A földöntúli hangzás és a fura feltaláló
2015/02/12 08:00
3096 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Nagy divatja van napjainkban az elektronikus zenének, amiről azt gondolhatnánk, hogy nem több mint 20-30 éve boldogítja a közönséget. Pedig ez nem így van, lassan már 100 éve létezik egy hangszer, ami teljes egészében elektronika segítségével szólal meg. Nem is akármilyen instrumentumról van szó, a teremin, vagy léghárfa már megjelenésében is igazán különleges, a hangja meg mintha nem is erről a világról származna.

Nomen est omen

A léghárfa elnevezés egész találó, azonban sokan tereminként (vagy thereminként) ismerik a hangszert. Hogy miért léghárfa? Röviden azért, mert tényleg a levegőt kell „markolászni” a megszólaltatásához. És hogy miért teremin? Azért mert egy Léon Theremin nevű orosz fizikus találta fel.

Egy fura találkozás

Maga a hangszer valóban a művészet és a tudomány csodás találkozása. Természetesen minden hangszer megszólalásában szerepet játszanak a fizika törvényei, a hegedű húrjait a súrlódás szólaltatja meg, a klarinétnál a légáramlás segít a szép hang elérésében. A teremin megszólaltatásához azonban valóban elég egy kézmozdulat.

Közeli rezgésszámon és négy oktávon

De mi a titka ennek a hangszernek? A megoldást a fizikából ismert rezgés, frekvencia, valamint hullámhossz fogalmak vizsgálata mentén találhatjuk meg. A tereminben egy oszcillátor és egy antenna van összehangolva egymással közeli rezgésszámon. Az oszcillátor 170 kHz-es frekvencián rezeg, míg az antenna 168 és 170 kHz közöttire van hangolva. Ez a két eszköz elég közel helyezkedik el egymáshoz ahhoz, hogy interferencia lépjen fel az általuk kibocsájtott rezgésekben. Ezt az interferenciát – ami az emberi fül számára hallható hang frekvenciáján rezeg, vagy inkább lebeg – erősítik fel és vezetik egy hangszóróba. Maga a hang akkor alakul ki, amikor a hangszert megszólaltató ember belenyúl az oszcillátor és az antenna közötti térbe. A zenész a kezeit mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitudóját (a hangerőt) szabályozza. Így egy egyenletesen csúszó skála jön létre - mintegy négy oktáv terjedelemben, félhangsor nélkül.

A mozdulattal zenélés öröme

A kézmozdulatokról - minthogy ezek állítják elő a hangokat - fontos néhány szót ejteni. A jobb kézzel azt lehet szabályozni, hogy milyen hangot adjon ki a hangszer. A bal kéz ujjainak játékával különféle hangösszetételek szólaltathatók meg. A teremin azzal az előnnyel rendelkezik pl. a szintetizátorokkal szemben, hogy több lehetőséget kínál a zenélés közbeni gesztusokra. A zenész egyszerre „vezényel” és játszik a hangszerén.

Nézzük meg hogyan működik ez a gyakorlatban egy híres slágerrel:

Don't Worry, Be Happy

Egy érdekes hangszer, érdekes feltalálója

Egy bekezdés erejéig térjünk vissza a feltalálóhoz, mivel Léon Theremin élete legalább olyan különleges volt, mint az általa megalkotott hangszer. Lev Szergejevics Tyermen néven Szentpéterváron jött világra 1896. augusztus 27-én. Már gyermekkorában erősen érdeklődött a fizika iránt, egyenes útja vezetett a pétervári egyetem fizika szakára. Az I. világháború után laboratóriumot vezetett, 1920-ban feltalálta a róla lenevezett hangszert. Tyermen nem csak tudós volt, hanem képzett csellóművész is, ezért az elektroakusztikus hangszer bemutatóján saját maga adta elő klasszikus orosz zeneszerzők tereminre átírt műveit.

A mester és alkotása

1927-ben – már a szovjet titkosszolgálat alkalmazásában – európai turnéra indul Léon Theremin néven. A siker óriási, hamarosan már Amerikában találjuk a tudóst, ahol olyan dolgokat alkot, mint az elektronikus cselló, amin vonó nélkül lehet játszani, vagy az a színpad, ami érzékelte és hanggá alakította a táncosok mozgását.

leontheremin520 Léon Theremin (eredetileg: Lev Szergejevics Tyermen, Лев Сергеевич Термен)

New Yorki tartózkodása során bekerült a felsőbb körökbe és orosz emigránsokról jelentett. Azonban elkövetett egy baklövést, beleszeretett egy fekete táncosnőbe, akit feleségül vett. A KGB ezt nem nézte jó szemmel, hazarendelték, de ő megtagadta a hazautazást. 1938-ban elrabolták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol börtön és szibériai fogolytábor várta. Innen úgy szabadult, hogy kifejlesztette a nagyon vastag betonfalon is áthatoló Burán lehallgató berendezést, ezért jutalomból a moszkvai konzervatórium akusztika tanszékére került, ahol folytathatta kísérleteit. 1970-ben újra megneheztelt rá a diktatúra, egy amerikai újságírónak adott interjúja miatt. Ettől kezdve házi őrizetben volt és csak Szovjetunió bukása után szabadult. Amerikában még adott egy nagy sikerű koncertet. 1993. november 3-án hunyt el New Yorkban.

A földöntúli hangzás előnyei

A teremin portamento (csúszás az egyik hangról a másikra), glissando (hangok gyors egymásutánja felfelé vagy lefelé), tremolo (reszketés, remegtetés, a hangnak gyors egymásutánban való megszakítása vagy megerősítése) és vibrato (vibrálás egy zenei effektus, ahol a hangmagasság vagy a frekvencia gyorsan fel és le változik) effektusokat megvalósító hangzását gyakran a különleges, szürreális, ,,földönkívüli", jelzőkkel illetik. Eme képessége miatt a hangszert gyakran használják a modern zenében, legyen az komoly- vagy rockzene.

KF

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.