A forma forradalma
2014/07/31 10:14
1235 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A XX. század első felének társadalmi, technikai fejlődése új festői nyelvet teremtett. Bár számos avantgárd csoport jön létre, amelyek az addig művészeti irányzatokkal szemben állva új és sajátságos, egyedi vizuális és gondolati megfogalmazású alkotásokat hoztak létre. Ezek az irányzatok nem különültek el egymástól élesen, egymásra hatva fejlesztették tovább vizuális célkitűzéseiket, sőt gyakori, hogy egy-egy művész egyes alkotói korszakaiban más-más csoporthoz kapcsolódott. E cikk a kubizmust és az absztrakciót mutatja be ezek közül.

492px-Suprematism_with_Blue_Triangle_and_Black_Square

Az avantgárd irányzatok áttekintése

Az avantgárd izmusokat csoportosíthatjuk a hagyományos művészeti formákhoz, az ábrázolt valósághoz való viszonyuk alapján.

Az ún. formaépítő izmusok leghagyományosabb formákig bontják le a valóságot (lásd geometriai alakzatok), majd azokból építkeznek. Mivel nem érzelmi, hanem alapvetően gondolati alapon közelítik meg a világot, ezért kevésbé szélsőségesek, sőt akár ridegnek is értelmezhető higgadtsággal fordulnak annak jelenségei felé. Az ehhez a csoporthoz sorolható kubizmus és konstruktivizmus csak képzőművészeti irányzatok, jellegüknél fogva az irodalomban, zenében nem jelenhetnek meg.

Az előbbiből logikusan következik, hogy az ún. formabontó "izmusok" a hagyományos formák teljes lerombolása után új valóságot építenek, és azt jellemzően érzelmi alapon mutatják be. Ez a magyarázata a futurizmusban, az expresszionizmusban, a dadaizmusban és a szürrealizmusban megjelenő szélsőségesebb indulatoknak is. Ezek az irányzatok a művészetek más ágában is nagy hatással bírtak, ilyen pl. az irodalom.

Kubizmus

„Azt valljuk, hogy egy kép semmit ne utánozzon, nyújtsa tisztán a maga lényegét. Hálátlanok volnánk, ha bánkódnánk a tárgyak - virágok, tájak, arcok - hiányán; rossz esetben képünk e tárgyak puszta tükörképe lenne.” 1907 és az I. világháború kitörése (1914) közötti időszakra jellemző irányzat. Párizsból indult, és kezdetét Picasso Avignoni kisasszonyok című képétől számítjuk.

Les_Demoiselles_d'Avignon

Elnevezése Matisse érdeme, aki Braque Estaque házai című festményét nézve mondta, hogy ez a kép apró kubusokból áll. Picasso próbálkozott először azzal, hogy a formák lecsupaszításával kiküszöbölje a leíró és érzelmes részleteket. Kezdetben gyakran előfordult, hogy a forma előtérbe helyezése miatt a festményeken korlátozott színvilágot alkalmaztak - pl. barnásszürke színeket vagy csak az alapszíneket -, ez aztán változott. A kubizmus teljesen elvetette a természetelvű ábrázolásmódot, látványtöredékekből építették fel a képeket. Ez egyrészt azt jelenti, hogy szakított a hétköznapi, empirikus látványszerűséggel, másrészt a klasszikus térszemlélet, perspektíva és képszerkesztés helyébe próbált új megoldást bevezetni. Alkalmazták a szimultán perspektívát, azaz egyidejűleg több nézőpontból történő, többsíkú ábrázolást. Egymásra helyezett síkokkal ábrázolták a teret, mellőzték a fény-árnyék játékot.

490px-Georges_Braque,_1909-10,_La_guitare_(Mandora,_La_Mandore),_oil_on_canvas,_71.1_x_55.9_cm,_Tate_Modern,_London Georges Braque: A gitár

Kedvelték a kollázstechnikát, amikor több anyagfajtát - pl. festéket, papírt, textilt - kombináltak egy képben. Az irányzat, bár rövid életű lesz, jelentős hatással volt a XX. század későbbi művészeti irányzataira. Legjelentősebb alakjai Braque és Picasso mellett Juan Gris, Fernand Léger, Marcel Duchamp voltak.

Absztrakció

Általánosságban elmondható az ehhez az irányzathoz tartozó alkotókról, hogy fő törekvésük a racionális rend, az egyensúly és a nyugalom megteremtése, eszközeik ezeket a célokat szolgálják. Két nagyobb csoportra szokás bontani az absztrakt művészetet: a geometrikus és a lírai absztrakt művészetre. Az alapítók közül a legfontosabb minden bizonnyal Kandinszkij, az alkotók közül pedig érdemes kiemelni Malevics, Mondrian, Delaunay nevét.

Geometrikus absztrakt művészet

1910-es és ’20-as évekre jellemző elsősorban. A geometrikus absztrakt művészeti irányzatot szokták konstruktivizmusnak is nevezni.

mondrian-voros-sarga-kek-kompozicio Piet Mondrian: Vörös-sárga-kék kompozíció (1920)

Az ehhez a csoporthoz tartozó művészek szigorúan szerkesztett, tiszta színfoltokkal megfestett, geometrikus formákból építették fel képeiket, mert elképzeléseik szerint a világharmóniát és a rendet képezték le munkáikban. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen szigorú elvek szerint komponált alkotói munka nem mond-e ellent az avantgárd művészi szabadságról szóló alapvetésének… A konstruktivisták válasza nyilván az, hogy nem, a néző pedig majd megalkotja a saját értelmezését. Az biztos, hogy a végtelenségig leegyszerűsített, mindentől függetlenül, önmaga tökéletes szabályosságában létező, szerkesztett formák uralják az ő vásznaikat.

495px-Supremus_-56 Kazimir Malevics: Szuprematizmus

Mindez oda vezetett, hogy kizárták a kompozícióból az esetlegességet, így a megkomponált ritmusra és arányra, a színek tudatos és tudományos alapokon álló vizsgálatára építhettek. Ez a művészeti irányzat számos csoportra bomlott szét, melyek a XX. század második felének művészeti életére is jelentős hatást gyakoroltak. A Bauhaus és a modern ipari formatervezés is hozzájuk kapcsolódott, nyúlt vissza.

Lírai absztrakt művészet

Ez az irányzat némiképp elkülönült a többi formaépítő csoporttól. A lírai absztrakt irányzat művészei az általuk alkotott amorf formákkal személyes hangulataikat, indulataikat igyekeztek kifejezni, alkotásaik tehát nem érzelemmentesek. Ezért szokták absztrakt expresszionizmusnak hívni, ezzel is arra utalva, hogy a kifejezőerő hangsúlyos szerepet játszik. Az olykor heves érzelmek mellett fontos szempont a gyors ábrázolás, az indulatnak a minél azonnalibb leképezése, ami új technikák kialakulását eredményezte. Ilyen a csurgatásos festés, aminek eredményeként megszületnek a tudatalatti érzések spontán kifejezésére szolgáló alkotások, amelyeket semmiféle esztétikai követelmény nem korlátoz.

Robert_Delaunay,_1912,_Les_Fenêtres_simultanée_sur_la_ville_(Simultaneous_Windows_on_the_City),_40_x_46_cm,_Kunsthalle_Hamburg Robert Delanuay: Ablakok

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.