítva). Ugyanakkor az előadó nagy mestere a számítógépes programok bemutatásának, és ő maga is sokat készített, amelyek közül többet megtalálhatunk a főiskola Matematika Tanszékének honlapján. A számítógépes programok által megismerhettünk még sok összetett testet, például a spiralloédert és az a fantasztikus, hogy a program segítségével meg lehet forgatni, bele lehet bújni a belsejébe. Tanulmányoztuk az Escher képek rejtélyét, vagyis miért látjuk irreálisnak a képeken ábrázolt testeket (a különböző részletek más nézőpontból vannak ábrázolva!). Sajnos, a programok egyéni kipróbálását nem tették lehetővé a szabadkai gimnázium számítógépei.

Árki Tamás, az SZTE JGYTFK tanársegédje pedig mindig elkápráztatja a hallgatóságot a dinamikus geometria programokkal, amelyek alkalmazási lehetőségeiről a Sulinet Matematika rovatában is rendszeresen beszámol. A program fantasztikus lehetőséget ad a geometriai kísérletezésre, nyitott feladatok kitűzésére, a különböző esetek-helyzetek kivizsgálására, mértani helyek meghatározásánál a sejtés pontos megszerkesztésére és általánosítására, de rámutat arra is, hogy szélsőséges esetekben nem alkalmazható a program, ezért is szükséges a bizonyítás! Az egyéni gyakorlat házi feladatnak maradt és reméljük , ahol mód van rá, a tanáraink be fogják ezeket mutatni a tanítványaiknak.

Örömteljes az a tény, hogy mindig jönnek új és fiatal résztvevők, akik mégis úgy vélik, hogy az elvégzett szakosítás nem elegendő, hanem azt frissíteni, valamint aktualizálni kell.
A közös városnézés, könyvtárlátogatás, sörözés a Népkörben, a palicsi kirándulás és bográcsos még nagyobb lehetőséget adott a barátkozásra, valamint emelte a rendezvény hangulatát. Palics A zárórendezvényen felhívtuk a pedagógusaink figyelmét arra, hogy igyekezni kell a mai diák érdeklődését felkelteni és ezt csak folytonos továbbképzésekkel, a tanórákra való rendszeres felkészüléssel lehet elérni, betartani a pedagógusok tíz parancsolatát, de nem elfelejteni a Nobel-díjas irodalmárunk, Kertész Imre felhívását: A zseni csírája minden emberben megvan! - csak lehetőséget kell adni annak kibontakozásához. Ugyanakkor törekedni kell a színvonalas oktatásra, hogy megőrizzük és továbbadjuk a magyar tudomány hagyományait!

"Semmit se szeressek félig csinálni, vagyis a tökély előtt megelégedni!" - ezt mondja Bolyai Jánostól vett idézetünk is.

Köszönet a támogatóinknak: a budapesti Oktatási Minisztérium rendszeres anyagi támogatásáért, az Apáczai Közalapítványnak, a szabadkai Önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatásáért.