A clown mint önarckép
2014/07/23 15:40
877 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Max Beckmann a XX. századi német festészet egyik legnagyobb alakja. Magát mindig „régi mesterek” közé sorolta, mert nem csatlakozott egyetlen avantgárd irányzathoz sem. Ez a fajta be nem sorolás annyiban mindenképp önkényes, hogy munkásságában az impresszionizmustól kezdve az expresszionizmuson át az absztrakt művészetig számos irányzat hatása ötvöződik.

Az életút

Az 1884-ben Lipcsében született festő és grafikus tanulmányait a weimari Kunstschulében végezte, majd művészeti ismereteit részben Párizsban, részben Firenzében bővítette. Bár 1905-ben csatlakozott a berlini Sezession csoporthoz, 1906-tól itt állított ki, igazából egyetlen művészeti irányzathoz sem sorolható egyértelműen. Korai művei még Cézanne hatását tükrözik, 1910 után azonban az expresszív, dekoratív színhatású alkotások jellemzik művészetét. Harcolt az I. világháborúban, az ott szerzett élmények alapvetően meghatározták mind művészetét, mind világnézetét. Művei gyakran az emberi élet  nyomasztó, kiábrándult oldalát jelenítik meg, tükrözik vissza. Beckmann torz perspektívát alkalmaz festményein. A tér beszűkül, ráadásul szinte mindegyik tárgy vagy alak saját perspektívával rendelkezik, amivel egyrészt visszaidézi a fronton átélt elszigeteltséget és feszültséget, másrészt láttatni engedi azt az ádáz harcot, ami az ember lelkében dúl, s amit csak egyedül tud megvívni.

Max_Beckmann,_1918-19,_The_Night_(Die_Nacht),_oil_on_canvas,_133_x_154_cm,_Kunstsammlung_Nordrhein-Westfalen,_Düsseldorf Az éjszaka

Az 1920-as években a Frankfurt am Mainban működő művészeti akadémia professzora volt, leginkább az expresszionizmus hatott rá. 1937-ben a náci totális hatalom kiépítése miatt elhagyta az országot, Amszterdamban telepedett le. A hitleri rendszer és a II. világháború borzalmai pesszimista életszemléletét tovább mélyítették, illetve erősítették képei mitologikus-szimbolikus elmélyülését. 1949-ben költözött át az USA-ba, ott is halt meg 1950-ben.

Pierrette és clown (1925)

j7uq200720012220arc_pht

A bohóc művészi önarcképként való szerepeltetése nem új ötlet. A képen egy férfi, a clown zöld ruhában ül egy falnak támasztott karosszékben, lábai a levegőben, keze a vádliján. Feje fehér szövetbe bugyolálva, csúcsban végződik, a lyukon épphogy kilát. Látótere tehát erősen korlátozott. Előtte egy asszony ül a karosszék karfáján, lába keresztben átvetve, jobb kezében nyitott legyezőt tart. A nézővel szemben foglal helyet. A jelenetet kevés tárgy egészíti ki: egy falra akasztott tükör, amelynek a bal felét az asszony karja és vállal eltakarja; a karosszék előtt egy gordonka, egy zöld köpeny, Pierrot csúcsos, fehér sapkája, a földön egy másik, csukott legyező.

A személyek és a tárgyak a kép teljes magasságát betöltik olyannyira, hogy a tér keskenynek, szűknek hat. A balról érkező fénnyel árnyékokat komponál a festő, és a színeket úgy változtatja, hogy minden részlet kiemelkedjen. A szigorú kompozíció bizonyos ridegséget sugároz. A férfi, azaz a clown viselkedése – nevéhez méltón – groteszk és szórakoztató. Egyszerre provokatív és trágár, az álarc mögé rejtőzve a cirkuszi mulattatót idézi. A bohóc bebugyolált arca és a fehéres szín, ami a festmény egészét jellemzi, visszatükrözi a bizonytalanságot. Ugyanakkor a commedia dell’arte stílusában közelít a bohóc Pierrette-hez, aki egyszerre kacér és kérdő tekintetével, amely egy a festményen kívüli pontra szegeződik, és bal kezével, amely a bizonytalan jövőre mutat, szinte egy szfinx hangulatát idézi.

A festmény önéletrajzi vonásokat tartalmaz. A bohóc mögött Beckmann bújik meg, Pierette  ihletője nem más, mint a 21 éves Mathilde von Kaulbauch, aki később Beckmann második felesége lett. A beállítás szemtelensége nem elegendő ahhoz, hogy elrejtse a festő bizonytalanságát a kapcsolat kezdetén. Általánosságban is értelmezhető: az emberi kapcsolatok bizonytalansága örök, különösen férfi és nő között.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.