A himnuszok himnusza
2014/08/15 08:00
523 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Minden nemzetnek megvan a saját nemzeti himnusza, mely az adott ország történetébe, nemzeti identitásába ad betekintést, nem mellesleg pedig bárhol is csendül fel a vershez, ódához kapcsolódó dallam, biztosra vehetjük, hogy annak az államnak minden egyes lakója ismeri a dicsőítő sorokat.

dionisziosz-szolomosz Himnuszok mindenhol

Már kisiskolás korban tudják a gyerekek, hogy hazájuknak mi a nemzeti himnusza, hogy hangzik az a bizonyos vers, az a néhány sor és dallam, amely saját népüknek „megkülönböztető éneke” szerete a világban.

Mert hogy általában csak néhány versszakról van szó, amit illik ismerni, tudni, s keletkezésének története is fontos része az adott kultúrának. A mi modhatni könnyű helyzetünkkel szemben azonban nincs ennyire egyszerű dolguk a görögöknek, akiknek nemzeti himnuszát Dionisziosz Szolomosz vetette papírra.

A görög hagyományok ihlették

A görög költő Zakinthoszon született, majd Olaszországban tanult, és első verseit is olasz nyelven írta. 1818-ban visszatért hazájában, s a hazai népköltészet, a görög népi hagyományok, a népnyelv iránt való érdeklődése ösztönözte arra, hogy a klasszikus és romantikus nyelvi világot beépítse és elegyítse alkotásaiba. Mindezen népiség és az ehhez kapcsolódó szabadságvágya sarkalta olyan művek írására, amelyek jelentős hatással voltak a krétai reneszánsz lírára.

A zakinthoszi asszony című költői prózája, valamint a töredékekben maradt eposzkísérlete mellett, az Ostromlott szabadok is azt a szellemi vonulatot erősítik, amely végül számtalan epikus alkotásban valamint a Himnusz a Szabadsághoz strófáiban folytatódott. Annak a bizonyos himnusznak, mely Mandzarosz zenéjének köszönhetően ma a görögség nemzeti himnusza.

158 versszak

S hogy mitől oly különleges Szolomosz ezen alkotása? Attól a 158 versszaktól, amelyet valószínűleg senki sem tud végig elszavalni egész Görögországban. E hosszú költeményt az 1821-es évi Oszmán Birodalom ellen vezetett nemzeti felkelés ihlette, s bár a forradalom óta népszerű volt, s gyakran hangzott el hazafias események keretében, mégis hosszú ideig egy német himnuszhoz hasonló királyi himnuszt használtak az ünnepségek alkalmával.

Hivatalosan 1864-től használják, ehhez azonban szükség volt arra, hogy 1828-ban a korfui Mandzarosz zenét komponáljon a mérhetetlen hosszú költeményhez, pontosabban annak első két versszakához, amely aztán a nemzeti himnusza lett Görögország mellett Ciprus szigetének is. Magát a költeményt  Szolomosz és Trikoupissz függetlenségi háborúról folytatott beszélgetéses ihlette. A magyarra fordított két versszak is arról tanúskodik, hogy Eleftheria- a Szabadság tulajdonképpen egy jelképes nőalak, s bár nem olyan erotikus és földi mint Delacroix nőalakja, ősi görög istenre hasonlít, aki lesújt kardjával.

Nemzeti identitás

Ereje hatalmas, ősi erőkből táplálkozik, akár csak a hellén hősök, dicsőséget szerez bátorságának köszönhetően, s ezzel elnyeri méltó hatalmát, amellyel mintegy tiszteleg a függetlenségért vívott háborúban elesett hősök előtt. Hasonlóan tehát más ország nemzeti himnuszához, a görög himnusz első két verszaka is arról tanuskodik, hogy a nemzeti identitás, a nemzeti hovatartozás, a szabadság iránti vágy ihlette abban a korban, amikor Európa-szerte szabad, független nemzetállamok voltak alakulóban.

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.