A halikarnasszoszi Mauszóleion
2013/09/26 08:00
2266 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az ókori világ hét csodája közé tartozó épület egy monumentális síremlék, a törökországi Bodrum helyén létezett ókori városban, Halikarnasszoszban állt évszázadokon át. A szidóni Antipatrosz által a Kr.e. II. században írt epigrammában megénekelt ókori építmények közül ma már csak a gízai piramisok állnak, s bár a többinek csak romjai maradtak, a történetük mégis nagyon tanulságos. A halikarnasszoszi mauzóleumot idősebb Plinius leírása lapján próbálták meg modellezni.

Az ötlet születése

Kr. e. 377-ben elhunyt Hekatomnosz szatrapa, a kis-ázsiai Kária helytartója. A gazdag tartomány új uralkodója a fia, Mauszólosz lett, aki – az ókori keleten gyakran megfigyelhető szokás szerint – feleségül vette a húgát, Artemisziát. Az új uralkodó elhatározta, hogy megvalósítja atyja terveit és az előd által kijelölt új székhely, Halikarnasszosz egy pazar, jól védhető város lesz a család örök dicsőségének és hatalmának bizonyítására. Az uralkodópár rengeteg pénzt áldozott a főváros kiépítésére, s mivel Mauszólosz rajongott a görög kultúráért, ezért jobbára hellén stílusú épületet emeltetett. E tervezett építmények közül a legkülönlegesebb az Artemisziával közös síremlékük volt, amit az utókor a szatrapa nevéről Mauszóleionnak nevezett el. Innen ered a nagyobb síremlékekre használt mauzóleum kifejezés.

Az építkezés története

A kor legnevesebb építészeit kérték fel az épület megtervezésére: Pütheoszt és Szatüroszt. Az épület négy oldalának díszítéséért egy-egy szobrász volt felelős. A monumentális terv megvalósítására egy olyan dombot választottak ki, ahonnan az egész várost be lehetett látni. Ám abban az évben, mikor a munkálatok elkezdődtek, Mauszólosz váratlanul meghalt, Artemiszia azonban eltökélte, hogy olyan sírhelyet emeltet számára, amilyet még nem látott a világ. Amikor két év múlva Artemiszia követte Mauszóloszt a túlvilágra, a sírhely még nem volt teljesen kész. A munkások azonban befejezték az építkezést. A félig kész emlékműben elhelyezték a halott pár hamvait, a bejárathoz vezető utat pedig a sírrablók elleni védekezésképp eltorlaszolták.

Az építkezést majdnem veszélybe sodorta egy külső támadás. Rhódoszt még Mauszólosz hódította meg, s amikor a szigetlakók az uralkodó halálhírét meghallották, függetlenségük elnyerése érdekében flottát küldtek Halikarnasszosz ellen. Artemiszia azonban ravasz cselt eszelt ki: megvárta, amíg kiköt az ellenséges flotta, kiszállnak a katonák, majd saját katonáival elfoglaltatta a rhódoszi hajókat, és visszatértek velük a szigetre. A rhódosziak számára kellemetlen meglepetésként az ismerős hajókból halikarnasszoszi katonák bújtak elő, és leverték a felkelést. A sírhely építését Kr. e. 350-ben fejezték be.

Az épület leírása

Az elkészült épület hírességét nem annyira különleges méreteinek, hanem szépségének köszönhette. Tervezéskor figyeltek arra, hogy a város sokrétű kultúráját tükrözze az épület. A lépcsőzetes alépítmény a mezopotámiai zikkuratokhoz hasonlított. A bejárathoz vezető lépcsősort kőoroszlánok őrizték. A márványburkolatú vályogtéglák 22 méter magas és 33X39 méter alapterületű tömbje zárta magába a sírkamrát. A lépcsőkön isteneket, istennőket, görög ruhába öltözött embereket, nagy csatákat vagy vadászatot ábrázoló szobrokat helyeztek el. A lépcsősor tetején lévő pódiumot fríz díszítette. Ezen állt a 36 darab ión stílusú oszloppal körülvett görög stílusú halotti templom (a hosszabbik oldalon 10, a rövidebbiken 8 oszlop lehetett). Az oszlopok között szépen faragott, vélhetően Mauszóleosz családját ábrázoló márványszobrok álltak. Az oszlopok 9 méter magas, piramis formájú tetőt tartottak, párkányát körös-körül oroszlánszobrok díszítették. A kb. ötven méter magas épületet egy pazar quadriga (négyes fogat) koronázta, a négylovas harci szekéren Mauszóloszt és Artemisziát ábrázolták.

450px-The_maussolleion_model_dsc02711-miniaturk_nevit

A mauzóleum utóélete

A csodálatos épület több évszázadot vészelt át viszonylag sértetlenül. Kr. e. 334-ben Nagy Sándor elfoglalta a várost, de a mauzóleumban nem esett kár, ahogy a várost többször elpusztító kalóztámadások során sem. A középkorban azonban földrengések sorozata romba döntötte az építményt, csak az alapok maradtak meg.

A XV. században aztán a rhódoszi johannita lovagrend megbízásából a bodrumi vár építéséhez elhordták a mauzóleum köveit, a dísztárgyakat elvitték. A legendák szerint a lovagok fedezték fel a király koporsóját, de csak másnap akarták felnyitni. Reggelre azonban a sírt kirabolták, a lovagok pedig nem egymásra, hanem a helybéli muszlimokra gyanakodtak.

1523-ben Nagy Szulejmán foglalta el Halikarnasszoszt, és a törökök a síremlék utolsó darabjait is felhasználták.

1846-ban az angolok kezdték el a kutatást, Charles Thomas Newton és csapata éveken át kereste a mauzóleum maradványait. 1857-ben végül sikerrel jártak. Az ásatások során előkerült a tetőt díszítő szekér két hatalmas kőkereke, néhány fríz és szobor, köztük egy férfialak, vélhetően Mauszóloszé is. A feltárt leletek és a lovagok által elvitt darabok azóta a British Museum gyűjteményének részét képezik. Amikor Cevat Sakir, egy török író II. Erzsébet angol királynőnek címzett levelében emlékeztetett, hogy a mauzóleum darabjai „nem lelhetnek igazi otthonra London ködös és szürke égboltja alatt”, akkor a felvetésre a következő, angol humort (is) jól példázó választ kapta: „Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a kérdésre. A Mauzóleum termének mennyezetét átfestettük kékre.”

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.