A hellenisztikus kor művészete
2013/09/25 08:00
1166 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat kilencedik része arra hivatott, hogy a hellenisztikus kor kultúrájáról átfogó képet adjon. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak.

Tér és idő

A hellenisztikus kor Nagy Sándor hódításaival kezdődik és a római hódításig, Achaia provincia létrehozásáig tart. (Kr.e. 336 - Kr.e. 146. Van, aki Kr.e. 30-ig Egyiptom meghódításáig datálja a korszakot.) Nagy Sándor birodalma a Balkán görögök lakta térségeire, Kis-Ázsiára, Ázsia nyugati és középső részére (az Indusig), a Közel-Keletre és Észak-Afrikára terjedt ki. Nagy Sándor hatalmas birodalma szétesett a nagy hadvezér halála után (Kr.e. 323), a meghódított területeken pedig makedón/görög hadvezérek irányításával hellenisztikus királyságok jöttek létre. A görög hódítók és a helyi kultúrák összeolvadásából jött létre a hellenizmus.

395px-Nike_of_Samothrake_Louvre_Ma2369_n4

Építészet

A várostervezés jelentősége nem változott a klasszikus korhoz képest, továbbra is derékszögű úthálózatokat terveztek, melynek középpontjában az agora állt. A vagyonosabb réteg gazdagodása lehetővé tette az előkelők és az uralkodók pazar, gyönyörűen díszített magánpalotáinak megépítését, a szegényebbek számára pedig bérházakat húztak fel a nagyvárosok erre kijelölt negyedeiben. A túlzó díszítés miatt szokták „barokkosnak” is nevezni a hellenizmus építészetét. A paloták mellett egyéb impozáns épületek is születtek: pl. kétszintes sztoák, amelyek vendégfogadóként, kereskedelmi központként vagy irodaépületként is funkcionáltak.

Alexandriában ekkor épült a világítótorony (Pharosz), az ókor legnagyobb könyvtára és tudományos központja (Muszeion), valamint keleti szokás szerint hatalmas síremlékeket készítettek az uralkodók (és hitveseik) számára (pl. a halikarnasszoszi mauzóleum). A templomok alaprajza egyre bonyolultabb lett, ezzel a mesterségbeli tudást lehetett bizonyítani. Az oszloprendek közül a legdíszesebb, a korinthoszi a legelterjedtebb és ekkor kezdték el alkalmazni a boltívet és a boltozatot.

Szobrászat

0_Spinaro_-_Palazzo_dei_Conservatori,_Musei_Capitolini_(2)

A korábbi harmónia, egyszerűség és mértékletesség helyébe a szenvedélyesség ábrázolása lépett, a személyes érzelmek, a mozgás uralják a szobrokat és a domborműveket, s ezzel együtt megjelenik a humor és a drámaiság is az ábrázolásokon. A női test szépsége korábban is fontos téma, de a hellenizmusban ez már egyértelműen érzékiséggel párosul. A szépség mellett azonban megfigyelhető egy újfajta realizmus, vagyis a kor alkotói számára az idős kor, a rokkantság, a betegség, sőt a groteszk is lehet téma, a csecsemőket pedig már nem kicsinyített felnőttként ábrázolják. A korszak kiemelkedő művésze pl. Praxitelész.

A frízeken, domborműveken megjelenő alkotások is dinamikusak, a személyes érzelmek fokozott ábrázolását figyelhetjük meg e műveken is. A domborművek egyik fontos jellemzője, hogy szakítottak az izokepháliával, vagyis az alakok feje már egy magasságban van, ezzel is a dinamikus hatást erősítik.

Festészet

A korábbi monumentális festészeti technikák mellett egyre nagyobb teret kap a freskókészítés, de több olyan alkotás is van, ami mozaik formában maradt fenn (pl. Az isszoszi csata c. mű). Egyértelműen az újfajta politikai légkörnek tudható be, hogy a korábbinál sokkal jelentősebb lett az udvari művészet, azon belül is az uralkodók ábrázolása. Kiemelkedő alakja pl. Apellész, Nagy Sándor udvari festője.

További érdekes ötletek

  • Tervezd meg kedvenc történelmi vagy irodalmi hősöd mauzóleumát és az azt díszítő szobrokat, frízeket! Figyelj arra, hogy ezek tematikája illeszkedjen az illető életművéhez! Ha tudod, rajzold is le ezeket, ha nem, akkor készíts el a kőfaragók számára egy leírást tartalmazó tervet.

Tudásbázis

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.