A hét születésnaposa: Bozsik Yvette
2004/08/13 08:00
705 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A kortárs magyar táncélet talán legkülönösebb alakja ünnepli születésnapját ezen a héten. A kiismerhetetlen, ártatlan és botrányos, de mindenképp figyelmet megragadó koreográfus-táncosnő: Bozsik Yvette. Őt köszöntjük!

A táncművész-koreográfus talán azzal is vonzotta magára a szakma és a közönség egyre élesebb figyelmét, hogy darabjaiban folyamatosan tabutémákat feszeget, mit egyedi formavilággal, sajátosan fanyar humorral tesz. Látványos produkciói felkavarják, megdöbbentik, gondolkodásra kényszerítik a nézőt, hiszen Bozsik Yvette produkciói mindig az érzelmekre hatnak. Látványos, de szakmailag nehezen bejárható út ez. Talán ezért is sikerült előbb külföldön hírnevet szereznie, s csak utána elfogadtatnia magát itthon. De végül ez is sikerült, s számos elismerés nyugtázza működésének elismert voltát. Ahhoz, hogy bármilyen formát hatékonyan tudjon bontani valaki, ismernie kell az alapokat is. Bozsik Yvette is a klasszikus alapok elsajátításával kezdte pályáját. A tradicionális balettiskolában alázatot és fegyelmet tanult, de lelkében már akkor másról szól számára a tánc. Az iskola elvégzése után még évekig táncolt egy klasszikus balettcsoport vezetőtáncosaként, de közben már az alternatív műfaj irányába is kacsintgatott.

Pályájának gyökeres változását az hozta, amikor 1986-ban találkozott egy képzőművésszel, akivel performance-okat kezdett készíteni, és megalakította első társulatát, a Természetes Vészek Kollektívát. Sikeres előadásaikkal beutazták a világot, s méltó hírnevet szereztek maguknak. De mert az idő előrehaladásához a változások is hozzátartoznak, elérkezett a pillanat, amikor Bozsik Yvette 1993-ban kivált a csoportból, hogy előbb Szegeden koreografáljon, majd létrehozta önálló csoportját, "Bozsik Yvette Társulat" néven. 1993 óta a Katona József Színházban is koreografál, és évente rendez egy-egy új darabot, ami már nem nevezhető pusztán táncnak, hanem nagyon sokszor verbális színház is. (Legutóbb például az Állatfarm volt ilyen.) A nevével fémjelzett alkotások közben egyre professzionálisabbakká váltak, és a nézők felé is egyre nyitottabbak lettek. Mondhatni, ő volt az, aki be tudta vinni a közönséget a kortárs táncra. Hiszen műveivel mindig erőteljes hatást tudott elérni, s talán ez a legtöbb, ami ezen a területen elvárható.

"Nem tudok beállni csak a táncos világba, mert nekik túlságosan színházas, amit csinálok, a színháznak meg túlságosan tánc. A kettő között én mindig ide-oda ugrálok, utazgatok, hiszen ilyen szempontból mindegy, hogy mivel fejezem ki magam. Nem az eszköz a fontos, hanem a tartalom. Nagyon sokat használom az irodalmat is. Készült koreográfiám Sartre: Zárt tárgyalására, Genet: Cselédekjét is megkoreografáltam, Kafkának a Kastélyát Joseph K. szerelmei címmel, de Petőfi János vitézét is. Aztán vannak olyan darabjaim, amik abszolút a képzelet szüleményei, de van úgy, hogy csak a zene inspirál, például a Kabarénál. A csoportterápiánál a táncosok személyiségét bontottam ki, abban például semmi történet nem volt, csak a tánc.

A központi dolog természetesen én vagyok benne. Az én saját érzéseim, vágyaim, problémáim, vagy valamilyen társadalmi kérdés. Ezeket fogalmazom meg mindben a saját szűrőmön keresztül." -nyilatkozta a születésnapját ünneplő művésznő. A hazai elismerésekre vonatkozó bizonyíték, hogy 1994-ben megkapta a Harangozó Gyula-díjat, 2000-ben Érdemes Művész lett, a tavalyi évben pedig a Francia Köztársaság Lovagrendjét érdemelte ki. Nemzetközi sikerei közt szerepel, hogy három alkalommal is neki adták az Edinburgh-i Fesztivál Nemzetközi Kritikusi Díját és az Independent és The Herald című lapok különdíjait. Táncos-koreográfus volta mellett a legjobb színésznőnek járó díjat is kiérdemelte a Vak vagányok című film főszerepéért. S ezeken túl társulata is számtalan díjjal tért haza különböző fesztiválokról. Tehették is, hiszen a világ nagyon sok helyén megfordultak Ausztráliától kezdve Hong-Kongig.

Sikereinek hatására elérte, hogy nemzetközi hírű előadókkal dolgozhatott együtt. A legbüszkébb arra, amikor John Lurie színész-zenész komponált számára zenét, akinek erre a célra külön felvett szaxofon szólójára táncolta Bozsik Yvette az ő szólóját. Diamonda Gallas amerikai énekesnővel is dolgozott együtt, valamint angol és francia előadóművésszel, és svájci táncosokkal is. De a magyar művészekkel is nagyon jó kapcsolatokat ápol. Halász Péterrel, Fischer Ivánnal, Mészáros Mártával, Tímár Péterrel, Bacsó Péterrel, Janisch Attilával. A legnagyobb jutalmat az utóbbi időkben az jelenti számára, hogy egy kisbaba boldog édesanyja lehet. "A kisbaba születése számomra a kiteljesedés. A magánéletem is rendben van. Persze hullámvölgyek szoktak lenni, de a gyerek bárminél fontosabb: ezt nem éltem még át eddig. Amíg meg nem született, a saját karrierem volt a legfontosabb, ez most már megoszlik. Hatalmas boldogság."

Képek forrása

  • www.ellenfeny.hu
  • www.filmkultura.iif.hu
  • balkon.c3.hu
  • www.ontheglobe.com

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.