A szaxofonlady hatodik X-e
2004/08/02 08:00
529 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A nyúlánk, nagyon "angol" arcvonású, jellegzetes "tépett" szőke frizurát viselő Barbara Thompsont a szaxofonozás nagyasszonyaként is szokás emlegetni. Játékában a női érzékenység a férfias erővel és szabadsággal párosul, fűszerezve a szenvedéllyel és az életörömmel. Az energikus hölgy éppen hatvan éves.

Barbara Thompson Oxfordban született, 1944. július 27-én. Klasszikus zenei nevelést kapott, a zeneszerzés mellett zongorázni, fuvolázni és szaxofonozni is tanult, de hamar felfigyelt a dzsessz finomságára, azon belül is John Coltrane játéka volt rá különös hatással.

A magyar közönség régi ismerőse a hatvanas évek végén megismerte Jon Hiseman dobost, kihez harminchat évvel ezelőtt feleségül is ment. Történetük legendájához tartozik, ahogy Barbara nevet adott férje zenekarának, a legendás - a közelmúltban Budapesten is koncertező - Colosseumnak. Történt ugyanis, hogy egy forró nyári napon Róma ókori műemlékei között nászutaspárként sétáltak, amikor az egykori nagy aréna előtt Barbara így szólt férjéhez: "Tudod, mit? Legyen az új zenekarod neve Colosseum".

Barbara nemcsak nevet adott a zenekarnak, hanem abban aktív zenészként is közreműködött. A hangszerelési munkálatokban vette ki részét a Colosseum olyan mérföldkő-lemezén, mint a Valentyne Suite.

A 70-es évek közepén saját zenekart alapított Paraphernalia néven, amihez hamarosan férje is csatlakozott. Ez az együttes a dzsessz-rock műfajon túllépve klasszikus és népzenei formákat is alkalmazott, ami elmélyültté és vibrálóvá tette a hangzást.
Barbara Thompson játéka a női érzékenység és a férfias erővel, valamint a szabadság nagyszerű ötvözete, melyből sosem hiányzik a szenvedély és az életöröm. Az örök kísérletező művésznő a világzenében is maradandót alkotott az 1986-os Heavenly Bodies-zal, majd az 1998-as Shifting Sands arabos motívumaival, sőt, két évvel később még egy tangólemez készítésére is adta a fejét.

Ezen túl több irodalmi ihletre is készített felvételeket, köztük Jorge Amado Zsubiábá című regényére, de feldolgozta kortárs kamarazenének és concertónak Rabindranath Tagore és Philip Larkin verseit is. Közreműködött Andrew Lloyd Webber több művében is, például a Macskákban és a Requiemben, de tv-filmzenéket is komponált.

Lady Saxophone címmel jelent meg lírai hangvételű lemeze 1995-ben, és ugyanabban az esztendőben II. Erzsébet királynőtől nemesi címet is kapott.

A 90-es évek végén kezdődő Parkinson-kór tüneteit észlelték nála az orvosok. Ezért 2001-ben visszavonult a koncertezéstől, és csak zeneszerzői munkásságát folytatta. Két évvel később azonban, mint ő maga mondta, "egészsége megóvásánál erősebb volt benne a játék szeretete", ezért vállalta, hogy beugrik a Colosseumba a nála sokkal súlyosabb beteg Dick Heckstall-Smith helyére szaxofonozni. Így játszotta végig a zenekar 2003 őszi és idei nyári európai turnéját is.

Magyarországon először 1987 márciusában lépett fel a Paraphernaliával a Petőfi Csarnokban, majd e banda élén negyedszer, utoljára szinte napra pontosan 14 évvel később a Trafóban.

A képek forrása:
www.pielachtal.com/ diavision/concert/thompson.htm

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.