16 milliárd oktatásfejlesztésre
2013/03/22 15:11
2236 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

XXI. századi köznevelés címmel került sor 2013. február 27-én a TÁMOP-3.1.1. II. szakasz és a TÁMOP-3.1.5. közös nyitókonferenciájára. A rendezvény a projekteket megvalósító három konzorciumi partner, az Oktatási Hivatal (OH), az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. közös szervezésében valósult meg.

támop nyitó

16 milliárd forint oktatásfejlesztésre

Az eseményen részt vett Dr. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár, aki elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv keretében több mint 16 milliárd forintot fordítanak a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásaiból a köznevelési rendszer tartalmi megújítására, a pedagógusképzés átalakítására és a pedagógus életpályamodell kidolgozására, 6,8 milliárd forintot a köznevelés fejlesztését, szakmai, informatikai támogatását célzó programokra és 9,9 milliárd forintot a pedagógus-továbbképzés és az életpályamodell kidolgozására.

Az életpályamodell

Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke beszélt az életpályamodell és a pedagógus-továbbképzés feladatairól. A pedagógus életpályamodell bevezetése és a pedagógusok minősítésének folyamata még kidolgozás előtt áll. Idén tavasszal országtanulmányok formájában megvizsgálják a külföldi jó gyakorlatokat, hogy más országokban hogyan kapcsolják össze a pedagógusokkal szembeni szakmai elvárásokat és az illetményrendszert. Ezt követően kidolgozzák a gyakornoki és mentori programok képzési követelményeit, majd megkezdődik a minősítési szempontok kipróbálása a gyakorlatban. A pedagógusok minősítésére nagyon összetett módszert kívánnak alkalmazni, melynek fontos eleme lesz a pedagógus portfólió, helyet kap az önértékelés, az intézményvezető általi értékelés és persze a gyakorlatban, óralátogatásokon is megfigyelik a tanár tevékenységét. A minősítési szempontok összeállítása után próbaminősítéseket végeznek majd a rendszer tökéletesítésére.

Emellett kifejtette, hogy zajlik egy komplex informatikai fejlesztés, annak érdekében, hogy az oktatás szereplői számára egy olyan egységes rendszer álljon rendelkezésre, mely lehetővé teszi a pedagógusok előrehaladásának nyomon követését.

Okos reform és tanórakísérletek

Az előadók között volt Dr. Halász Gábor, aki a hazai fejlesztési irányok és a nemzetközi tendenciák összehasonlítása kapcsán számos nemzetközi oktatási sikert mutatott be. A résztvevők megismerhették a kanadai okos reformot, a kínai szakpolitika kísérletezését és hogy Hollandiában mit is jelent az adatokkal támogatott célzott beavatkozás. A tanárképzés kapcsán beszélt a németországi „méretre szabott képzési programról”, a japán „tanóra kísérletekről” és a chilei intelligens fejlesztő tanárértékelésről. Véleménye szerint az oktatási reformok megvalósításánál kulcskérdés annak felmérése, hol tart az adott oktatási rendszer, melyik pontján érdemes fejleszteni és hogyan lesz ez a leghatékonyabb.

Dr. Sinka Edit a TÁMOP-3.1.1/1-2012-0001 projekt szakmai vezetője ismertette a projekt fő tevékenységi területeit, majd Tóth Máriától a TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 projekt szakai vezetője bemutatta a konzorcium tagjait és ismertette a projekt fő céljait.

Szekciók

A délután folyamán szekció előadásokra került sor, a következő témákban:

  • Közösségi média az oktatásban: Kerekes Balázs beszélt a tanári hálózatok kutatásának lehetőségeiről, majd az Educatio Nkft. munkatársai Dr. Főző Attila László és Tóth-Mózer Szilvia bemutatták a Sulinet Közösség és a facebook oktatási használatának lehetőségeit.
  • Adatszolgáltatás a 21. században: Nagy Regina az Educatio Nkft. munkatársa ismertette az Iskolatáska és a Fejlesztési Nyomonkövető Felületet (NFN), s az érdeklődők hallhattak még a KIR megújításának lehetőségeiről.
  • Pedagógiai szakmai szolgáltatások megújítása: Az érdeklődők megismerkedhettek pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításának rendszerével, az OFI szerepével a folyamatban, majd kerekasztal beszélgetésen vehettek részt a pedagógiai intézetek vezetőivel.
  • Egész napos iskola: Az érdeklődők megismerkedhettek a nevelési-oktatási program előzményeivel, keretrendszerével, egy sikeres pilot-programmal.
  • Kihívások és lehetőségek a pedagógus pályán: A portfólió készítés csínját-bínját ismerhették meg az érdeklődők, külön kitérve az óvodai, az e-alapú és a papíralapú portfóliókra.
  • Pedagógus-továbbképzések megújítása: Lehetőségekről, külföldi jó gyakorlatokról hallhattak a résztvevők.

A konferencia előadásairól bővebben itt olvashat. Az elhangzott előadások letölthetők.