A szín forradalma és a tudattalan világa
2014/08/05 15:12
1020 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A XX. század első felének társadalmi, technikai fejlődése új festői nyelvet teremtett. Bár számos avantgárd csoport jön létre, amelyek az addig művészeti irányzatokkal szemben állva új és sajátságos, egyedi vizuális és gondolati megfogalmazású alkotásokat hoztak létre. Ezek az irányzatok nem különültek el egymástól élesen, egymásra hatva fejlesztették tovább vizuális célkitűzéseiket, sőt gyakori, hogy egy-egy művész egyes alkotói korszakaiban más-más csoporthoz kapcsolódott. E cikk a dadaizmust, a szürrealizmust és a futurizmust mutatja be ezek közül.

L'Ange_du_Foyeur

Dadaizmus

A dadaizmus egy eredetileg irodalmi áramlat volt, amely az ösztöneinek és az érzékiségnek engedelmeskedő ember képzeletvilágát jelenítette meg. A mozgalom nevét egy találomra felütött szótárból választotta ki az irányzat alapítója, Tristan Tzara 1916-ban Zürichben. Az I. világháború nyilvánvalóvá tette a társadalom és a politika hazug és ésszerűtlen voltát, a rendszerek hibáit, a háború után kialakult kilátástalan helyzet pedig még tovább rontott az összképen. Az irányzat így a lázadás és a tagadás jelképe lett. Megfosztották a művészetet a még idáig valamelyest megmaradt szakrális jellegétől, tagadtak minden idealizált és biztonságot ígérő művészeti múltbéli vívmányt, ide értve – természetesen – a perspektíva illúzióját is. Kiáltványaik harcias stílusa és az eltökélt nihilizmus nagyon markáns állásfoglalást jelentett még az avantgárd világon belül is.

437px-MechanicalHead-Hausmann Raoul Hausmann: Korunk szelleme

Elítélték a múlthoz kötődés minden formáját, de a jövővel sem foglalkoztak. Tagadták a művészet utánzó funkcióját és minden olyan esztétikai normát – még a többi avantgárd irányzatét is – amelyek polgári értékekhez és a valósághoz kötődtek. Az ábrázolás lehetetlenségét érzékeltették, de a kubisták formáinak álcáját sem használták ehhez. Megvetettek tehát minden örökös elvet, szabályos rendet, logikus értelmet. Meghökkentő előadóesteket, botrányos kiállításokat rendeztek.

Összeszedték például a városi élet legközönségesebb hulladékait, és ezeket rendezték el találomra, így adva új értelmezést a szemlélőnek (ready made). A képzőművészetben új műfajokat hoztak létre, nagyon kedvelték például a kollázst, az asszamblázst, a fotómontázst. 1922-en a csoport több jelentős tagja is kivált, így az lassan elhalt. A mozgalom több szempontból is a szürrealizmus előzményének tekinthető, de hatása a II. világháború után is megfigyelhető, amikor létrejön a neodada művészet. Az irányzat ismertebb képviselői: Tzara és Duchamp mellett Arp, Picabia, Hausmann és Grosz voltak.

Marcel_Duchamp_Mona_Lisa_LHOOQ Marcel Duchamp: Mona Lisa LHOOQ

Szürrealizmus

André Breton 1924-ben fogalmazta meg az Első szürrealista kiáltványát, amelyben meghatározta a szürrealizmus lényegét. Szerinte a szürrealizmus tisztán lelki automatizmus, amelynek révén az ember kifejezni szándékozik akár szóban, akár írásban, akár bármilyen más módon a gondolkodás valóságos működését.

Így indult el az I. világháborút követő időszak napi borzalmai, válságai elől menekülve ez az irodalmi, filozófiai és képzőművészeti irányzat. A mozgalom neve francia eredetű sur realisme, azaz valóság feletti szóból származik, maga a csoport is itt, a két világháború közötti boldog békeidők Franciaországában jött létre.

A csatlakozó művészek az önműködő lelki folyamatokat, az álmot, a vágyakat, az érzékiséget igyekeztek ábrázolni. Freudra hivatkozva a tudatalatti elfojtott indulatok, gondolatok felszabadítására törekedtek. A témából fakadóan a megvalósítás sem lehetett szokványos. Sajátságos, felszabadult módon, irreális, jobbára absztrakt, a tudatalatti szimbolikájára utaló festményeket alkottak, amelyeken kizárt bármiféle perspektíva alkalmazása.

A tudattalan a hallucinációk, az álom, a szabad képzettársítás, a fantázia, az őrület megnyilvánulása miatt a képek rejtett értelme került előtérbe. Szerintük a szépség mint esztétikai kategória már nem létezik, helyette a félelmetes, nyomasztó, groteszk, bizarr felé fordultak.

The_Persistence_of_Memory Salvador Dali: Az emlékezet állandósága

A szürrealizmus nemcsak festészeti újításokat, hanem technikai és tartalmi forradalmat is hozott magával. A kimeríthetetlen fantáziával alkotott nonfiguratív formák alkalmazása egyértelműen az irracionális felé vezet, de ezt tudták fokozni – a dadaizmushoz hasonlóan - a mindennapi tárgyakból alkotott összeállításokkal. Ez az irányzat nagy hatással lesz számos későbbi neoavantgárd irányzatra. Legjelentősebb képviselői például Salvador Dali, Magritte, Joan Miro, Paul Klee, Chagall és a szobrász Giacometti voltak.

The_Tilled_Field Joan Miro: A megművelt mező

Futurizmus

Az alapvetően irodalmi gyökerű mozgalom kezdete 1909-re tehető, amikor Marinetti közzétette a Futurista Kiáltványt, s ebben meghirdette a jövő művészetének megszületését, amelynek kulcskategóriái: a mozgás, a dinamika, a sebesség, a nagyváros és a technika. A mozgalom elnevezése az olasz futuro, azaz jövő szóból származik. A futurizmusnak két nagy szellemi központja alakult ki. Az egyik a fasizmushoz közeledő olaszországi csoport Marinetti vezetésével, a másik a szélsőbaloldalhoz kapcsolódó, forradalmi elveket valló oroszországi csoport Majakovszkij irányítása alatt.

367px-1915_Dance_by_Rodchenko Rodcsenko: Tánc

Az mindkét csoportra igaz, hogy új szellemi és technikai környezetet szerettek volna létrehozni, és ehhez le kellett rombolniuk a régi korok művészeti hagyatékát. Ők ehhez az agresszió, sőt háborúpárti nézetek hirdetésétől nem riadtak vissza. Ahogy Majakovszkijék megfogalmazták a Pofonütjük a közizlést című kiáltványban: „Le akarjuk rombolni a múzeumokat, a könyvtárakat, az akadémiák minden fajtáját, és harcolni akarunk (...) minden megalkuvó vagy hasznos hitványság ellen.”

Művészetük alapja a mozgás, a dinamika ábrázolása, s ezért egy képen akarták ábrázolni a különböző mozgásfázisokat, ezzel is kifejezve a sebességet, dinamikát. A futurizmus tehát akcióművészetnek is tekinthető. Gyakran alkalmaztak kubista eszközöket, hiszen ritmikusan ismétlődő formákkal akarták érzékeltetni az élőlények mozgását. A futurizmus legjelentősebb képzőművész alakjai például az olaszoknál Carlo Carra, Boccioni, Severini, az oroszoknál pedig Tatlin, Rodcsenko.

481px-'Unique_Forms_of_Continuity_in_Space',_1913_bronze_by_Umberto_Boccioni Umberto Boccioni: Izmok mozgásban

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke

Csoportot ajánlunk

Kapcsolódó linkek

hg.hu Online magazin az építészet, design és környezetkultúra témakörében.
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Kreatív Művészet Kreatív ötletek, fotók, videók minden témában a dekorációtól a street artig.
Művész-világ.hu Hasznos információk, érdekességek a film, a színház, a zene, a tánc, az irodalom és a képzőművészet témakörében.
Napvilág.net Kulturális hírportál és online magazin.