A klasszikus görög művészet
2013/09/18 14:52
3333 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat nyolcadik része arra hivatott, hogy a klasszikus görög művészetről adjon átfogó képet. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó. Mivel a képművészet alapvetően gyakorlati tevékenység, ezért a cikkben találhat az olvasó javaslatot arra is, hogy saját diákjai számára hogyan teheti kézzelfoghatóbbá mindazt, amit elméletben elsajátítottak.

Az Akropolisz

Tér és idő

A klasszikus kor a Kr.e. V.-IV. század közötti kulturális virágzás korszaka. Politikai értelemben is mozgalmas időszak, hiszen ekkor zajlottak a görög-perzsa háborúk (Kr.e. 492-448), majd a déloszi szövetség élén Athén befolyása alá kívánta vonni a görög városállamokat, s ez elvezetett a Spárta vezette peloponnészoszi szövetséggel vívott háborúhoz (Kr.e. 431-404). A háborúk okozta gazdasági, társadalmi és politikai válságból majd a makedón uralom jelent megoldást a hellének számára. A művészetek központja ekkoriban Athén, ahol az építészet, szobrászat nagyszabású alkotásai készültek el.

Építészet

A görög kőfaragó mesterek technikai tudása bámulatosan magas színvonalat ért el az archaikus kor végére. Az építészek és a jól képzett kőfaragók, szobrászok kezdetleges szerszámaikkal a hatalmas kőtömböket olyan pontosan faragták ki, hogy az összeillesztéskor centiméternyi eltérés sem lehetett. A görög építészetet a tervszerűség, a szabályok tisztelete is jellemzi, keresték a legkedvezőbb arányokat. Az egyes oszlopok formájában, valamint az oszlopokat lefedő és az épület egész terét áthidaló gerendázat összeállításában, a részletek kiformálásában állandóan ismétlődő szabályokat figyelhetünk meg.

Ebben a korszakban megfigyelhető a városépítészet szabályozása. Bár a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a lakóépületek művészi kiképzésének igénye is megjelent, de a középületek jelentősége a korábbiaknál jobban megnő. Az agora, gümnaszion (tornacsarnok), a stadionok (versenypályák), a hippodromok (ló- és kocsiversenypályák), templomok, a theatron (a hegyoldalakba vájt és szabadtéri színház) a poliszok mindegyikében megjelentek, egyre gazdagabb és művészibb kivitelezéssel.

Az archaikus korban megjelent tendenciák folytatódtak. A görög építészet jellegzetes alkotóelemeiként uralkodóvá váltak az oszloprendek. A dór a férfitest arányai szerint készült, ión a női test arányait tükrözi. Ez azt jelenti, hogy a dór oszlop robosztusabb, az alsó átmérőjének 4-6,5-szöröse, a iónnak pedig 8-10-szerese az oszlop magassága. A oszloptest nem henger, hanem vájatsor (kannelúra) tagolta, a dór esetén 16-20, a ión oszlopokon pedig 24. Az utóbbi a díszesebb oszlopfő, mert egy kettős spirált alakítanak ki a tetején. A hagyomány szerint Kallimakhosz szobrász-építész találta fel a legdíszesebb oszlopot, az ún. korinthoszi-t. Ennek oszlopfője alsó részén akantuszlevelek futnak körbe, fölül pedig pálmatest díszíti.

Gyakran használtak ember alakú ún. oszloptámaszokat, ahol a férfit atlasznak, a nőt pedig kariatidának nevezték.

Az érett klasszikus kor (Kr.e.450–400) csúcsteljesítményei a periklészi Athén Akropoliszán emelt épületek.

Szobrászat

A korai klasszikus stílus átmeneti időszakát szigorú stílusnak is nevezik, már tudnak életkort jelezni az emberi testen, különböző arckifejezést ábrázolni. A klasszikus korszak művészei az emberi test harmonikus arányait keresték, és a kialakított kánon (arányszabályok) segítségével alkottak. De fontos, hogy nem mérnöki pontosságú alkotások csupán ezek a tökéletes szobrok, hanem a derű, a mérséklet, az arány, az egyensúly megjelenítői is. Az alakok kontraposztban állnak, ami az ellentétes irányú mozdulatok egyensúlyi helyzetét jelenti, a testsúly az egyik lábra, csípőre tolódik, a testtartás lazává válik. Ezzel sokkal lendületesebb, természetesebb látványt nyújtanak a korábban készült szobroknál. Az elkészült alkotások a test organikus ismeretéről árulkodnak, mintául rendszerint az olimpiai játékok nyertes atlétái szolgáltak. A görög eszmény szerint a testi tökéletesség és az erkölcsi jóság találkozása a legmagasabb rendű érték, ez a kalokagathia. A korszak legjelentősebb művészei pl. Pheidiasz, Mürón, Polükleitosz, Praxitelész voltak. A frízeken is a kiegyensúlyozottság uralkodik, a korszakban jellemzően a fejek egy magasságban helyezkedtek el, ez az izokefália.

Festészet

A korai klasszikus korszakban már árnyékolás nélkül is plaszticitást tudtak adni a festett alakoknak, ezért ezek fejét jobbára oldalról ábrázolták. A monumentális festészet alkotásaival díszítették a hatalmas középületeket: híres csaták, legendás események jeleneteivel. Pheidiasz unokaöccse, Panainosz, például a marathóni csatát festette meg. Az érett klasszikus korban már megfigyelhető az árnyékfestés például Apollodórosz monumentális alkotásain. A vörös alakos vázafestészet továbbra is jellemző, de vonalkázással a fehér alapú vázákon már tudták érzékeltetni az árnyékot ill. térbeliséget. Bár az alkotások római másolatai fehérek, az elemzésekből kiderült, hogy a frízeket eredetileg gyakran festették.

További érdekes ötletek:

  • Gyakorlati feladat: tervezz meg, majd agyagból készíts el egy méretarányos görög oszlopot! Érdemes a dór vagy a ión oszloppal próbálkozni, ezek kialakítása egyszerűbb.

Tudásbázis

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.