A rádióénekes
2004/12/01 08:00
1958 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Mára szinte a legalaposabbnak számító lexikonok is kihagyják Weygand Tibor nevét, pedig kora egyik legnépszerűbb énekese volt. Jellegzetes hangja még hallható néhány sercegő lemezen, ahogy azt énekli: "Szerelemhez nem kell szépség" vagy, hogy "Van Budán egy kis kocsma..."

Azóta már nemcsak a budai Vén diófa békebeli hangulata merült el a feledés homályába, hanem az ott termő régi nóták és azok éneklői is. Pedig nemcsak annak a kornak jelentettek meghatározó mérföldkövet, hanem a hazai zenetörténetnek is. Weygand Tibor sikere a rádió sikere is volt egyben, és fordítva is. A '20-as évek közepén feltűnt rendkívül jó hangú, kellemes megjelenésű fiatalembert a plakátok is úgy hirdették, mint népszerű "rádióénekes"-t, kinek nemcsak a slágerdalokhoz volt nagyszerű érzéke, hanem a jazzhez is, és aki nagy szerepet játszott a műfaj népszerűsítésében. Wiegenaui Tibor néven született 1905. november 27-én a Fejér megyében található Alcsúton. Iskolába már Budapestre járt, érettségi vizsgáit az Attila utcai Werbőczy, ma Petőfi Gimnáziumban tette le. Minden jel arra utalt, hogy sportoló lesz belőle, hiszen Magyarország ifjúsági gyorsúszó bajnokságát négyszer is megnyerte, és a könnyűsúlyú bokszban is háromszoros bajnok volt. Aztán mégis másképp alakult...

Énekesi karrierjét egyik osztálytársának, Polgár Tibornak köszönhette, aki a húszas években a Rádió egyik vezető munkatársa volt, és ki állást kínált barátjának. Persze nem tálcán nyújtotta elé az énekesi karriert, illetve csak majdnem. Eleinte ugyanis füttyművészi minősítésben aratott sikereket, majd felfigyeltek különleges szép baritonjára is, és onnantól kezdve rendszeresen énekeltették. Nem csak hangja volt kellemes, ő maga is muzikális alkatnak mutatkozott. Ennek megfelelően képezte is magát. Elvégezte a Nemzeti Zenedét, méghozzá kitüntetéssel. Jó megjelenését pedig színészként kamatoztatta Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden és a fővárosban is. Számos nyári színpad mellett megfordult a Belvárosi, a Royal és a Vígszínházban is. Fellépett kabarékban és varietékben, amikor pedig nem ő állt reflektorfényben, gyakran kísérte művésztársait a háttérben zongorán.

Vele készült a legtöbb gramofonfelvétel a harmincas években Magyarországon, egy 1936-os kimutatás szerint ennek száma több mint ezerre tehető. Turnézott vidéken és külföldön egyaránt. Sikeresen mutatkozott be Bukarestben, Bécsben, Németország több városában, Franciaországban, sőt még a londoni Carlton színházban is.Természetesen az új csoda, a mozi sem kerülte el. Az első magyar hangosfilmek egyikének, a Nevető Budapestnek például főszereplője volt, amiben nem csak prózai színészként alakított, hanem két saját szerzeményét (Köszönöm, kicsikém és Ne haragudjon rám) is elénekelte. Ezután sok filmben feltűnt szólóénekesként, de prózai szerepéről is tudunk még. Énekelt többek között a Budai cukrászda, a Duna-parti randevú, a Meseautó és a Karosszék című filmekben is. Az 1934-ben készült Emmy című huszártörténetben a vokálegyüttes tagjaként szerepelt. A kvartettben Erdélyi Mici: Rendes kislány című foxtrottját kísérte. László Sándor zenés kisfilmjében, a Magyar triangulumban a híres angolkeringőt, az Ilniczky László szövegére írt Álmaim királya: Budapest címűt a Weygand Tibor, Szabó Miklós és Melha Kálmán alkotta férfi énektrió adta elő. Ez a zenei anyagra vágott budapesti montázst azóta is mint hangulatos ős-klipet emlegetik gyakran.

A negyvenes években csökkenni kezdett népszerűsége, ezért civil állásban helyezkedett el. Tisztviselője lett az Országos Mezőgazdasági biztosítónak, de emellett továbbra sem utasította el a Rádió felkéréseit. Neve a második világháború után is gyakran feltűnt különböző könnyűzenei hangversenyek plakátjain, de akkor már nem vált meg az OTI mezőgazdasági osztályától. Sőt, egy idő után az éneklést is teljesen abbahagyta. 1951-ben megnősült, felesége Szolokmay Magda, Kállai Miklós közeli rokona lett. A több nyelven is kitűnően beszélő Weygand Tibor a Forgácsolószerszámok gyárában dolgozott kalkulátorként, majd a "Rákosi Mátyás" Művek Csőgyárában főkalkulátorként, később pedig a Híradástechnikai Intézethez került. A nyugdíjazás azonban már a Technoimpex külkereskedelmi vállalatnál érte. Miután házassága nyolc év elteltével megromlott, elvált feleségétől és 1965-ig édesanyjával élt. Akkor újra fellobbant benne a szerelem, és házasságkötésre készült, de frigyének megkötése előtt néhány héttel szívrohamot kapott és 1965. június 12-én meghalt. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Weygand Tibor legnagyobb slágerei

  • Legyen a Horváth-kertben Budán
  • Van Budán egy kis kocsma
  • Szerelemhez nem kell szépség
  • Harminckettes baka vagyok én
  • Teve van egypúpú
  • Pardon, pardon szenyora
  • Budán, este tíz óra után
  • Orgonavirág, gyógyítsd meg a lelkemet
  • Engem még nem szeretett senki
  • Százszor szebb a páros élet
  • Voltál-e már boldog Pesten?
  • Álmomban egyszer
  • Miért vidám a kenguru?
  • Tegye a szívére most a kis kezét
  • Kérem, hogy mesélje el
  • Jaj, a Sári
  • Kevés nekem
  • Percenként mást akarsz
  • Kelemen sógor mit csinálsz?
  • Ramona
  • Hol lesz, kislány, holnap hatkor?
  • Nagy, nagy Váradon
  • Ringató kék Balaton
  • Ha hallok valami rosszat
  • Milyen szép

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.