A román stílus Magyarországon (X-XIII. sz.)
2014/07/03 13:41
1177 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A magyar művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat első része mutatja be a romanika képzőművészetét. A lexikális ismeretek összegyűjtése elsősorban a tematikus, rendszerező ismétlést segíti, amire akár az adott témakör végén, akár a tanév végén sort keríthetünk. Minden esetben törekszünk arra, hogy az anyaggyűjtést segítendő a témához kapcsolódó, a Sulinet Tudásbázisban megjelent tananyagokat összegyűjtsük, ezeket a megadott linkek segítségével éri el az olvasó.

724px-Lébény_01

Általános jellemzők

A Kárpát-medencében való megtelepedésnek és a nyugati típusú kereszténység felvételének logikus következménye, hogy a magyarországi művészet fejlődése a XI. századtól a nagy európai stílusok rendjébe tagozódott be. Az építkezések kapcsán külön ki kell emelni a bencés szerzeteseket, akik téríteni érkeztek az országba és ehhez kiépítették saját, nyugati mintákat követő központjaikat. Ezeket a bencés és cisztercita apátságokat és templomokat Európa-szerte nagyon hasonlóan tervezték és készítették el, hiszen a rendi regula előírásait be kellett tartaniuk.

Fontos kihangsúlyozni, hogy míg a XI-XII. században a királyi és egyházi megrendelések domináltak, a XIII. században a templomok létrehozásában egyre nagyobb szerep jutott már világi építtetőknek. Hatalmuk kifejezésére támogatták a nemzetiségi monostorok építését, s ebből az időszakból már inkább maradtak ránk falusi templomok is. A falusi templom vagy környezete általában temetőként is funkcionált. A templombelsőben vagy altemplomban történő temetkezés a birtokosok, kegyurak előjoga volt.

800px-Apátsági_templom_(8941._számú_műemlék)_7 Jáki nemzetségi monostor

Mindezzel együtt is nagyon kevés művészeti alkotás maradt fenn ebből a korból, mert az ország olykor viharos története, a háborús pusztítások maradandó nyomot hagytak.

Egyházi építészet

Szent István és Szent László törvényei egyértelműen előírják a templomépítési kötelezettséget, például: minden 10 falu építsen egy templomot. A korai Árpádok idején az uralkodók jelentős anyagi támogatást is biztosítottak az építkezésekhez. E korai épületek jó részét nyilván fából emelték, a tartósabb, kőből épült templomok Szent László uralkodása alatt jelentek inkább meg. A XI-XII. századi építkezéseink szellemi irányítói javarészt a királyi udvartartásban is jelentős szerepre jutó bencések lehettek, hiszen ők rendelkeztek megfelelő ismerettel, tapasztalattal.

Klasszikus román stílusú templomok épültek Magyarországon is: vaskos falakkal, keskeny, lőrésszerű ablaknyílásokkal. A késő romanikában jelenik meg a kapu feletti homlokzati részt uraló nagyobb rózsaablak. A templomok mennyezetét kereszt- illetve dongaboltozással fedték, mely csak kis fesztávok áthidalására alkalmas, ezért fontos szerepe volt az oszlopnak és a pillérnek. Az oszloptörzs sima, csavart vagy díszített, rendszerint zömök formájú. Az oszlopfők díszítése sokféle lehetett, a bibliai jelenetektől, keresztény szimbólumokon át az állatszörnyekig.

619px-LEBENY0347_KT041008

Követték az ókeresztény bazilikák elrendezését annyiban, hogy három vagy öt hajós templomok épültek, és az oltárnak is helyet adó félköríves apszissal záródtak. Jellemzően kváderkövekkel építkeztek. A templomok keleti tájolásúak, azaz a szentély keletre, a főkapu nyugatra, a mellékkapu pedig délre néz. A templomhoz tornyok és a keresztelő kápolna is csatlakozott. A templomkapuk tölcsérszerű mélyedésben helyezkednek el, a mélyedést gazdagon díszített oszlopok és ívek tagolják, ez az ún. kapubéllet. A kapu felett található félkör alakú részbe dombormű vagy falfestés került. ahogy az például Lébényben jól látható.

450px-Ják_főkapu1 A jáki bencés templom szobordíszes kapuzata már átmenetet mutat a gótikába.

Világi építészet

A közigazgatási feladatokat ellátó vármegye-központok jó része nem lehetett az Árpád-kor elején valódi város, jellemzően inkább római erődítmények vagy őskori földvárak helyén épültek. Ahol ilyen nem volt, gerendavázas sáncú, nagyméretű földvárakat emeltek, ahogy például Szabolcsban is. A várépítészet kezdetben lakótornyokra szorítkozott, aminek jellemző példája a visegrádi Salamon-torony és a nagyvázsonyi vár lakótornya. Az Árpád-kor végén - főként IV. Béla várépítést támogató politikájának köszönhetően - szabályos és szabálytalan alaprajzú belsőtornyos várak is épültek.

800px-Szabolcs-Earthwork A szabolcsi földvár

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.