A Mechanikus Gépnarancs
2012/05/22 08:00
2501 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Ki ne hallott volna a Mechanikus narancs című Stanley Kubrick filmről? Azt azonban nem szoktuk tudni, hogy a történet nem Kubrick önálló ötlete, hanem Anthony Burgess: A Clockwork Orange (Gépnarancs) című regényének adaptációja. 1962-ben, ötven éve készült el Burgess főműve, ez a megosztó sikerkönyv. 

mechanikusnarancs_520

De vajon mitől durrant ekkorát ez a bizonyos narancs, miért lett A Clockwork Orange a kor legnagyobb botránykönyve, Kubrick filmje pedig az egyik legnépszerűbb és legkedveltebb mozi (az Imdb.com listán a hatvanadik legkedveltebb filmként tartják számon)? Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, érdemes egy kicsit átnézni,  miről is van szó tulajdonképpen.

A szerző - Anthony Burgess

anthonyburgess_200 John Burgess Wilson angol regényíró 1917-ben született Manchesterben és Londonban hunyt el 1993-ban. Az írás mellett zeneszerzőként, zongoristaként, műfordítóként, nyelvészként, újságíróként és tudósítóként is tevékenykedett. A sokoldalú művész élete is több helyszínen zajlott: Anglia mellett hosszabb ideig él az Egyesült Államokban majd Ázsiában.

A katolikus családban nevelkedett Burgess korán elveszítette édesanyját, ezután nagynénje viselte gondját, apja ugyanis iszákos volt, akire Burgess „távoli idegenként” gondolt. A nagynénje vezette dohánybolt és kocsma feletti lakásban nevelkedett, ahol magányosan teltek a mindennapjai. Hogy szórakoztassa magát megtanult kottát olvasni, majd zongorázni. A zene mellett olvasással ütötte el az időt, apja ugyanis egyszerre végzett szellemi és fizikai foglalkozást is, így könyv és zongora is állt a kicsi, piszkos lakásban. Bár Jacknek hívták, dacból felvette az Anthony keresztnevet, később már csak ezt használta, könyveit is ezen a néven jelentette meg.

Több iskolában is tanult és már igen korán publikált is: első írását 11 éves korában jelentette meg a Daily Express. Látványos eredményei révén átkerült egy katolikus gimnáziumba, ám Burgess utálkozott a szigorú vallásos rend láttán és végleg elfordult az egyháztól és a katolikus vallástól. Továbbra is sokat olvasott, kedvenc szerzője James Joyce volt.

A középiskola után egyetemi diplomát szerzett; angol irodalmat hallgatott. Bár zenei tehetsége már korán megmutatkozott, igazán csak egy rádióműsor után fordult a zene felé: Claude Debussy egyik művének fuvola dallama meghatározó fordulatot hozott a fiatal irodalmár számára. Zeneszerző akart lenni, de családja nem tudta támogatni, ráadásul néhány évvel később apja és nevelőanyja is elhunyt. Burgess magát tanította, míg be nem hívták katonának.

Később megházasodott (felesége Llewella Jones) és sokat utazott. Eleinte tanárként dolgozott Angliában, majd később Malajziában – itt kezdte írni első regényét is. Borneóban élt és dolgozott, amíg London haza nem szólította. Főállású író lett felesége anyagi támogatás révén, akivel ugyanakkor nem ápolta a legjobb viszonyt, a házasságból gyermekük sem született.

Első felesége 1968-ban meghalt, a férfi pedig újraházasodott: egykori szeretőjét, Liliana Macellari-t vette feleségül. Máltán, Rómában, Provnce-ban élt, majd a hetvenes években Londonba költözött. Később ezt is megunta, és Monacóban telepedett le. Halála után itt is temették el, bár Londonban hunyt el tüdőrák következtében.

Íróként és újságíróként is sokat írt. Jellemzően fikciós témájú regényei születtek. Több irodalmi tanulmánya is megjelent, de fordításairól (közel tíz nyelven beszélt) és újságírói munkásságáról is híres. Utazásai is nyelvtudásához kapcsolódik: kihallgatásokhoz hívták.

A regény – Gépnarancs

mechanikusnarancs_200 A Gépnarancs 1962-ben jelent meg. Hatása kettős volt: részben ünnepelték, míg sokan megbotránkoztak, megint mások egyszerűen nem értették, ám nem volt olyan olvasója, aki közömbös maradt volna a Gépnarancs iránt.

A regény főszereplője kicsi Alex saját bandával rendelkezik, akik kisebb-nagyobb bűncselekményeket követnek el nap mint nap. Rablások, rongálás, sőt egy alkalommal nemi erőszakot is elkövetnek. Alex saját családját is rettegésben tartja, ám karaktere korántsem egyszerű nyers erőszakosság: az igazi ellentmondás a fiatal fiú karakterében kifinomultsága és nagyvonalúsága. Csak klasszikus zenét hallgat, a koldusnak whiskyvel fizet, nagyvonalú és „menő”, amolyan luxusélettel. A sok elkövetett bűn nem marad megtorlatlan, Alex pedig börtönbe kerül, ahol egy eljárással kiölnek belőle minden erőszakos hajlamot. Így azonban már nem tud otthon lenni egykori világában – szabadulása után családja eltaszítja, az egykori barátok átálltak a másik oldalra, rendőrként verik agyon az egykori bandavezért. Az öngyilkossági kísérlet után pedig jön a felismerés: Alex felnőtt.

A középpontban az erőszak és a szabadság kérdése áll. A kamaszkori lázadás a felnőtt társadalommal szemben, az elidegenedés szülte agresszió szélsőséges tetteket szül. A hatalomvágy és a gyűlölet szülte düh ellenpontja a jóság és a szabadság, melyek nem elválasztható értékek. Erre mutat rá a regény legfontosabb gondolata: „A jóság belülről fakad (…). A jóságot választjuk. Ha az embernek nincs meg a választási lehetősége, megszűnik ember lenni.”

A regény számos ponton hozható összefüggésbe Burgess életével. A szerző feleségét egy alkalommal három katona megerőszakolta, az esemény évekre felzaklatta Burgesst, ez a momentum pedig a Gépnarancsban is megjelent. A banda által használt szleng-nyelv, a Nadsat az angol és az orosz nyelv ötvözetéből született, a fiataloknak a felnőtt társadalomtól való elhatárolódását érzékelteti.

A címmel kapcsolatban több magyarázat is létezik: Burgess egy alkalommal a kocsmában hallhatta a clockwork orange kifejezést, de az orang szó maláj nyelven embert is jelent. A mechanikus ember részben utalhat az elidegenedett, életüket mechanikus ismétlődésben élő emberekre egyfajta társadalomkritikaként, míg a narancs húsos, ízes leveses valójával az élet metaforája. 

A film – Mechanikus narancs

mechanikusnarancsfilm_200 Stanley Kubrick 1971-ben vitte vászonra Burgess adaptált regényét, a Clockwork Orange-t. A Ragyogást, Dr Strangelove-ot és a 2001 Űrodüsszeát is jegyző rendező legismertebb munkája a Mechanikus narancs.

A filmet harminc évre maga a rendező vonta vissza és csak halála után mutatták be újra. Pedig kevesen hitték volna, hogy ez a regény egyáltalán filmre vihető, Kurick pedig vibráló, látványos érzékletes köntösbe bújtatta ezt a művet, olyanba, mely még ma is érezteti hatását részben persze a történet elévülhetetlen üzenete miatt. A fehérruhás, keménykalapos Droogs-banda vezetője Alex De Large-ot Malcolm McDowell alakítja. A négy Oscar-díjra jelölt alkotás szürrealista álomvilágként jelenik meg a néző előtt.

A film bemutatása után rengeteg támadás érte Burgess-t, aki egyedül maradt a film és a regénye védelméért folytatott harcban. Az alkotás ráadásul nem egy tipikus közönségfilm, így a kiadónak is sok problémája akadt vele. Mégis az egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású filmtörténeti alkotássá vált és ebből a fényéből mára mit sem vesztett.

A képek ide, ide és ide kattintva érhetőek el.

Te olvastad a Clockwork Orange-ot? Láttad Kubrick filmjét? Esteleg mindkettőt? Neked mi a véleményed róluk? Válaszolj kommentben! 

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.