100 éves lenne Rejtő Jenő
2005/03/11 08:00
863 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Senkinek nem kell bemutatni Piszkos Fred, a kapitány, a Vanek úr Párizsban, A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó című művek szerzőjét, a kiváló humorú Rejtő Jenőt, ki március 29-én lenne száz esztendős.

A népszerű író kalandos élete - mely során egész Európát becsavarogta - épp annyira telített regénybe illő fordulatokkal, mint amennyire azt később megszokhattuk tőle. Bár furcsa mód saját korában nem tartották annyira nagyra mint mi, sokáig azt állította, hogy csak fordította regényeit, miket még később is sokáig csak álnéven publikált. Ő maga is regénybe illő figura volt, az a - számunkra már csak legendásnak számító - szerző, ki gyakran írásaival fizetett a kávéházi pincérnek, és akinek papírfecnikre vetett jegyzetei bőven fedezték a kávé árát. Igazi pesti bohém szerző volt, ki örökösen szórakoztatta környezetét kalandos történeteivel, melyekben bőven volt része élete során. Igaz, akkoriban nem vették komolyan írásait - bár Karinthy és Heltai Jenő is nagyra tartotta -, a méltó elismerésre sajnos csak évekkel halála után került sor. Azóta azonban Jókai után őt olvassák legtöbbször, és ő az egyetlen olyan ponyvaírónk, akit az irodalomtörténet is értékel librettóiért és légiós kalandregényeiért.

A pesti utcai folklór nyelvi leleményeiből merített, és nyelvi meglepetésekre építő szerkezeteiből, szójátékaiból eredeti stílust teremtett. A háború után regényeihez csak igen drágán lehetett hozzájutni a feketepiacon. Reich Jenő néven született száz évvel ezelőtt, 1905. március 29-én, Budapesten. Apja nyomdai tisztviselő volt. Miután kicsapták a Kertész utcai polgári iskolából, Rákosi Szidi színiiskolájában tanult, és amikor elvégezte azt, statisztaként közelítette meg a világot jelentő deszkákat. Színészi karrierje akkor tört ketté, mikor leejtette Törzs Jenőt, a népszerű színészt. Ezek után hazai pályán nem termett számára túl sok babér, ezért Berlinbe ment, ahol Max Reinhardtnál folytatta színházi tanulmányait. Utána nyakába vette Európát, és szinte mindent kipróbált. Hamburgban dokkmunkás és illatszerárus volt, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő, Franciaországban sztepptáncos, de dolgozott egy cirkuszban is, majd egy hajón potyautasként eljutott Afrikába is, ahol a helyi kocsmákban idegenlégiósokkal is megismerkedett. Ismerős helyzetek, ugye?

Amikor élményekkel telve hazaérkezett, nyelvtanításból tartotta fenn magát, és írni is akkor kezdett igazán. Salamon Béla látta meg benne zsenit, és a Terézkörúti Színpad háziszerzőjeként alkalmazta. Jók voltak a megérzései, hiszen az Aki mer, az nyer című zenés darabját százötvenszer adták elő Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével. És a sikerek folytatódtak: Úrilány szobát keres című színműve címszerepét Zilahy Irén játszotta, és a nagy siker következtében 1937-ben filmet is készítettek a műből. Ezután a könyvek következtek, miket eleinte G. Lavery), majd később P. Howard álnéven írt. Bár írásai szép pénzt hoztak volna a konyhára, ő féktelen életmódja miatt (nagy kártyázó volt) gyakran már azelőtt elköltötte azt, mielőtt kézhez kapta volna. Írásainak egy-egy sorával vagy oldalával fizetett a pincéreknek, trafikosoknak, szabóknak, és mindazoknak, akiknek csak tartozott. És tartozott...

Sziporkázó humora és jókedélye talán csak védőpajzs volt a külvilág ellen, hiszen valójában súlyos szorongásos idegbetegségben szenvedett, ami miatt a Lipótmezőn ápolták, bár napközben kijárhatott. Kívülről is támadták, 1942-ben a nagykátai katonakórházból betegen vitték el egy büntetőszázadba. Az ukrajnai Jevdokovóban fagyott meg munkaszolgálatosként 1943. január 1-jén. Állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel. Könyveihez ezután csak 1956-ban lehetett hivatalosan is hozzájutni, majd a hatvanas évektől jelennek meg folyamatosan. Több munkájából film is készült, majd a közelmúltban a VII. kerületi Szövetség utca egyik, körülbelül nyolcvan-száz méter hosszú szakaszát Rejtő Jenő utcának keresztelték.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.